Pók

az állattanban, l. Pókfélék és Pókok. - P. az állatorvostanban, l. Csontpók és Inpók.

Póka

tájejtésben a. m. pulyka (l. o.).

Pókafalva

(Törnen, Peuka), kisközség Alsó-Fehér vármegye kisenyedi j.-ban, (1891) 1175 oláh és német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Pókay

József János (Pollák), cs. és kir. altábornagy, szül. Pápán 1829. A magyar szabadságharcban részt vett s mint volt honvédtisztet 1849. a Welden báró 20-ik gyalogezredhez sorozták be. A cs. kir. hadseregben 1859. százados lett és ezen rendfokozatban 1864. mexikói császári szolgálatba lépett, hol őrnaggyá és 1866. alezredessé nevezték ki és a Guadeloupe-rend tiszti keresztjével, a katonai bronz érdemkereszttel és a francia becsületrend lovagkeresztjével díszítették fel. Századosi rendfokozattal 1867. újra a közös hadseregbe lépett s fokozatosan haladt előre az ezred- és dandárparancsnokságig. 1887. tábornok, 1891. altábornagy lett, és mint ilyen 1892. honvéd kerületi parancsnokká neveztetett ki, mely utolsó állásból 1896. nyugdíjba lépett, mikor a táborszernagyi jelleget (ad honores) kapta. A már említett kitüntetéseken kivül megkapta a III. osztályu vaskorona-rend és a Lipót-rend lovagkeresztjét.

Pókfélék

(Arachnoidea Gerst.), az ízelt lábu állatok egyik osztálya; levegőből lélekzenek, szárnytalanok, nyolc lábuak, fejük és toruk rendesen fejtorrá nőtt össze, amelyen a lábakon kivül még két pár állkapocs is van; a potrohon lábak nincsenek. A fejen csápok nincsenek, de egyes esetekben a felső állkapcsok állkapcsi tapogatókká módosulnak, minők az álskorpiók ollós tapogatói. Az alsó állkapcsok egy rágóízből és egy állkapcsi tapogatóból állanak. A két állkapocs össze is nőhet, mint az atkáknál. A lábak 7 ízből állanak. Az idegrendszer igen különböző fejlettségü, gyakran megvan az együtt érző idegrendszer is. A szemek száma igen változó, de mindig részarányosan állanak. A bélcsatorna középrészén vakbélfüggelékek emelkednek, de vannak nyálmirigyek, májlebenyek és húgykiválasztó csatornák is. A véredényrendszer hátedényből áll aortával és több nyilással. A lélekzőszervek néha hiányzanak, de ha megvannak, vagy elágazódó légcsövek, vagy pedig légcsőtüdők mint a pókoknál s a légcsőnyilások a potrohon nyilnak. A kiválasztó szervek különböző célra használt váladékokat szolgáltatnak; igen fontosak ezek között a fonómirigyek. Ivaros úton szaporodnak s néha az ivaregyének meglehetősen különbözőek. A lerakott petéket a legtöbb faj magával cipeli; a fiatalok az anyához nagyon hasonlóak, és többszöri vedlés után ivaréretteké lesznek. Állati és növényi anyagokkal táplálkoznak, egyesek vakmerő rablók. Az egész földön el vannak terjedve s vannak köztük vizben élők is; kövült állapotban is előfordulnak. Több rendbe oszlanak: 1. Solifugae; 2. Pseudoscorpionidae; 3. Scorpionidae; 4. Pedipalpi; 5. Phalangidae; 6. Araneidae; 7. Acarina; 8. Tardigrada; 9. Linguatulina; 10. Pantopoda.

Pókháló

a valódi pókok fonómirigyeiből kiválasztott s a levegőn fonállá szilárduló anyagból a hátulsó lábak karmainak segélyével szőtt fonadékszövet, amely vagy a zsákmány megszerzésére, vagy pedig lakásul szolgál. Alakja és szerkezete igen változatos s ennek alapján osztják a pókokat alrendekbe. L. Pókok.

Pókhálókér

l. Agyvelő.

Pokhur

l. Puskar.

Pókkövek

l. Arachneolitok.

Pokla

igy nevezik az állatnál a magzatot burkoló hártyákat, melyek ellés után válnak le az anya méhéről.


Kezdőlap

˙