(ang., franc. polle, a. m. a fő), névjegyzék; választásoknál a szavazatok lajstromozása. Mint ige a. m. szavazni.
Hugo, festő, szül. 1867 nov. 15. Alig végezve be a középiskola nyolc osztályát, teljes odaadással fogott a festészethez s miután 2 évet Münchenben tölött, régi vágyát megvalósítva, Párisba ment, hol Jules Lefebvre, Tony Róbert, Fleury és Bouguerau vezetése alatt folytatja tanulmányait. A párisi Salonban 1889 óta minden évben állít ki valamit, ezenkivül Budapestre, Münchenbe, Antwerpenbe és Bécsbe, valamint Franciaország vidéki nagyobb városaiba küldi újabb műveit. Képeihez legörömestebb a falusi életből választ tárgyakat.
1. Antonio, olasz szobrász, ötvös és festő, szül. Firenzében 1429., megh. Rómában 1498. Sokáig atyja ötvösműhelyében dolgozott és Baldovinetti hatása alatt festővé is kiképezte magát. Mint ércöntő egész Olaszországban nagy hirnévre tett szert. Legkitünőbb szobrászati művei IV. Sixtus pápa (befej. 1493) és VIII. Ince pápa bronz síremlékei a római Szt.-Péter-templomban. Képei: Herakles két munkáját ábrázoló képei (Firenze, Uffizi-képtár) és Szt. Sebestyén vértanusága (London, nemzeti képtár).
2. P. Pietro, olasz festő, az előbbinek öccse, szül. Firenzében 1443., megh. 1496 előtt. Castagnónak és Baldovinettinek tanítványa. Legkitünőbb művei: Mária megkoronázása (S. Gimignano, plébánia-templom, 1483); oltárkép három szent alakjával (Firenze, Uffizi-képtár); Szt. Sebestyén (Firenze, Pitti-képtár); Tóbiás vándorlása az angyallal (torinói képtár); a bájos Angyali üdvözlet (berlini muzeum) stb. Mindkettő a XV. sz.-beli firenzei művészet legjellemzőbb képviselői közé tartozik.
1. Illés, publicista, iró, ügyvéd, szül. Szombathelyen 1852 dec. 13. Iskoláit Pápán a ref. kollégiumban és a budapesti s bécsi egyetemeken végezte. 1879. lett ügyvéd. Még jogász korában kezdett irni s kezdetben a német irodalomra vitte őt sorsa. Irt novellákat német folyóiratokba. Haza térve a Pester Lyoydnak és a Neues Pester Journalnak, valamint a Budapester Journalnak volt vezér- és tárcacikk-irója. Már mint ügyvéd tért vissza a magyar irodalomhoz. Első cikke, melyet Homo álnév alatt a Nemzetben tett közzé, döntő volt a kétnyelvüségének egymással való viaskodásában. Publicisztikai tevékenysége attól fogva teljesen a magyar irodalomé volt. Vezércikkei a Magyar Hirlapban és utóbb a Pesti Hirlapban láttak napvilágot, hol rendszerint (P.) chiffre alatt jelentek meg. Közben társadalmi és morálfilozofiai cikkek, novellák és tanulmányok egész sorozatát közölte az Egyetértésben, a Hétben, a Magyar Salonban, Magyar Hirlapban és Pesti Hirlapban. Társadalomtudományi cikkei és világnézetének szociologiai iránya magára vonta a közfigyelmet, minek folyamán a magyar orvosok és természettudósok vándorgyülésének meghivására az 1892-iki brassói vándorgyülés ünnepi megnyitóján tartott A siker természetrajza címen előadást, majd ugyancsak a vándorgyülés 1894-iki pécsi ülésének ünnepélyes záróülésében olvasta fel Természettudomány és politika címü tanulmányát. A közelmult egyházpolitikai küzdelmek közt irta Sybilla Rómában (Flamma néven) címü művét. A budapesti ügyvédi kamara 18967 dec. 16. ügyészévé választotta.
2. P. Mihály (Pollack), építész, szül. Bécsben 1773., megh. Pesten 1855 jan. 3. Atyja építőmester volt, s fiát kora ifjuságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben kezdte meg, hol elméleti kiképzését befejezvén, a milanói székesegyház építésénél nyert alkalmazást. Innen Bécsbe, majd 1803. vagy 1804. Pestre helyezte át működésének terét. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német szinház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, igy 1825. pesti százas választópolgár, majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a város szabályozási terveinek elkészítésére. Kiterjedt építészeti működést fejtett ki. Műveiben a klasszikus egyszerüségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Számos magánházat és palotát épített ugy Pesten, mint a vidéken. Ő építette József főherceg jelenlegi alcsuti kastélyát, a régi vigadó épületét, mely legszebb alkotásai közé tartozott, de 1849. Pest bombáztatása alkalmával elpusztult. Az ő műve a Ludoviceum is (1829-35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a nemzeti muzeum építéséhez (1837-45). Építette továbbá a Deák-téri ág. ev. templomot s más kisebb épületeket. A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei kitüntetéséül az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.
(növ.), l. Himpor; P. quaternarium, pollinum v. pollinarium a. m. himgöröngy, l. Kosborvirág.
(Pollentia), város Mallorca spanyol szigeten a Cabo Formentor és del Pinar hegyfokok közt elterülő P.-i öböl mellett, termékeny vidéken, (1887) 9072 lak., posztószövéssel, kitünő bortermeléssel. A régi Pollentia romjai Alcudia mellett láthatók. A Puig de P.-n (324 m.) egy nagy oratorium van, amely látogatott búcsujáró hely.
Le, Dieppe (l. o.) külvárosa.
l. Hüvelyk.
(lat.) a. m. el nem fogadott igéret. A P. jogilag nem kötelező, csak az elfogadott igéret - mint szerződés - szül kötelmet. A római jogban kivételkép a P. is szült kötelmet, igy jelesül a dotis P., a. m. hozomány igérete.
(eredetileg Pohl) Bernát, német szinházigazgató, szül. Kölnben 1836 dec. 12. Kezdetben énekes szinész, később imprezárió lett. Miután előbb sokat vendégszerepelt és számos összeköttetésre tette szert, egyedül szervezett egy olasz operatársulatot, mellyel Németországot beutazta. Nagy sikereit az énekkarok szigoru iskolájának és solo-énekesi kiváló tehetségének köszönheti. 1874-ben megkapta a hamburgi városi szinházat, 1876. az altonait is, 1894 óta pedig a szintén hamburgi Thalia-szinház igazgatója és vezetője.