(lat.), a kat. egyházban szertartáskönyv, amely a püspökök által kizárólag végeztetni szokott szent cselekvények végzési módját tartalmazza. A trienti zsinat utasítása folytán az egész kat. egyház számára zsinórmértékül P. romanorum névvel 1596. VIII. Kelemen pápa alatt jelent meg; 1664. VIII. Orbán pápa megjavította.
(lat.), a főpap (pontifex) hivatala és rangja, különösen a pápáé; azonkivül a pápa kormányzási ideje.
(lat. Pomptinae paludes), keskeny és mocsaras, körülbelül 7 mérföld hosszu és a legkeskenyebb helyen 2 mérföld széles vidék Latium tengerpartján Circeji és Terracina között. Valamikor rendkivül szép és termékeny tájék volt, rajta 23 város, köztük Pomptia v. Pometia is, amiről a későbbi mocsarak nevöket vették. Az eliszaposodást az Astura, Amasenus és Ufens nevü folyók alkották, melyek az idők folyamában többszörösen változtatták medröket, a nélkül, hogy a föld népe ez ellen védekezett volna. Később, mikor a baj már megtörtént, ismételten tettek kisérleteket az állóvizek és posványok lecsapolására, de minden figyelemre méltó eredmény nélkül. Kr. e. 312. erre vezették Itáliának egyik nevezetes útvonalát, a Via Appiát és egy csatorna által legalább egy részét lecsapolták a mocsárnak. Később (az V. sz. óta) mind a kettő tönkre ment, de akkor VI. Pius pápa (1778-88) helyreállítatta, miáltal a P. egy része kiszáradt. V. ö. Berti, Paludi Pontiche (Róma 1884); Donat, Le paludi Pontine (u. o. 1887).
l. Ponza-szigetek.
l. Pilatus.
(ejtsd: pontivi, azelőtt Napoléonville), az ugyanily nevü járás és régen Rohan hercegség székhelye Morbihan francia départementban a Blavet, a Nantes-Bresti-csatorna és vasút mellett, (1891) 9175 lak., papirosgyártással; a Rohan hercegek régi (XV. sz.-beli) kastélyával, amelyben most régiségtár és iparművészeti muzeum van; Dr. Guépin és Lourmel generális szobrával. P. a régi és az új, meglehetősen kihalt városból áll, ez utóbbit Napoleon rendeletére 1805. kezdték építeni, hogy Bretagne katonai középpontja legyen.
l. Koordináták.
(ejtsd: pon labbe), város Finistere francia départementban, 17 km.-nyire Quimpertől, vasút mellett, (1891) 5536 lak., jelentékeny fakereskedéssel; több középkori épülettel. 2 km.-nyire igen érdekes prehisztorikus és római régiséggyüjtemény van.
l. Pont-sur-Seine.
(ejtsd: pon levek), az ugyanily nevü járás székhelye Calvados francia départementban, 41 km.-nyire Caentől a Touques jobb partján, vasút mellett, (1891) 3058 lak., almaborkészítéssel, szeszégetéssel és pamutfonással; sajtkészítéssel, amivel élénk kereskedést is űz. V. ö. Labutte, Essai his. sur Honfleur et sur l'arrondissement de P. (1840).