Hazánkban az 1885. IX. t.-c. létesített m. kir. P. címen állami kezelés és jótállás alatt álló takarékpénztárt, melynek székhelye Budapest, s jelenleg a kereskedelmi miniszternek van alárendelve. Az intézmény célja a köznépnél a takarékosság kifejtése s megszilárdítása, tekintettel arra, hogy a nép alsóbb rétegei csak ritkán jönnek oly helyzetbe, hogy oly összeg pénzt rövid időközökben összegyüjthessenek, amennyinél kevesebbet más hitelintézetek el nem fogadnak. Amiért a P.-ak már 50 krnyi betéteket is kamatozásra elfogadnak. Az intézmény első létesítője Anglia, hol már a század első éveiben keletkeztek P.-ak, s innen indultak egész Európára kiterjedő diadalmas körútra. Az intézmény közvetítő hivatalai gyanánt a minisztertől e feladattal megbizott postahivatalok működnek. A P. 3,6%-ot fizet, mely kamatlábat az 1885. IX. t.-c. csak a törvényhozás által leszállíthatónak jelentette ki. Az 1894 XVIII. t.-c. azonban a kamatlábnak a mindenkori viszonyokhoz mért megállapítására a magyar királyi kereskedelmi minisztériumot hatalmazta fel. Egy forinton aluli összegek nem kamatoztatnak. A kamatozó összeg legmagasabb mértéke 1000 frt. Az ennyire felszaporodott összeg gyümölcsöző elhelyezésére a P. segédkezet nyujt azáltal, hogy a törvényben felsorolt értékpapiroknak vásárlását díj nélkül közvetíti; a vásárolt értékpapirokat a betevőnek megküldi vagy részére, járadékkönyvecske kiállítása mellett, díj nélkül letétben megőrzi. A legkisebb, 50 krnyi betéti összeg gyüjtését a P. 5 kros értékü levéljeggyel ellátott takarékbetéti lapok kiadása által akarja könnyíteni, amelyekre a többi levéljegyek 54 kr erejéig reáragasztandók, s az 50 kros betétek ily lapon is eszközölhetők. A P. tiszta jövedelme egy millió forintban megállapított tartalékalap alkotására fordítandó, mely az esetleges évi veszteségek fedezésére szolgál. A jótékony intézménynek megkárosításával járt s büntető eljárás tárgyát tevő visszaélések ugy látszik a benső szervezet némi, könnyen megszüntethető hiányaira vezethetők vissza, melyeknek orvoslása kivánatos.
l. Postai és távirdai személyzet (a Postaügy mellékleten).
l. Levéltitok.
(mandat-poste, money-order), a postának adott meghagyás, hogy a pénztárába befizetett pénzösszeget meghatározott egyénnek avagy esetleg az utalvány bemutatójának kifizesse; tehát fizetés a posta közvetítésével. A posták csak újabb időben foglalkoznak ily pénzközvetítéssel, és elvből csak kisebb összegeket fogadnak el, mert nem lehet szándékuk a bankokkal versenyezni, mégis ez üzletág mindenütt jelentékeny mérveket öltött, mert a posta kiterjedt állomáshálózatával és olcsó díjaival a népesség legszélesebb köreinek ebbeli szükségleteit elégíti ki és azzal fontos közgazdasági missziót teljesít. Hazánkban a posta 1850 óta foglalkozik ez ággal, eleinte csak 25 frt erejéig. A nemzetközi postaegyesület ezt a fontos szolgálatot is gondjaiba vette és folyton azon fáradt, hogy mentül szélesebb körben érvényesüljön. Ma már utalványon pénzt lehet küldeni nemcsak Magyarország bármely helyére, hanem Európa összes államaiba, kivéve Orosz-, Spanyol- és Görögországot, és a tengerentúli országok fontosabbjaiba. Egy-egy P.-nyal kifizethető a belföldön, Szerbiába, Monteregóba, Egyiptomba és a keleti cs. és kir. postahivataloknál legfeljebb 500 frt, a többi külfölddel való forgalomban legfeljebb 200 frt (500 frank = 400 márka = 20 font sterling). A be- és kifizetés nálunk mindig frt és krban történik, az átszámítás idegen pénzértékre illetve idegen pénzértékről a postahivatalok napi árfolyam szerint végzik. Az utalványozási eljárás, amely még ma is divik Franciaországban, továbbá némi változattal Angliában és az Északamerikai Unióban. E szerint a P.-t, t. i. a kifizetési meghagyásra szóló okmányt maga a befizető kapja kézhez és ez küldi el levélben a pénz felvevőjének, ki evvel a kifizető postahivatalnál jelentkezik. A kifizető postahivatal bizonyos összegeken túl a befizetéstől hivatalos értesítést (avis d'émission) kap a pénzt felvevő hivataltól. Ezen eljárás azonban nehézkes és azért a nemzetközi postaegyesület hosszas próbák és tárgyalások után végleg azon egyszerübb eljárást fogadta el, mely nálunk is eredetitől fogva dívott, amely szerint t. i. a befizető fél csak nyugtát (vevényt) kap, magát a P.-t pedig a postahivatalból a rendeltetés helyére szállítja és ott a címzettnek kifizeti. A P.-ürlapok ezen elszállítása rendesen minden bejegyzés nélkül, közönséges levélpostai anyagként történik és ha valamelyik lap útközben elvész, a posta arról minden hosszabb eljárás nélkül kifizetési felhatalmazást állít ki és annak alapján történik a kifizetés. Vannak mégis bizonyos viszonylatok, ahol az utalványok az elveszés megakadályozása és egyéb ellenőrzés céljából jegyzékbe foglaltatnak és ezen jegyzék ajánlott levélként szállíttatik el e rendeltetési ország közvetítő hivatalához (lista-rendszer). Ilyen jegyzék készül minálunk Anglia és a brit gyarmatok számára Londonba és az Észak-amerikai Unio számára New-Yorkba. A magyar posta a belföldre rózsaszinü, a külföldre sárga szinü ürlapokat bocsát ki. Lényeges az összeg pontos beirása (a frtok mindig betűvel ismétlendők) és a pontos címzés, mert különben a posta szavatosságot nem vállal. A magyar posta ezenfelül még kiad külön adó- és illetékutalványokat az adóbefizetés könnyítésére; ez utalványokról külön nyugtaszelvény van, amely ideiglenes adónyugtául szolgál. Az utalványozás díja a belföldön és Ausztriába igen olcsó, t. i. 10 frtig 5 kr, 50 frtig 10 kr, 150 frtig 20 kr, 300 frtig 30 kr, és 500 frtig 50 kr; a megszállott tartományokba, Szerbia és Montenegróba ennek duplája, Németországba 10 fronkint 5 kr vagyis 1/2%, a többi külföldi országokba 10 frtonkint 10 kr vagyis 1%. Táviratilag is lehet pénzt utalványozni, még pedig nemcsak a belföldre (állami távirdahivatalok székhelyeire), hanem Ausztriába a megszállott tartományokba és számos egyéb külföldi országba is. Ilyenkor az utalványozási díjhoz hozzájárul a távirat díja és belföldön az expresszdíj is. Az utalványok kifizetése vagy a címzett lakásán történi, mint p. Budapesten és az ország nagyobb városaiban, amikor ezért darabonkint 2 kr (5 db.-on felül 1 kr) kifizetési díj jár, avagy pedig a címzett csak értesíttetik és a pénzt a hivatalban veszi át, amikor a kifizetés díjmentes. Címzett a pénz átvételekor az utalvány hátlapjára nyugtázza. Az utalványbefizető 10 kr külön díjért a megtörtént kifizetésről hivatalos értesítést kap. A magyar posta közvetít évenkint több mint 16 millió P.-t, közel 500 millió frt értékben, az egész világ évi P.-forgalma mintegy 300 millió db. 12 000 millió frank értékben (l. még Postai pénzküldemények).
l. az ily címü mellékletet és Nemzetközi postaügy.
ama szabályok rendszeres összefoglalása, amelyek a postai küldemények szállítási feltételeit és feladási s kézbesítési módozatait meghatározzák. A kereskedelemügyi miniszter e szabályzatot időközönkint a postai tarifákkal együtt hivatalos kiadásban a közönség és a postahivatalok használatára közzéteszi. Legutóbb a kereskedelmi miniszter 1896 febr. 19. kelt 6531. számu rendeletével tett közzé e szabályzatot következő nyolc füzetben: I. Levélposta, II. Postautalványok, III. Postai megbizások, IV. Pénzes levelek, V. Nemzetközi postacsomagok, VI. Belföldi postacsomagok, VII. Külföldi postacsomagok. VIII. Portómentesség. Hasonló érvénnyel birnak ezen szabályzatnak időközi kiegészítései, amelyek a Posta és Távirdai Rendeletek Tára, illetve a Magyarországi Rendeletek Tára vagy a Budapesti Közlöny útján közzé tétetnek. A P. teszi mintegy a fuvarozási szerződést a posta és az azt igénybe vevő közönség közt, és minden kérdés, mely ezen viszonyból felmerül, e szabályzat határozatai szerint itéltetik meg.
(lat.) a. m. ebéd után állj vagy ezer lépést járj.
l. Postaügy mellékleten Postai szállítás.
l. Postaforgalom (a Postaügy mellékleten).
(csehül Postoloprty, lat. Apostolorum porta), cseh város a saazi járási kapitányság területén, az Eger bal partján, az osztrák állami vasutak dux-pilseni vonalán, (1890) 3407 lak. Van ott Schwarzenberg herceg kastélya és uradalma, cukorgyár, sörfőző, több téglagyár és a közelben több kőszénbánya. Colmas szerint Neklan herceg 869 körül alapította a helységet, melynek első neve Dragus vagy Drahous vára volt, később azonban az ottani bencések kolostorától nyerte a nevét. Ezt a kolostort 1420. a husziták pusztították el.