Az egységes díjtételek és az értékjegyek alkalmazása óta (l. Postai díjszabás a Postaügy mellékleten és Postai értékjegyek) a közönséges leveleit nem a postahivatalba viszi, hanem egyszerüen a levélszekrénybe dobja, ahonnan azokat a posta az elindítási idővel kapcsolatosan napjában többször összegyüjti. Kisebb helyeken s egyes államokban, p. Angliában még nagyobb városokban is, a levélszekrényeket a postaszolga kézzel üríti ki, mig más államokban, p. Németországban s nálunk is nagyobb városokban a levélszekrények tartalmához a gyüjtő szolga hozzá nem férhet, mert azok önműködőleg ugy nyilnak ki, hogy a levelek egy a szekrény aljához odaillesztett záros gyüjtőtáskába esnek és amint ezt a szekrénytől elveszik, ugy a szekrény mint a táska önmagától ismét bezáródik és csak a postahivatalban nyithatják a táskát megfelelő készülékkel. A gyüjtőszekrények órajelző táblákkal vannak ellátva, amelyek minden egyes gyüjtésnél kicserélve, a legközelebbi gyüjtés idejét jelzik. Oly községekben, ahol postahivatal nincsen, a község lakossága az előljáróságnál leteszi levelezését és az gondoskodik, hogy a község megbizott embere az igy gyüjtött leveleket bevigye a legközelebbi postahivatalhoz. E célra záros táska szolgál, amelynek, egyik kulcsa a községi előljáróságnál, másik a postahivatalnál van. Ha postajárat halad át ily községen, az azt kisérő postás viszi magával záros táskában az előljáróságnál gyüjtött levelezést; egyes ily községekben levélgyüjtőszekrények is vannak kifüggesztve, amelyeket a postás ürít ki. Magyarországon 1895-ben 7056 levélgyüjtőszekrény volt kifüggesztve, ezek közül oly községekben, ahol postahivatal nincs 211, a vonatokkal járó mozgópostákon 548. Budapesten van 545 és ezeket a nagy körúton belül naponta 10-szer, azontúl naponta 8-szor ürítik ki.
(recouvrement), a hitelező részéről a postának adott az a meghagyás, hogy követelését az adóstól beszedje és neki postautalvánnyal kifizesse. A postának egyik újabb üzletága, mely a külföldről származott át hozzánk 1882. és habár azóta folyton terjed, nálunk még mindig nem eléggé ismert arra, hogy teljesen érvényre juthasson. A külföldi posták váltók elfogadásának kieszközlésével és kereskedelmi okmányok óvatolásával is foglalkoznak, a magyar posta ezekre egyelőre nem terjeszkedik ki. Nálunk egy-egy P.-sal öt különféle követelést lehet behajtatni 500 frt összérték erejéig, de csak egy helyen lakóadósoktól. Külföldre a darabszám nincs korlátozva, csak az összeg, még pedig Ausztriába és a megszállott tartományokba 500 frt, Németországba 800 márka, Norvégiába 725 korona, Svédországba 730 korona, a többi e forgalomban résztvevő országokban (Belgium, Egyiptom, Franciaország, Luxemburg, Németalföld, Olaszország, Románia, Svájc, Törökország, Tunisz) 1000 frank. Egy-egy P.-ba csak olyanköveteléseket lehet összefoglalni, melyek vagy mind ugyanazon napon esedékesek vagy pedig egyáltalán esedékesség napjához kötve nincsenek. Egy okmány alapján több adós közös tartozásának behajtása nem lehetséges, minden adós számára külön adóssági okmány kell, de az lehet akármilyen, p. nyugta, nyugtázott váltó, kötelezvény, kereskedelmi utalvány, bon, cheque, zálogjegy, hitellevél, számla, tagsági jegy, díjnyugta vagy bármely formaság nélküli elismervény. Az eljárás egyszerüen az, hogy a hitelező az okmányokat postai megbizási jegyzékbe (kapható minden postahivatalnál darabonkint 1 krért) foglalva, boríték alatt ajánlva, tehát bérmentve azon postahivatal címére elküldi, melynek kézbesítő kerületében az adós lakik. E postahivatal az okmányt az adósnak beváltás végett bemutatja, az összeget beszedi, belőle a beszedési díjat (okmányonkint 4 kr) és az utalványdíjat levonja és a megmaradt összeget a hitelezőnek postautalvánnyal elküldi egy leszámoló okmány kiséretében. Ha az adós azonnal nem fizet, az okmány még 7 napig kiváltás végett rendelkezésre áll, de másodszor be nem mutattatik. Irásbeli közlemény csatolásának nincs helye, illetve ezt az adósnak be nem mutatják, ellenben kitöltött utalványlapot lehet csatolni a belföldi forgalomban és ez ajánlatos is. A belföldi forgalomban a hitelező azt is kikötheti, hogy a beszedett összeg ne közvetlenül neki, hanem számlája javára a postatakarékpénztárnak vagy más nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetnek fizettessék ki. E célra a hitelező kitölti a megbizási jegyzék alján levő átutalási záradékot. A posta a megbizási okmányok beváltásáért, továbbá azok késedelmes szállításából vagy bemutatásából eredő következményekért szavatosságot nem vállal. A magyar posta kezel évenkint mitegy 250 000 darab postai megbizást 12 millió frt értékben, ebből 50% beváltásra kerül, a többi beváltatlanul visszaküldetik. A világposta évi megbizási forgalma mintegy 30 millió drb 2000 millió frank értékben; ebből 1/3 beváltatlan marad.
l. Postaügy (melléklet).
Pénzt a postán különféle módon lehet küldeni, postautalvánnyal (l. o.), cheque-befizetésként (l. o.), zárt vagy olvasott pénzes levélben, nemzetközi értéklevélben (l. o.) vagy végül pénzcsomagban, pénzzacskóban, pénzes ládában vagy hordóban. Legegyszerübb és legbiztosabb, sőt 150 frtig egyúttal a legolcsóbb is a postautalvány, cheque-befizetéssel csak takarékpénztári számlatulajdonosoknak lehet pénzt juttatni. Nagyobb összegeknél v. postahivatal nélküli helyekre (még pedig belföldre, Ausztriába, Németországba, Szerbiába, Romániába, Olaszországba, Görögországba és Montenegróba) helyén van a pénzes levél, és ha a posta teljes szavatosságát akarjuk igénybe venni, az olvasott pénzes levél, melyet azonban csak 500 frtot meghaladó összegekre és csak belföldre meg Ausztriába fogadnak el; ezeket t. i. épp ugy, mint a postautalványokat, olvasva kézbesítik. Egyéb külföldi helyekre a papirospénzt értéklevében küldik (lettre de valeur); pénzcsomag, zacskó, láda, hordó (grouppo) ugy belföldre mint külföldre használható. a pénzes levél erős papirosból készült borítékba foglalt és öt pecséttel lezárt, legfeljebb 250 g. súlyu pénzküldemény, mely akár bérmentve, akár bérmentetlenül is küldhető. Díja belföldre, Ausztriába és Németországba helybe 75 km.-ig 12 kr., tovább 24 kr. súlyportó és 50 frtig 3 kr., 300 frtig 6 kr., azontúl 150 frtonkint további 3 kr. értékportó, bérmentetlenül még 6 kr. pótdíj. Legajánlatosabb a hivatalos boríték, darabja 1 kr. Az olvasott pénzes levél értékportója 505-kal több. Az olvasott pénzes levelet a posta zárja le, még pedig a négy sarkon a feladó, a középen a postahivatal pecsétjével. Mindenképen helytelen és elvetendő a pénz küldése közönséges vagy ajánlott levélben, mert eltekintve attól, hogy ez nem nyilt és a postai szabályok szerint tiltott eljárás, mivel visszaélésre csábít, a feladókra nézve is veszélye, mert elveszés esetén kárpótlást nem kapnak, illetve ajánlott levélért csak 20 frtot; és ha pénzintézetnél biztosítják is ajánlott pénzküldeményüket, ami minálunk sajnos, hogy nagyon el van terjedve, nagyon keveset takarítanak meg az amugy is csekély postai értékportóból, és elvesztés esetén csak hosszas utánjárása kapják meg pénzüket. Azért mindenkinek elve legyen, ha pénzt vagy értéket küld, azt nyilvánítva és nem elhallgatva küldeni. Névre szóló értékpapirosoknál különben elégséges értékként a netáni megsemmisítési költségeket értékként nyilvánítani.
l. Reklamáció.
a postai zárlatokat (l. o.) kisérő azon hivatalos okmány, mely a zárlatban elhelyezett küldemények jegyzékét adja oly célból, hogy a zárlatot átvevő és felbontó hivatal annak nyomán megállapíthassa, hogy benne van-e mindaz a zárlatban, amit az indításnál benne elhelyeztek. A legfontosabb postai okmányok közé tartozik, mely elveszés esetén a további nyomozásnak alapját teszi és a nemzetközi forgalomban is nagy szerepet játszik. Magyar P.-jaink eljutnak New-Yorkba és viszont az ottaniakat Budapesten vizsgálják át.
l. Postaügy (melléklet).
l. Szállítólevél.
l. Postaügy (melléklet).
l. Postaügy (melléklet).