Florián, botanikus, szül. Ó-Radnán 1816 aug. 28. Iskoláit Naszódon és Balázsfalván elvégezvén, 1844. a magasabb pedagogiai kurzusra és a neveléstan tanulmányozására Bécsbe küldötték, hol az 1844/5-1845/6-iki tanévekben az egyetemen a mezőgazdasági és botanikai előadásokat is hallgatta. Hazatérvén, a zágrai és a naszódi iskola tanára lett. 1849. Ó-Radnán a politikai adminisztráció terére lépett. 1854 óta jó ideig Czetz Antallal számtalan növénytani kirándulást végzett a vidéken. 1861. a naszódi kerület önálló municipiummá szerveztetvén, P.-tradnai szolgabirónak választották meg, a következő esztendőben pedig az erdélyi gubernium a naszódi törvényszék asszesszorának nevezte ki, 1867. a naszódi végvidék alkapitányának választották, 1871. a III. osztályu vaskoronarendet kapta. 1876 nov. elején az egyesített Beszterce-Naszód vármegye árvaszékének elnöke, 1877 vége felé nyugalomba vonult és Ó-Radnán kis gazdaságot folytat 1882. a bukaresti akadémia működő tagjának választotta. A radnai havasok növényzetének átkutatásával P. nagy érdemeket szerzett. Nevezetesebb munkái: Enumeratio plantarum phanerogamicarum districtus quondam Naszodiensis (Kolozsvár 1878); Egy pár Baumgartentől kétesen irt helynév helyreigazítása (u. o. 1878); Flora phanerogama din fustulu districtu alu Naseudului (a Transsilvania folyóiratban 1881); Festuca nutans Wahlenb. (Nagy-Szeben 1865).
v. porc (cartilago). A porcogós szövet igen fontos alkotó rész az ember testében; mindenütt előfordul, ahol csontok ízvápákban forognak, vagy ahol azok egymással kevésbbé mozoghatólag egybe van kötve. Igen rugalmas lévén a P., az érintkező csontvégek le nem törnek ugráskor vagy más erőművi behatáskor. E mellett az érintkező csontfelületek sikamlósak lesznek, amit az ízületekben képződő ízületi nedv is elősegít. Kiszáradva, vizet vesztvén, gyántaszerü anyaggá válik; főzve kevésbbé ragadós s kihűléskor kocsonyásodó P.-enyvet (l. Chondrin) ád. Szövettani szerkezetre három fő alakját különböztetjük meg, nevezetesen a hialin, a recés v. ruganyos és a rostos P.-t. Ez utóbbinak faja a kötőszöveti P. (l. 1. ábra).
[ÁBRA] 1. ábra. Rostos porc.
[ÁBRA] 2. ábra. Hialin porc.
[ÁBRA] 3. ábra. Recés porc.
A hialin P. (l. 2. ábra) sejtekből s hialin (üvegszerü) alapállományból áll, a recés P. alapállományát rugalmas rece (l. 3. ábra) járja át, mig a rostos és kötőszöveti P. alapállományát kötőszöveti rostok alkotják. A hialin P. az ízületi felszineken és a borda-P.-kban, a recés P. a fül kagylójában és a gégefedőben, a rostos és kötőszöveti P. pedig a csigolya közti P.-s korongokban, az ízületüregek P.-iban és feszesebb ízületeket egybekötő P.-s-rostos kötelékekben van.
(növ.), l. Pásztortáska.
(növ., Chondrites Sternb.), már a szilurban fellépő, de leginkább a liaszban és flyschben uralkodó növénynem a Fucoideák családjában; l. még Gyöngymoszat.
(Chondropterygii), a halak osztályának egyik alosztálya, melynek fő jellemvonása a porcogós belső váz, a plakoid pikkelyekkel födött test, a födők nélküli kopoltyurések, amelyeknek száma mindkét oldalon 5-7. Úszóhólyagjuk nincs. Páros és páratlan végtagjaik jól fejlettek, a hasúszók mindig a hason feküsznek s a mellre soha nem jönnek. A ráják mellúszói a lapított test szegőivé módosultak. Farkúszójuk rendesen szembetünően heterocerk. Kopoltyulemezeik a kopoltyuzacskók falazatához nőttek s a kopoltyuzacskók fedő nélkül nyilnak a külvilágba. A Chimaera-féléknek csupán egy kopoltyunyilásuk van. A szemek mögött fecskendőnyilás van, amely ritkán hiányzik s ez az embrio első kopoltyunyiláspárjából fejlődik. A fecskendőnyilásban rendesen mellkopoltyu fejlődik. A belső váz egész élen át porcogós marad s az állkapocs-szájpadkészülék vagy mozgékonyan ízesül a koponyával, vagy azzal összenőtt. A ráják és Chimaera-félék koponyája egy bütyök segélyével ízesül a gerincoszlophoz, a cápáknak ily ízesülése nincs. Fogazatuk több sorban rendeződött s a bőrbe ágyazott hegyes, vagy lapított fogak harántsoraiból áll. A fogsorok közül csak az első használtatik s az elhasználtakat a következő pótolja. Agyuk és külső érzőszerveik tökéletesebbek a többi halakénál. A legtöbb cápának alsó, felső szemhéja és pislogóhártyája is van. Orrnyilásaik az orr hasoldalán feküsznek és lebenyekkel elzárhatók. A peték termékenyítése párosodás útján történik. A himnek sajátságos közösülő szerve van. A petéket vagy lerakják a külvilágba (ráják) vagy a petevezeték méhszerü duzzadásában fejlődnek azok tovább s ekkor elevent szülők. Egyes esetekben a táplálószéknek és a méh nyálkahártyájának bensőbb érintkezése folytán még méhlepény is fejlődik. Az embriók külső kopoltyukat viselnek. Majdnem kivétel nélkül tengeriek; rablók és halakkal, csigákkal stb. táplálkoznak. Ez idő szerint mintegy 285 élő fajt ismernek, melyeket 2 rendbe osztanak: 1. Holocephala (Chimaera-félék); 2. Plagiostomata (l. o.), cápák és rájafélék (l. o.)
(növ., folium cartilagineum), az olyan levél, melynek széle átlátszó porcogóval szegett, pl. némely Saxifragáé.
kisközség Szatmár vármegye csengeri j.-ban, (1891) 1625 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, gőzmalommal. V. ö. Kiss K., A porcsalmai ref. egyház története (Kecskemét 1878).
(Porkendorf), nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 1444 oláh lakossal. Az idevaló durva mészben cápafogakat találnak s cornicel (szarvacska) néven kinálják az idegeneknek.
porcsfű, porcing v. pörcing, porcfű, porcsolán, porcogó-pázsit, disznópázsit (növ., Polygonum aviculare L.), virága a levél tövében nő, apró fehér vagy piros, levele szálas vagy szálas-lándsás. Mezőn gyakori fű, a legelő jószág megeszi, magvát a madár szereti. P.-nak különben a Kossuthcsillagot (l. o.) is nevezik.
l. Kossuthcsillagfélék.