1. Poroszország egyik tartománya Orosz-Lengyelországtól Ny-ra, 28 962 km2 területtel, (1890) 1 751 642 lak., akik 692 172 német kivételével lengyelek. Felülete nagyobbára egyhangu síkság, csakis É-i részébe nyulnak be az ural-balti dombvidék egyes ágai. Legnagyobb emelkedése a Lisa Gora (l. o.). A tartomány legnagyobb része az Odera vizkörnyékéhez tartozik, amelynek mellékfolyója a Warthe, P. fő folyója; kisebb folyóvizek a Prosna, Obra, Bartsch, Orla, Netze, Küddow és Brahe. A tavak, amelyek közt a Goplo a legnagyobb, 330 km2-nyi területet takarnak. Leglejentékenyebb csatorna a brombergi. Az éghajlat kontinentális és hűvös. Az évi középhőmérséklet P.-ben 8°. A tartomány egész területéből (1893) 1 806 722 ha. szántó és kert, 233 197 rét, 107 525 legelő, 573 402 erdő. A nagybirtokok a túlnyomóak. A fő termékek (1893) 566 369 ha.-on 594 667 t. rozs, 257 561 ha.-on 2 377 427 t. burgonya, 106 262 ha.-on 129 548 t. búza, 141 197 ha.-on 85 460 t. zab, 83 198 ha.-on 75 240 t. árpa, azonkivül komló Neutomischel mellett. Az állattenyésztésre is nagy a gond. 1892. volt 231 436 db. ló, 752 746 db. szarvasmarha, 1 001 489 juh, 548 871 sertés, 104 142 kecske és 99 181 méhkas. Az ipar még nem fejlődött ki; leginkább csak a tégla-, sör-, szesz-, cukorgyártása, gép-, kocsi-készítése, fafaragásra és kémiai cikkek előállítására szorítkozik. Két kerületre van fölosztva: ezek P. 17 512 km2 ter., 1 26 591 lak. és Bromberg 11 450 km2 ter., 635 051 lak. A tartomány azelőtt Lengyelországhoz tartozott; első felosztásakor 1772. Poroszországhoz a Netzétől É-ra fekvő részek a Netze-kerület alá jutottak; 1793. azután a többi is. 1807-15-ig a varsói hercegséghez tartozott. V. ö. Statist. Handbuch d. Provinz P. (Posen 1877); Meyer, Gesch. des Landes P. (u. o. 1881); u. a., Gesch. d. Provinz P. (Gotha 1891).
2. P., orosz kerület, az ugyanily nevü tartományban Oroszországtól Ny-ra, 17 512 km2 területtel, (1890) 1 126 591 lak.
|
Járása |
Területe km2-ben |
Lakóinak száma |
|
Wreschen |
561 |
32 848 |
|
Jarotschin |
720 |
44 513 |
|
Schroda |
1015 |
52 790 |
|
Schrimm |
928 |
52 790 |
|
Posen város |
9 |
69 627 |
|
Posen Ost |
457 |
46 896 |
|
Posen West |
636 |
35 235 |
|
Obornik |
1095 |
48 242 |
|
Samter |
1092 |
54 498 |
|
Birnbaum |
642 |
27 566 |
|
Schwerin a. W. |
650 |
22 355 |
|
Meseritz |
1152 |
49 458 |
|
Neutomischel |
523 |
31 966 |
|
Grätz |
429 |
32 707 |
|
Bomst |
1036 |
58 714 |
|
Fraustadt |
479 |
28 150 |
|
Schmiegel |
554 |
34 583 |
|
Kosten |
607 |
42 131 |
|
Lissa |
521 |
38 980 |
|
Rawitsch |
495 |
49 320 |
|
Gostyn |
600 |
39 135 |
|
Koschmin |
453 |
29 790 |
|
Krotoschin |
501 |
42 971 |
|
Pleschen |
481 |
31 820 |
|
Ostrowo |
414 |
32 787 |
|
Adelnau |
479 |
31 939 |
|
Schildberg |
519 |
32 505 |
|
Kempen in P. |
458 |
32 977 |
3. P. (Pozmajel) az ugyanily nevü tartomány, járás, a gnesen-poseni érsekség és fő szuperintendens székhelye a Warthe és Cybina összefolyásánál, vasutak mellett, (1890) 69 627 lak., gazdasági és egyéb gépgyárakkal (8), butor- (20), szesz- (3), likőr-, szivar (20), sörgyártással, gőz- és vizi malmokkal; fa-, gabona-, gyapju- és spirituszkereskedéssel, többféle közép- és népiskolával, jótékonysági intézetekkel; tartományai muzeummal és könyvtárral, a Mielcinszki grófi muzeummal, amely a lengyel tudománykedvelő társaság gyüjteményeit is magába foglalja; 1885 óta fennálló történelmi társulattal. A város kiválóbb épületei és emlékei: a dom, amelyet utoljára 1775. építettek újra, Vischer Hermann, Péter és János síremléktábláival, az u. n. aranykápolnával, amelyet egy lengyel nemesi egyesületnek és Raczynski Eduárd grófnak költségén készítettek és az első két keresztény lengyel királynak Mieciszlavnak és I. Boleszlav Chrobrynak megaranyozott, Rauch által tervezett kettős ércszobrával; a Mária-Magdolna templom 1651-1705-ig épült; a városháza hármas arkádsorral és barok főtoronnyal; a Raczynski-palota 24 öntött vasoszloppal és a Raczynski-féle könyvtárral (30 000 kötet, 360 kötet kézirat); az állami irattár; az 1866. Nachodnál elesett katonák emlékére felállított bronz oroszlán; a Márton-templom mellett Mickiewicz Ádám költő szobra és a Király-téren monumentális kút Perseust és Andromedát ábrázoló szoborcsoporttal Pfulhtól (1891). Nagyszerü erődítményeit 1827. kezdték meg építeni. P. egyike Lengyelország legrégibb városainak; már a X. sz.-ban püspökség, 1296 után pedig a lengyel hercegek székhelye. A középkorban a hanzához tartozott. 1793. került először Poroszországhoz. 1807-15. a varsói hercegségnek volt része. 1806 dec. 11. itt kötötte Napoleon Szászországgal a békét. II. Vilmos császár és király parancsára (1896 nov.) P. tartomány régi szinei (fehér-vörös), amelyek egyúttal a régi lengyel királyság szineivel azonosak, fehér-feketére változtatták. V. ö. Lukaszewicz, Obraz historiczno-statystyczny miasta Pozmania (2 köt.., P. 1838, németül u. o. 1881); Ölschläger, P. Kurzgefasste Gesch. u. Beschreibung (u. o. 1866).
Tivadar, geologus és utazó, szül. Szepes-Iglón 1851. Az orvosi tanulmányok befejezése után három évig tartózkodott a szász-freibergi bánya-akadémián. 1879. hollandi katonaorvos lett, mely minőségében 1884-ig tartózkodott hollandi Keletindia szigetein s visszatérve a magyar földtani intézet tagja lett. Főművei: Borneo. Entdeckungsreisen und Untersuchungen (Berlin 1889), mely 1892. angol fordításban is megjelent, továbbá A magyar Kárpátegyesület 20 éves története (Budapest 1894). Irt ezenkivül számos geologiai és turistai cikket a magyar lapokba s folyóiratokba, valamint a Petermann-féle füzetekbe s az Auslandba. A hágai hollandi keletindiai társaság 1890. választotta tagjává.
a folyadékoknak megromlása, megbüdösödése. A P. oka az, hogy a szerves anyagokat tartalmazó folyadékokba a levegőből különféle mikroorganizmusok kerülnek és ezek a folyadék szerves részeit (különösen pedig a nitrogén-tartalmuakat) bomlásnak indítják. E különféle bomlási terményekből fejlődő kelletlen bűzös szag jellemzi a folyadékok P.-át.
görög tudós, szül. Apameiában (Sziria) Kr. e. 135 körül, megh. Rómában 151. Közönségesen rodusinak nevezi, mert sokáig Rodus szigetén élt. Ifjuságát Athénben töltötte, hol Panaitiostól stoikus filozofiát tanult. Utóbbinak halála után Itáliában és Hispaniában utazott, azután pedig Roduson telepedett meg, hol mestere iránya szerint filozofiát tanított. Cicero is tanítványai között volt. P. a nyilvános életben is szerepelt. Tagja volt a Pritaneionnak és mint Athén küldötte Rómába ment. Ő, hasonlóképen Eratostheneshez, meghatározta a föld nagyságát és az 240 000 illetőleg 180 000 stadiumnyinak találta. EZ a szám ugyanis a Rodus és Alexandria közötti távolság bizonytalan számítása szerint ingadozó. Strabónak az az állítása is, mely szerint a dagály jelensége a Nap és Hold állásától függ, tulajdonképen P.-tól származik. Meteorologiával is foglalkozott. Műveit, melyek földrajzra, csillagászatra, matematikára és filozofiára vonatoznak, 1810. Bake J. adta ki Lejdában.
Bronn. (Ablacomya Stimm.), kövült állat. A különböző nagyságu izombenyomattal biró kagylók rendjén belül az Aviculidaek családjába tartozó kihalt tengeri kagylónem. A szilur-időszaktól a jura-időszakig élt; mintegy 50 faja ismeretes. Tömegesen szoktak előfordulni ugy hogy helyenként egész rétegeket töltenek meg, mint p. a P. Clarai Buch. a triasz-képződmény alsó részében.
a Nápolytól DNy-ra a Nápolyi-öböl mentén elhúzódó 6 km. hosszu, tuffakőből álló domb számos villával és több alagúttal, amelyek közül a hires Grotta di P.-ról már Seneca tesz említést; valószinüleg Augustus építtette, 1442. I. Alfonz kibővíttette és 1754. III. Károly ismét kibővíttette és kiköveztette, hossza 689 m., a Nápolyhoz tartozó Fuorigrottához (8412 lak.) vezet. 1885 óta a 734 m. hosszu, 12 m. magas és ugyanoly széles Grotta nuova di P. Pozzuoliba visz és ettől 1/2 km.-nyire van a Cumana-vasut alagútja Torregavetába. A régi grotta fölött a domb tetején van Vergil síremlékének (Tomba di Virgilio) nevezett rom. A domb mellett van P. hegység (4511 lak.). A negyedik P.-i grotta 900 m. hosszu; már Strabo Pollio Pausilipon nevü villája; erről kapta a domb is a nevét.
György dr., zágrábi érsek, szül. 1834 márc. 24. Teologiát a budapesti egyetemen hallgatott, hol teljesen megtanult magyarul, majd tovább képezte magát a bécsi Pazmaneumban, hol doktorságot nyervén, a zágrábi egyetemen a teologia tanára lett. Kezdetben ellenzéki volt, később Rauch alatt, mikor a pártok fuzionáltak, zenggi és modrui püspökké, 1894 márc. 17. pedig zágrábi érsekké szentelték. A horvát tartománygyülés ülésein csak ritkán jelenik meg; méltóságánál fogva a főrendiház tagja, 1896 jun. 9. óta valóságos belső titkos tanácsos is.
(lat.) a. m. állás, fekvés, helyzet, állapot; P.-lövegek azok, amelyeknek rendeltetése helyüket ritkán vagy soha sem változtatva harcolni. Ilyenek az ostrom-, vár- és partlövegek. Szerkezetüknél nagyobb tekintettel vannak hatásosságukra mint mozgékonyságukra. Régebben a tábori lövegek azon nemét is P.-lövegeknek nevezte, amelyek nehézségüknél fogva nehezen voltak szállíthatók s inkább védelmi harcban mint támadóban használtattak. L. Löveg.
P.-szög, az a szög, melyet valamely irány (p. egy kettős csillag összekötő vonala) egy adott ponton (az előbbi példában a főcsillagon) átmentő deklinációkörrel bezár. Rendesen északról keleten, délen, nyugaton át, csillagászati távcsőben tehát alulról jobb felé 0°-tól 360°-ig olvassuk. Leginkább kettős csillagok kimérésében, fogyatkozások és holdfödések jellemzésében s általánosan mikrometrikus megfigyelésekben alkalmazzák, s egy távolsági adattal együtt két pontnak relativ helyzetét teljesen megszabja.
l. Pozitiv.
(lat.), föltéve, de meg nem engedve.