(ejtsd: por roajál dé sám), Versailles közelében 1223. alapított Benedek-rendi apácakolostor, mely a francia jansenizmus történetében jelentékeny szerepet játszott. Mikor ugyanis 1602. Arnauld Angelika apátnő alatt Párisban a rend egy új ilyen zárdát alapított, mely az anyaintézettől megkülönböztetőleg Port-Royal de Paris nevet nyert, ez a két kolostor kilépett a Benedek-rendből és a «sakramentum tiszteletére» új rendet alapított, mely az apátnő rokoni összeköttetései alapján csakhamar összeköttetésbe lépett a jansenizmussal. A legkiválóbb janseniták P.-ba gyülekeztek, hol közös remete-életet folytattak. A kolostor csakhamar nagyon hiressé vált, főként azért is, mert nagyon jól szervezett nevelő-intézetek létesültek benne. De a virágzó két intézet a jezsuitáknak a jansenizmus és a remete-egyesület elleni támadásai következtében csakhamar nagyon veszélyes helyzetbe jutott, amennyiben politikai természetü gyanusításokkal magának a királynak haragját is sikerült a jezsuitáknak a két kolostor ellen felkölteni. Midőn XI. Kelemen római pápának 1705. kelt bullája kárhoztatta a jansenizmus öt tételét s az apácák vonakodtak a bullának engedelmeskedni, a rend végleg eltöröltetett.
kikötő, l. Coleraine.
(ejtsd: portszmaut), 1. város és Anglia legnagyobb hadi kikötője Hants angol grófságban, 24 km.-nyire Southamptontól, Portsea szigetén, a Spithead-szoros bejáratánál, Wight szigettel szemben, (1819) 159 255 lak., 6 km. hosszu, bejáratánál 200 m., beljebb 3 km. széles kikötővel, amelyben Anglia egész hadi flottája elfér, nagy és fontos erődítményekkel, tengerészeti arzenállal, hajógyártással, hajókötél és hajófölszerelések készítésével. P. 4 részből áll; ezek a tulajdonképeni P. a katonai városrész, ahol a kaszárnyák is vannak; Portsea a dockokkal, Landport a munkások városrésze és Southsea a legszebb rész a 3 km. hosszu Clarence Esplanade-del, amelyről gyönyörű kilátás esik a tengerre és Wight szigetére. E négy részhez járul még a kikötő tulsó partján fekvő Gosport és több más kisebb helység.
2. P. több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban: a) Scioto county székhelye Ohióban a Scioto és Ohio összefolyásánál, több vasútnál, (1890) 12 394 lak., vaskohókkal, hengerművekkel, őrlő- és fürészmalmokkal, kályha-, kocsi-, cipő-, szesz- és gépgyártással. - b) Város New-Hampshire Rockingham countyjában a Piscataquq torkolatánál, vasutak mellett, (1890) 9827 lak., biztos kikötővel, élénk kereskedéssel, sör-, cipőgyárakkal. - c) Norfolk county székhelye Virginiában az Elizabeth folyó torkolatánál, Norfolkkal szemben, (1890) 13 268 lak., kitünő kikötővel, amely hadi kikötőül szolgál, tengerész-kórházzal.
l. Falkland-szigetek.
város Egyiptomban, a Szuez-csatorna főkormányzójának és számos konzulátusnak székhelye, a Szuez-csatorna bejáratánál egy homoknyelv K-i végében, amely a Menszalaki-tavat a tengertől választja el, az Iszmailiába vezető vasútnál, (1893) 37 000 lak., akik közt 12 000 európai (nagyobbára francia és görög). A külső kikötőt, amelynek 230 ha.-nyi a felülete és 8 m. a mélysége, 1600 és 2500 m. hosszu molók védik. A belsőkikötő 3 medencéből áll és árutárakkal van körülvéve. 1893-ban 290 postahajó, 390 kereskedelmi gőzös és 72 vitorlás fordult meg benne.
(ejtsd: taunszend), Jefferson county székhelye Washington É.-amerikai államban, ahol a Puget-sund az Juan de Fuca-szorosba torkollik, kikötővel, (1890) 4558 lak., élénk kereskedéssel.
Ferenc, portugál költő, szül. Lisszabonban 1585., megh. u. o. 1632. Bátran harcolt Braziliában és Indiában; élte vége felé kolostorba vonult. Mint a költő a gongorizmusnak (l. Gongora y Argose) hódolt. Részint spanyol, részint portugál nyelven irt. Említendő: Divinos e humanos versos (Lisszabon 1652) c. kötete, amely románcokat, glosszákat, dalokat, olasz modorban szerzett szonetteket, canzonékat, terzirákat tartalmaz. Művelődéstörténelmi szempontból nevezetes még prózában irt spanyol nyelvü munkája: Arte de galanteria (u. o. 1670), amely a XVII. sz.-beli udvari spanyol ember mintaképét rajzolta.
portugáli aranypénz 43 korona értékben, azonkivül a hanzavárosok több díszérme, melyek 10 arany értéknek feleltek meg; az elsőt 1623-ban a tengernagyság szervezésekor verték.
általában a spanyol borokhoz hasonlíthatók. P.-ban 300 000 ha. területen mintegy 6 millió hl. bor terem. Leghiresebb bora a porto vagy oporto, mely a Douro folyam két oldalán emelkedő halmokon terem; a legjobb minőségüt vinhos de fectoriának hivják s ez főleg kivitelre való, s silányabbat vinhos de ramónak nevezik. A főbb szőllőfajok: Verdeilho, Mourisco, Batardo, Alvarilhăo és Sounzăo. A szüretet szept. végén tartják, midőn a szőllőt kocsányostól lábbal összetiporják és erjedni hagyják, ha azután a cukor legnagyobb része kierjedt, a bort a törköllyel jól összekeverik, s aztán nagy hordókba lefejtik. Jó években az új bornak elegendő cukortartalma van s csak szprit hozzáadására van szükség, hogy kész legyen; rosszabb években azonban még jeropigát (besűrített must) is tesznek hozzá. A porto-bor ritkán elég sötét szinü, minélfogva szárított bodzabogyóból készített festőanyaggal festik. A szeszezésnél egy pipe-re (435 l.) több részletben 20 gallon 60% szesztartalmu brandyt tesznek. Kilenc hónapos korában a bor már exportálható, de annál becsesebb, minél tovább volt palackozva (old port), miközben festékének egy része kiválik ugyan, de a szprit annál jobban összeolvad vele, s pompás zamatot kap. Főleg Anglia és Amerika importálják s egy hl. ára 100-170 frankra tehető. A közönséges borokat csak kis részben exportálják, s az főleg a belföldi szükséglet fedezésére szolgál.
Bilbao (l. o.) kikötője.