(növ.) a. m. sokanyások v. soktermősek. Linné rendszerében a XIII. első sereg valamelyikének a rendje, az olyan növények, melynek 12-nél több termője van egy virágában. Polygynus a. m. sokanyás, soktermős v. sokbibeszálas.
vagy Polymnia, a kilenc muzsa egyike, a zene képviselője s a lira feltalálója. Azért a régi görök éremeken teknősbéka kiséretében van feltüntetve. A régiek dalaiban mint a harmonia képviselője is szerepel s ugy festették, mint aki lábával taktust ver a zenéhez. Orpheusnak volt az anyja Olagrustól.
(Pholegandros) sziklasziget a görög szigettengerben, mely a Kikladokhoz tartozik. Területe 32 km2, 969 lak., akik nagyrészt egy Chora nevü helységben laknak. E helység közelében vannak P. nevü antik dór város romjai, mellettök cseppkőbarlang régi feliratokkal.
(Polycarpus), szent, Szt. Bukolus szmirnai püspök házában tanult, ki őt pappá is szentelte, halála után pedig kivánatára utódja lett és szt. János apostol, kivel benső barátságban élt, szentelte püspökké. Mint vértanu halt meg Marcus Aurelius császár uralkodása alatt máglyán 166. Van tőle egy levél a filippibeliekhez. Emlékünnepe jan. 26.
két ókori művész, még pedig: 1. Idősb P., szobrász, építész és művéső (toereuta). Hazájának hol Szikiont, hol Argoszt tekintik; annyi tény, hogy Argoszban huzamosabb ideig tartózkodott, ahol Ageladastól tanult és maga is külön mesteriskolát alapított (műtörténeti jellemzését l. Görög szobrászat). Atyját Patroklesnek hivták, Daidalos és Naukydes művészek rokonai voltak, sőt alighanem az ifjabb P. is. Működésének idejére nézve csak egy biztos adatunk van: az, hogy az argoszi Hera-templomot, mely Kr. e. 423. leégett, megint felépítette és az istenasszony hires képével ékesítette (másolata a farnesei Hera jelenleg Nápolyban). - 2. Ifj. P., szobrász, Naukydes tanítványa, akit nagyon gyakran összetévesztenek idősbik rokonával, kinek egyébként felfogás és kivitel tekintetében egyaránt hive. Biztosan tőle erednek a következő művek: Zeus Philios (a vendéglátó Zeus) képe a megalopoliszi templomban; Apollo, Leto és Artemis csoportja a Lykone hegyén (Argolisz és Arkádia között); kockát játszó gyermekek; Hekate ércszobra és olimpiai győztesek szobrai. V. ö. mindkét P.-ra vonatkozólag a következő műveket; Overbeck, Gesch. der Plastik (I. 3. 385 s köv. old.): Frederich-Wolters, Berliner Gypsabgüsse, és Baumeister, Denkmäler (3 köt. 1345-54).
Szamosz hires zsarnoka, aki (némelyek szerint 530., mások szerint már 565.) megbuktatta a geomórokat (uralkodó földbirtokososztály) és két testvérével, Sylosonnal és Pantagnotosszal együtt kezébe kerítette a főhatalmat, majd azokat is kiszorította és egyedúrrá lett. Mint ilyen fényes udvart rendezett be, melyek költők (Anakreon) tették ragyogóvá s a pazarlás messze földön hirre kapatott. Annál keményebb féken tartotta befelé az alattvalókat; nehéz fegyverzetü zsoldosai követték mindenüvé, hajó (100-nál több ötvenevezős) körüskörül meghódítottak mindent, ugy hogy Szamosz volt akkor az első, sőt az egyedüli nagyhatalom az Egei-tengeren. Az igy megszilárdított hatalmi állást előnyös szövetségekkel akarta biztosítani, szövetségre lépvén először Amasisszal, Egyiptom királyával, majd Kambysesszel, de mig az első azért szakadt el tőle, mert túlságos szerencséjében az istenek haragjának előjelét látta (v. ö. Schiller hires románcát P. gyűrüjéről); addig az utóbbinak nem sokat tudott használni, mert a hajók emberei, melyeket Kambysesnek segítségére küldött, fellázadtak és P. ellen fordultak. Ez ugyan legyőzte őket, de régi hirnevét és tengeri egyeduralmát visszaállítani többé nem tudta. 522. aztán Oroites persa szatrapa Magnéziába csalta és ott megölette. V. ö. Wünsche, Die Sage vom Ring des P. in der Weltliteratur (Allgem. Zeitung 1893. 179-180. szám).
l. Polydoros.
l. Polyhymnia.
az ókori görög mitosz szerint Oidiposnak és Jokastenak fia; Eteoklesnek és Antigonének testvére.
Fabr. (állat), a nappali lepkékhez tartozó Lycaenidák családjának egyik neme, melynek fajai többnyire szép ragyogó rézvörösszinüek. Hazánkban 12-13 faj él, p. P. phloeas L., P. virgaureae, P. Hyppothoëa L. stb.