a. m. hematinon (l. o.).
kisközség Vas vármegye sárvári j.-ban, (1891) 163 magyar lak.; itt ágazik ki a magyar kir. államvasutak győr- szombathelyi vonalából a szombathely-pozsonyi helyi érdekü vasút. Van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
a Hyeres szigetek (l. o.) egyike.
Pruntrut (l. o.) francia neve.
l. Gilbert de la Porrée.
fürdőhely Bologna olasz tartományban, az Apenninekben, a Reno bal partján, vasút mellett, (1881) 3211 lak., 36°-os kéntartalmu ásványviz-forrással.
(lat.), régi neve a hajzatos fejbőr különböző betegségeinek, amelyek alapjukban véve a legkülönbözőbb bántalmak lehetnek. Ilyen p. a P. favosa seu lupinosa (favus) gombák által okozott megbetegedés: P. scutulata (Herpes tonsurans seu trichophytosis), a trychophyton gombák által okozott megbetegedés; mind a kettő nemcsak a fejbőrön, hanem egyéb testrészeken is előfordul; P. decalvans nem egyéb, mint az u. n. alopecia areata, egy sajátságos megbetegedés. L. Kopaszság.
(növ., bogáncssáfrány, vadsáfrány, fattyusáfrány, tót sáfrány, szeklice, Carthamus L., l. a Festő-növények mellékletén), a csöves fészkesek füve, 20 faja az óvilágban, kivált a mediterrán flórában terem. A C. tinctorius L. csöves, sötét naracssárga megszárított virágainak pora vagy a belőle készített növénykarmin (szaflór; spanyol, portugáliai, khinai v. magyar pirosító) ismeretes festék. Ausztrália, Ázsia és Afrika forró vagy melegen mérséklet országaiban, Európa D-i vidékein, de nálunk is bőven termesztetik. Első minőségü az indiai és a persa volt, a második a magyar s az egyiptomi, mert a P. virágából az értéktelen sárga festéket vizzel kiáztatták. Élelmi szer (ital és étel) festésére v. pasztell-festékül most is használatos.
Clusium larja (királya) Etruriában, Livius szerint az elűzött Tarquiniusok barátjává vétette fel magát, de bár 507. már Rómának falai alatt állott, Horatius Cocles és Mucius Scaevola hőstettei által meghatva tisztességes békét kötött a rómaiakkal, sőt még a túszokat is visszaadta nekik. Más források szerint azonban ez a béke nem volt olyan kiméletes, sőt ellenkezőleg Róma népének a várost át kellett adni, a tényleges területnek egy harmadrészét kiszolgáltatni, vasat pedig csakis ekére volt szabad a rómaiaknak használniok. Ilyenformán Róma meglehetősen függő viszonyba jutott P.-hoz, ami csak akkor változott meg, midőn P. fia Aruns Aricia mellett a cumaebeliektől vereséget szenvedett, mire aztán az etruszk helyőrségnek Rómából is távoznia kellett. L. még Etruria.
l. Kásaserét.