(állat), igy nevezik egyfelől a lábasfejüek osztályába tartozó Octopus génusz fajait, de másfelöl igy nevezik az ürbelü állatok bizonyos osztályainak (Anthozoa, Hydromedusa) hengeres testü, hátulsó végeikkel rendesen helyhez kötött, elül egy nyilással és tapogató karokkal biró egyéneit. L. Hidromeduzák, Mohaállatok, Hidroideák.
l. Diptichon.
(gör.), az orvostanban rendesen jóindulatu daganat az orrban, a fülben, a gégében, a méhben. L. Habarc.
(a lat. polio szótól) a. m. csiszolás, fényezés (l. o.).
olasz város, a Reggio di Calabria tartomány Palmi nevü kerületében, (1881) 8359 lakossal.
l. Hájkór.
(gör.), kötőszóhalmozás, az aszindeton vagyis kötőszókihagyás ellentéte; abban áll, hogy az egymással összetartozó képzetek v. gondolatok nyelvbeli összekapcsolását a szokottnál többször ismételjük az illető kötőszót (Mint a holló, mint a szellő, Mint az árnyék, mint a felhő... Arany). Különösen az és kötőszót szokták a költők és szónokok halmozni.
(gör., szó szerint többszörösen összetett v. összetevő) nyelvek vagy bekebelező nyelvek, l. Amerikai nyelvek.
l. Kálium szulfidjai.
l. Műegyetem.