l. a Postaügy mellékleten Postai díjszabás.
(rebuts), azok a levelek és egyéb postai küldemények, amelyek a rendeltetés helyén bármely okból kézbesíthetők nem voltak és azért a feladónak való visszaadás végett a feladás helyére visszaküldetnek. Csomagoknál és hiányos címzésü pénzküldeményeknél a visszaküldés előtt megkérdezik a feladót, hogyan kiván küldeményével rendelkezni. A kézbesíthetetlenség okai, melyeket a P.-en jelezni kell, a következők lehetnek: «címzett meghalt», «címzett teljesen ismeretlen», «a hiányos címzés ki nem egészíthető», «címzett ismeretlen helyre elutazott», a poste restante levelet «nem keresték», «az átvételt megtagadták», az átvételre való jogosultság ki nem mutatható stb. A feladás helyén levő postahivatal a P.-et jegyzékbe foglalja, és azután a küldeményeket. amennyire az adatok megvannak, a feladóknak visszaadja, a portóval vagy költséggel terhelt levelezést és csomagokat, ha szükséges, kényszerkézbesítés útján is. Az igy vissza nem adható P.-et a következő hó végén a posta- és távirdaigazgatósághoz felterjesztik, ahol azokat a feladó megállapítása végett bizottságilag megvizsgálják, esetleg felbontják és megfelelően újra lezárva a feladónak visszakézbesítik. Ha a feladót ily módon sem tudták megállapítani, a postautalványokat és egyéb értékes P.-et a hivatalos lapban hirdetik a feladó jelentkezése céljából. Ha a feladó egyáltalán nem állapítható meg, a bizottság a pénzt nem tartalmazó közönséges leveleket azonnal megsemmisíti, a pénzt v. okmányt tartalmazó közönséges leveleket hat hónapig, az ajánlott leveleket három évig megőrzi. A levelezésben talált pénzt, épp ugy mint a vissza nem adható postautalványok pénzét, hat hónapra letétbe helyezik, azután az állam javára elszámolják. Az utalványösszeg, ha a feladó a kihirdetéstől számított 3 év alatt nem jelentkezik, a kincstár javára elévül. Egyéb pénzt, fontos okmányokat stb. a jogosított, ha jogát kétséget kizáró módon kimutatni képes, bármikor visszakaphatja. A vissza nem adható térti csomagok tartalmát a posta időközönkint nyilvános árverésen értékesíti. A térti postaküldemények statisztikája jellemző egyrészt a postai kézbesítő szolgálat pontosságának megitélésre, másrészt arra is, hogy a közönség milyen gondot fordít levelezésének helyes címzésére és felszerelésére. A magyar postának volt 1895-ben 281 000 térti küldeménye, tehát mintegy 4/5 permilléje az összesen szállított 350 millió küldeménynek. Ebből megsemmisíteni illetve letétbe tenni kellett 176 000 darabot, vagyis az összes postaküldeményeknek minden 2000-ik darabját. A német posta térti küldeményeinek száma 3/4 permille, a franciáé 1 permille, az angolé 6 permille; a német posta megsemmisíti összes küldeményeinek minden 4000-ik darabját, a francia minden 2000-ik, az angol minden 1000-ik darabot.
(avis de réception), a feladó hivatalos értesítése, hogy elküldött ajánlott levelét, pénzes levelét, csomagját stb. a címzett csakugyan átvette. A magyar posta a térti vevényt a címzettel sajátkezüleg aláiratja és évenkint mitegy 100 000 darab P.-t kezel. A feladó kikötheti a P.-t minden vevényes postaküldeményhez, kivéve az utánvételes küldeményeket és a postai megbizásokat, amelyeknél a feladó ugy is értesül a pénzbeszedés eredményéről. A külföldi forgalomban is legtöbb viszonylatban kiköthető a P. E kikötés külön díja 10 kr., a helyi forgalomban 5 kr. A postautalványoknál ugyan nincs helye a P.-nek, de helyét pótolja a kifizetési értesítvény (avis de payement). Az eljárás egyszerüen az, hogy a feladó szembeötlő betükkel ráirja az illető küldemény címére (szállítólevelére) e szót: «térti vevény» («kifizetési értesítvény»), és frankójegyben lerója a külön díjat. Erre a kézbesítő illetve kifizető hivatal kiállítja a hivatalos okmányt és azt ajánlva a feladó hivatalhoz küldi, mely a feladónak kiszolgáltatja. A biróságok, ügyészségek és katonai parancsnokságok postaküldeményeikhez saját kiadásu térti (kézbesítési) vevényeket csatolhatnak, melyek díjmentesek. A polgári peres ügyekben hozott és felperes által a postával kézbesített birói végzéseket tartalmazó ajánlott levelekhez külön e célra szolgáló postai nyomtatványon kiállított kézbesítési vevényt kell csatolni.
(remboursement), a postának adott azon meghagyás, hogy valamely postaküldeményt csak meghatározott pénzösszeg (utánvétel) lefizetése ellenében kézbesítsen a címzettnek és ez összeget a feladónak kifizesse. Mig a postai megbizás követelések behajtására való, addig a P. legtöbb esetben adásvevés közvetítése távol levők közt. Az eladó a posta közvetítése távol levők közt. Az eladó a posta közvetítése által elkerüli a hitelezést, a vevő pedig az előre fizetést. Ezen postai üzletág is, melyet 1860-ban honosítottak meg nálunk, bele van vonva a nemzetközi postaegyesületi egyezményekbe, ugy hogy az utánvételezés nemcsak a belföldre, hanem Európa legtöbb államába és fontosabb tengerentúli országokba is lehetséges, még pedig a belföldre, Ausztriába, a megszállott tartományokba, Szerbiába, Törökországba és Egyiptomba darabonkint 500 forint, a többi külföldi országokba darabonkint 200 forint erejéig. Az eljárás kétféle: a levélpostai és a csomag-utánvétel. Az első alá vonhatók az ajánlott levélpostai küldemények; a feladó egyszerüen ráirja a címoldalra a nevét, lakását és az utánvételes összeget számban és betüben, a többit elvégzi a posta, mely a címzettől beszedett összegből épp ugy mint a postai megbizásnál levonja a beszedési díjat és az utalványdíjat, és a megmaradó összeg erejéig hivatalos utalványt meneszt a feladó címére. A csomag-utánvételhez, mely csak a levél súlyát és alakját meghaladó nagyobb tárgyakhoz ajánlatos, külön utánvételi utalvánnyal ellátott zöld szinü szállítólevelet kell kiállítani és az eljárás annyiban tér el a levélpostai utánvételtől, hogy itt az összeg beszedése és visszautalványozásáért a csomag szállítási díjával együtt a u. n. utánvételi jutalék (provizió) szedetik, mely tehát akkor is jár, ha a címzett a küldeményt ki nem váltja. Ezen jutalék a belföldön, továbbá Ausztriába, a megszállott tartományokba és Szerbiába 6 kr minimális díj mellett 2 frtonkint 1 kr, Németországba és Törökországba ugyanazon minimummal frtonkint 1 kr, a többi külföldi országokba általán 10 forintonkint 10 kr. Épp ugy miként a postai megbizásnál az utánvételi összeg lefizetésére is 7 napig vár a posta. Ha címzett az utánvételi összeget sokalja, a posta közvetíti a feladónál annak esetleges leszállítását avagy törlését is, de csak a belföldi forgalomban és néhány külföldi viszonylatban. A beszedett utánvételes összeg átutalása a postatakarékpénztárra, avagy más nyilvános számadásra kötelezett hazai pénzintézettre szintén meg van engedve, de egyelőre csak a csomagutánvételeknél. A magyar posta évenkint közel 3 millió darab utánvételt kezel, összesen mintegy 25 millió forint értékben; de e különben nem jelentéktelen forgalom csökkenő tendenciát mutat az újabbi időben. Legjelentékenyebb utánvételi forgalmi van Németországnak (évi 15 millió darab) és Svájcnak (évi 5 millió darab), mely utóbbi országban az utánvételt a posta megbizható egyéneknek előlegként, tehát a beszedés előtt kifizeti.
l. Postaügy (melléklet).
(papier d'affaires), a díjkedvezményes levélpostai küldemények azon fajtája, amely természeténél fogva legközelebb áll a teljes díjazásu levélhez, amennyiben alatta kézzel irt vagy rajzolt műveket és okmányokat értenek, amelyek tényleges és személyes levelezést nem tartalmaznak, mint periratok, ügyiratok, fuvarlevelek, számlák, másolatok, kivonatok, zenedarabok és manuscriptumok. Ezen postai küldeményfajta francia eredetü. Ott a rendkivül élénk üzleti és társadalmi élet mellett szükségessé tette azt főleg azon körülmény, hogy a posta nem szállít csomagokat, és igy ezen többnyire súlyos és terjedelmes irományoknak küldése nehézségekbe ütközött volna, ha mint közbenső félkedvezményü küldeményfajtát a levél és a nyomtatvány közé be nem iktatják. Nálunk e külön küldeményfajtára nincs szükség, mert a posta nagyon olcsó tarifa mellett szállítja ugy a csomagokat, mint a súlyosabb leveleket, és azért a magyar posta az üzleti papirt, mint külön küldeményfajtát, csakis a magyar-osztrák-boszniyi-német-montenegrói területeken túli viszonylatokban szállítja, mert a nemzetközi postaegyezmény az üzleti papirt adoptálta. E külföldi forgalomban díja 50 g.-onkint 3 kr., de legalább 10 kr. Súlyra, terjedelemre, felszerelésre nézve ugyanazon szabályok alá esnek, mint a nyomtatványküldemény. Forgalma nálunk ugy külföldről mint külföldre jelentéktelen, a külföldön ellenben számot tevő.
(dépęches closes), a közvetlen, u. n. rovatolási összeköttetésben levő postahivataloknak egymásra címzett hivatalos szállítmányai, amelyekben az irányítási szabályok szerint a megfelelő irányba szóló egész postaanyagot elhelyezik, kivéve a nagyobb csomagokat. Tartalom szerint van levélzárlat, pénzes zárlat és egyesített zárlat; belföldi forgalmunkban az utóbbi, a nemzetközi forgalomban az első a rendes forma. A zárlat burkolata rendesen zsák, kivételesen csomagoló papiros, a külföldi levélforgalomban különösen ha a zárlat tengeri utat tesz, a legkitünöbb, vizálló és különféleképen impregnált vásznakat használják e zsákok előállítására. A zárlatok lezárása nagyon különböző. A levél-P.-ot a belföldi és az Ausztriával s a megszállott tartományokkal való forgalomban egyszerüen lekötik és hivatalos ragjeggyel (vignettával) leragasztják; a belföldi pénzes és egyesített zárlatokat pedig lelakatolják egy célszerüen szerkesztett csapóáras zsáklakattal, melyet csak egy hivatalos lebélyegzett és aláirt papiroslap megsértésével lehet kinyitni. Ezzel a magyar postahivatalokból a pecsétviasz bűze és az azzal járó piszmogás ki van jóformán küszöbölve, mert csakis a külföldre menő zárlatokat kell még pecsételni a nemzetközi szabályok értelmében. Ugyancsak ezen szabályok szerint egy-egy zárlat súlya nem haladhatja meg a 40 kg.-ot; de egy-egy fontosabb vonattal vagy hajóval több százra, sőt ezerre menő levélzárlatot szállítanak (l. a Postaügy mellékleten Postaforgalom és Postaszállítás). A magyar posta szállít naponta 18 000 db. zárlatot, ezek közt 2000 db. levélpostait, 500 db. ponzest és 15 500 db. egyesített zárlatot.
tágabb értelemben a posta szállítására használt minden közlekedési alkalom, tehát a vasúti menetek és hajójáratok is; szűkebb és tulajdonképeni értelemben azonban csak a közutakon és kizárólag a posta szállítására két vagy több postahivatal között berendezett rendszeres menet. A közúti P.-okat megkülönböztetik helyiekre és helyköziekre, az előbbeniek ismét feloszlanak pályaudvari, városi, kikötői, levélgyüjtő és kezbesítő járatokra, a helyköziek pedig feloszlanak gyalogposta-, lovasposta-, kocsi-, különcposta-, kariolposta- és malle-P.-okra, az utóbbi személyeket is szállít. Az összes helyi P.-ok száma hazánkban 5449 és hosszuk kilométerekben 12 935, az évi üzleti kilométer pedig több mint 7 millió, a helyközi P.-ok száma pedig 2172, hosszuk kilométerekben 27 939, az évi üzleti kilométer pedig több mint 18 millió.
l. Postaügy (melléklet).
az állampolgárokra rótt azon kötelezettség, hogy a szellemi érintkezést szolgáló küldeményeket kizárólag az állami posta útján küldjenek és e célra más utat, magán vállalatot, magán postát igénybe ne vegyenek. Az állami postának ezzel szemben az a kötelessége, hogy lehető kiterjedt, gyors, pontos és olcsó közlekedést bocsásson a polgároknak rendelkezésre (l. Postaregále). A P. kiterjed nálunk: a) mindennemü levelezésre; b) az időszaki lapokra, ez alatt tartalomra, alakra vagy előállítási eljárásra való tekintet nélkül a sajtóra vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek alávetett minden hirlap, folyóirat, közlöny stb. értetvén (l. Hirlapszolgálat). A P. nem terjed ki azonban: 1. a helyi, azaz egy és ugyanazon helység (város stb.) területén belül közvetített forgalomra, bár a helyi levelek iparszerü gyüjtésére, szállítására és kézbesítésére intézetet felállítani nem szabad (postaregále); 2. a nyitva és címzés nélkül küldött levelekre és időszaki lapokra, hacsak a küldő vagy szállító ily tárgyaknak közvetítés végett való gyüjtésével nem foglalkozik; 3. bármely levélre vagy időszaki lapra, melyet a küldő vagy címzett háznépéhez tartozó, vagy e célra felfogadott egyén (saját küldönc) visz, és ha a küldő, szállító vagy címzett ily tárgyaknak elszállítás végett való gyüjtésével nem foglalkozik; 4. a nyitva küldött, vagy jövedéki hivatalok által lezárt szállítólevelekre és egyéb áruszállítási okmányokra; 5. a vasutaknak és a postaszállításra felhasznált gőzhajózási vállalatok igazgatóságainak alárendelt közegeikkel, valamint ez utóbbiaknak egymás közt váltott és saját alkalmazottjaik által saját vonalaikon közvetített szolgálati levelezésre; 6. azon időszaki lapokra, amelyek megjelenése óta 6 hónap már eltelt; 7. időszaki lapokra, amelyek legalább 2 kg.-os csomagokban küldetnek, ha ily szállítmány egyetlen címzettnek szól és tartalma nincsen több személyhez címezve. A P.-re vonatkozó szabályok áthágása büntetéssel sujtatik. L. a postaügy mellékleten Postakihágás.