(lat.), a gravitáció, elektromosság és mágnesség, egy szóval azon tünemények elméletének egyik alapfogalma, hol az ágensek (hatók) vonzása v. taszítása a távolság négyzetével fordítottan arányos. A gravitáció elméletében egy súlyos test által a tér valamely adott pontjában létesített P. következőleg van meghatározva. Gondoljunk az illető pontban egy súlyos anyagi pontot elhelyezve, melynek tömege egyenlő a tömegegységgel. Hogy ezt a vonzó testtől eltávolíthassuk, annak vonzásával szemben munkát kell végeznünk, és ha a pontot végtelen távolságba visszük, az ekkor végzett munka lesz a tér adott pontjában a vonzó test által létesített P.-nak mértéke. Analog módon kapjuk egy elektromos v. mágneses testnek P.-ját. L. Elektromos P. - A tér azon pontjainak összességét, melyekben a P. egyenlő értékü, Equipotenciál felületnek vagy szintfelületnek nevezzük. L. Elektromos szintfelületek.
Kézai szerint (II. fej. 3. §) Százhalom vagyis Batta táján, Érd közelében feküdt. Római s más történet- és földleirók e nevet nem ismerik. Ennél a regés városnál gyülekeztek a longobardok, hogy a Detre és Macrinus alatt álló olaszokkal megtámadják a hunnokat, kik azonban megelőzték őket és Sicambriánál a Dunán átkelvén, a városon kivül szorult ellenséget ölték és vágták. Detre és Macrius azonban odább mozdulván, Tárnokvölgy mezején döntő csatát nyertek a hunnokon.
(lat.) a. m. tehetős, tehetséges; potentia, képesség, tehetség, hatalom; potentát, az aki a hatalom birtokában van, úr.
(lat.) a. m. 1. erő, hatalom, főleg politikai hatalom; 2. férfinál a testi közösülésre (perficiendi copulam carnalem) való képesség, melynek hiánya - impotencia - házasságnál érvénytelenségi ok, de a magyar házasságjogban csak tévedés címén, s azért csak akkor, ha a másik házasfél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette.
(lat.) a. m. lehetőségi mód; l. Igemódok.- P. energia a. m. helyzeti energia (l. Energia).
L. (növ.), l. Pipefű.
1. P. (1871-ig Basilicatának hivták), olasz tartomány és compartimento Olaszországban Foggia, Bari, lecce, a Tarentói-öböl, Cosenza és a Tirreni-tenger, Salerno és Avellino közt, 10354 km2 területtel, (1881) 524 504, az 1893-iki becslés szerint 543 443, 1 km2-re 51 lak. Jelentékenyrészét hegyek, még pedig az Apenninek Ny-i részei takarják, amelyek közt a legmagasabbak a Monte Vulture (1330 m.), a Monte Croze (1425 m.), a Monte Voturino (1836 m.) és a Monta Pollino (2270 m.). K. felé és különösen a Tarentói-öböl közelében a föld egészen ellapul. A tartomány folyói: a Bradano, Basento, Cavone, Agri és Sinui mind ebbe az öbölbe szakadnak. P. gazdag erdőkben és legelőkben, amiért és állattenyésztés, öszvér-, kecske-, sertés- és szarvasmarhatenyésztés virágzik. Fő termékek: búza, zab, hüvelyesek, bor, olaj és édes gyökér. Járásai: Langonegro, Matera, Melfi és P. - 2. P., az ugyanily nevü tartomány és járás fővárosa, püspöki székhely a Basento fölötti magaslaton (823 m.), vasút mellett, 81881) 20 281, az 1892-iki becslés szerint 18 500 lak., meglehetősen szűk és rendetlen utcákkal; az Anjouk korából való városházzal és XVIII. sz.-beli székesegyházzal. P. (potentia) Augusztus korában Lucania egyik legvirágzóbb városa volt a Basento jobb partján. 1250. II. Frigyes és 1268. Anjou Károly dúlta föl. 1857 dec. 16-án egy földrengés csaknem egészen elpusztította és 4000 embert megölt.
(franc., ejtsd: potri) a. m. agyagáru, továbbá fazekasság.
L. (növ., Csaba-fű, Csaba-ire, Csaba-üröm és Csaba-irme, de az igazi ilynevü növény a Balaton mellékén a Pimpinella Saxifraga, lásd Rákfarkfű), rózsaféle, sziromtalan növény, 15-20 fajjal (hazánkban 2) az északi földgömb mérsékelt és meleg tájain. A P. sanguisorba L. és P. polygamum W. et Kit. (Gombos fű, csabagomb) 3-5 dm. magas, szárnyas levelü fű, virágzata gömbölyded, az alsóbb virágok a himesek, a felsőbbnek a magvazók, v. a virág poligám is lehet. A P. sanguisorba szemgyümölcse vékony, hálózatos (P. dictyocarpum Spach.), a P. polygamumé durván pikkelyezett. Angol- és Németországban mint másodrangu takarmányfüvet termesztik. Hasmenés, vérfolyás stb. ellen is használták, ma még a németek a bibelnella-italt készítik vele.
(franc. poterne), bombamentesen boltozott út a várakban, amely a várak belső részeit köti egymással össze, tehát belső közlekedésre szolgál. A nagyobb P.-át kapunak nevezik. L. Kirohanó kapu.