1. departamento Boliviában, a belső fensíkon; a köztársaság D-i határától a D. sz. 108-áig nyulik 140 600 km2 ter., 237 775 lak., akik közt 143 111 fehér bőrü vagy korcs, a többi indus. - 2. P., az ugyanily nevü departamento fővárosa 75 km.-nyire Sucretől, 3960 m.-nyi magasban, a Rio P. mellett, a Cerro de P. É-i lábánál, 11 945 lak. 1545. Villa Imperial néven alapították és csakhamar nagy jólétre tett szert; 1711-ben 170 000 lakosa volt, akiknek jó része rabszolga indusokból állott. Jelenleg elhagyatott város; kiválóbb épületei: a székesegyház és a pénzverő. Az ipar amalgamálásra, sör- és szeszgyártásra szorítkozik. A város egykori gazdagságának alapja a Cerro de P., az Iquique és Pisagua közt 4688 m.-nyi magasra emelkedő, sárgás szinü, kopár, köves hegycsúcs, amely 1545-1800-ig 8240 millió frank értékü ezüstöt szolgáltatott. Mintegy 5000 tárna vezet be a hegybe; a még most is művelés alatt állók a Descubridora, az Estagno, Rica és Mendieta. - 3. P., mexikói város, l. San-Luis-Potosi.
(franc., ejtsd: potpurri, eredetileg a. m. korhadt edény), az olla potrida (l. o.) francia neve; továbbá illatos szerekkel telt edény; a zenében (quodlibet) olyan művet jelent, mely nem eredeti szerzemény, hanem már ismert dallamokból, zenei részletekből van bizonyos tonalitási sorrendben összeállítva rövidebb-hosszabb modulációk segítségével. L. Egyveleg.
(abdomen), az ízeltlábu állatok testének leghátulsó fő része, mely a tor után következik. Lehet ízelt (skorpió) vagy gyűrüi összenőttek egymással (pók), lehet páros ízelt függelék nélküli (rovar), vagy páros ízelt függelékkel (P. láb, rák) ellátott. A torral vagy egészen összenő, v. külön vált, amidőn vagy ülő, vagy vékony kocsánykával függ vele össze (darázs, pók). L. Bogarak, Pillangók és Rovarok.
1. közigazgatási kerület Poroszországban brandenburg tartományban, Mecklenburg-Schwerin és Anhalt közt. 18 járásra oszlik; ezek:
|
Járások |
Területe km2-ban |
Lakóinak száma |
|
Prenzlau |
1133 |
56 065 |
|
Remplin |
1436 |
45 236 |
|
Angermünde |
1307 |
64 704 |
|
Oberbarmin |
1213 |
84 018 |
|
Niederbarmin |
1741 |
188 297 |
|
Charlottenburg város |
21 |
76 859 |
|
Teltow |
1642 |
221 960 |
|
Beeskow-Storkow |
1247 |
43 561 |
|
Jütenbogk-Luckenwalde |
1325 |
67 095 |
|
Zauch-Belzig |
1921 |
77 105 |
|
Potsdam város |
13 |
54 125 |
|
Spandau város |
42 |
43 365 |
|
K-i Havelland |
1191 |
67 606 |
|
Brandenburg a. H. város |
79 |
37 817 |
|
Ny-i Havelland |
1213 |
59 067 |
|
Ruppin |
1772 |
76 215 |
|
Ostpriegnitz |
1882 |
66 834 |
|
Westpriegnitz |
1460 |
72 697 |
2. P., az ugyanily nevü kerület főváros, Poroszország második székvárosa, a német birodalmi és a porosz fő számszék székhelye a Nuthe és a Havel összefolyásánál, a Havel, egy csatorna és tavak által alkotott 30 km. kerületü szigeten, több vasút mellett, (1890) 54 125 lak., cukor-, több sör- és szappangyárral meg a Hartnack-féle ismeretes optikai intézettel. A nagyobbára rendesen épült város az Altstadtból és négy külvárosból (berlini, nauneni, brandenburgi és teltowi) áll. A teltowit az óvárossal homokkőhíd köti össze. Szebb terei: a Vilmos-tér III. Frigyes Vilmos szobrával Kisstól; a Medence-tér egy holland módra épített házzal, amelyben Frigyes Vilmos dohányzó társasága gyült egybe; a császári kert I. Frigyes Vilmos bronz-szobrával Hilgerstől (1885), 14 porosz generálisnak Rauch által készített és I. Sándor orosz cárnak szobrával, 12 márványszoborral és 1680-1858-ból való 8 ágyuval; végre a régi vásártér fehér és vörös márványból készített obeliszkkel. A kiválóbb épületek: a helyőrségi templom (1731-35-ből Gerlach tervei szerint) szép harangjátékkal, márványszószékkel, amely alatt I. Vilmos és II. Frigyes vannak eltemetve, végül francia, dán és osztrák győzelmi jelvényekkel; a Schinkel tervei szerint 1842-től 1850-ig épített Miklós-templom pompás kupolával és négy kis toronnyal; a római pantheonhoz hasonló francia reformált templom; az 1845-től 1850-ig bazilika mintájára épített béke-templom, külön álló, a római San Clemente mintájára készített toronnyal, IV. Frigyes Vilmos és nejének sírboltjával, egy atriummal, amelyben a Rauch által mintázott márványcsoport látható és Áron és Hur támogatása mellett győzelemért könyörgő Mózes; ehhez csatlakozik az innicheni kápolna mintájára 1890. Raschdorff által épített mauzoleum, amelyben III. Frigyes császárnak és Valdemar meg Zsigmond nevü fiának márványszarkofágja, végül Rietschel egy Pieta-ja látható; a brandenburgi kapu, amelyet 1770. Unger római diadalkapu mintájára épített, a városból a Sanssouci-parkba vezet; a városi kastély, amelyet először 1670. építettek és Knobelsdorff egészen átalakított, magában foglalja Nagy Frigyesnek, I., III. és IV. Frigyes Vilmosnak, meg Lujza királynőnek gazdagon díszített szobáit; az 1754. az amsterdaminak mintájára épített városháza, amelyben egy rézből készített, a földbolygót tartó Atlasz látható; a nagy katonai árvaház; a kaszinó; több kastély a Sanccouci-parkban. A várost árnyékos környéke miatt sokan látogatják; P. közelében vannak: az orosz Alexandrovka gyarmat 14 orosz lakóházzal és egy orosz kápolnával, amelyet 1826. III. Frigyes Vilmos épített; ennek közelében a Heiliger See mellett az 1786-96-ig épített márványpalota, amelyben 1881-88. a mostani német császár lakott; a Havelen túl Babelsberg kastély; a Frigyes-Lipót-féle kastély és park; a belvedere a teltowi városrészben szép kilátással; az 1875-79. épített asztrofizikai obszervatorium, amelyet nem régiben a meteorologiai és geodetikai intézettel bővítettek ki. P. 1300 körül keletkezett a vendek egy halászfalujából. 1660-82. építették a nagy választó-fejedelem parancsára a kastélyt, aki az 1685 nov. 8. kelt ediktum által francia menekülőket csalt ide és P.-ot székhelyévé is tette. Fénykorát e város Nagy Frigyes korában élte; e király korában keletkezett Sanssouci, az új palota, a park egy nagy része és több királyi költségen készített magánépület. Rajta kivül P. még IV. Frigyes Vilmosnak köszönhet legtöbbet. 1805 nov. 3-án Orosz- és Poroszország közt szerződés jött létre Franciaország ellen. V. ö. P., ein deutscher Fürstesitz (30 fotogravürrel, Berlin 1893).
l. Pótcsapatok.
Ágost Frigyes, német nyelvbuvár, az összehasonlító nyelvészet egyik megalapítója, szül. Nettelredében (Hannover) 1802 nov. 14., meghalt Halléban 1887 jul. 5. Eleinte Göttingában filologiát tanult, majd tanár lett a cellei gimnáziumnál és Berlinben történt fölavatása után 1833-tól fogva mint az általános nyelvtudomány tanára működött Halléban élete végéig. Műveinek gazdag sorozatából kiemelendők: Etymologische Forschungen (Lemgo 1833-36, 2 köt.); De Borussico-Lithuanicae tam in Slavicis quam Letticis linguis principatu (Halle 1837-41, 2 értekezés); Die Zigeuner in Europe und Asien (u. o. 1844-45, 1 köt., a francia akadémiától Volney-féle pályadíjjal jutalamzott munka); Die quinare und vigesimale Zählmethode bei Völkern aller Weltteile (u. o. 1847) és Die Sprachverschiedenheit in Europa, an den Zahlwörten nachgewiesen (u. o. 1868); Die Personennamen (Lipcse 1853, 2. kiad. 1859); Die Ungleichheit der menschlichen Rassen (Lemgo 1856); Doppelung (Reduplikation, Gemination) als eines der wichtigsten Bildunsmittel der Sprache (Detmold 1862); Anti-Kaulen vagy mitikus fogalmak a népeknek és nyelveknek keletkezéséről (u. o. 1863); ehhez járul még a csaknem új munkának tekinthető átdolgozása az Etymologische Forschungen c. munkának (10 kötet, Detmold 1859-76), melynek 5-9. kötete Wörterbuch der indogermanischen Sprachen címmel majdnem egészen önálló egészet képez, a 10. kötet pedig a Bindseil készítette indexeket foglalja magában. Azonkivül értekezéseket irt P. a Zeitschrift címü folyóiratba, a Zeitschrift für vergleichende Sprachforschung címübe, és 1876-ban kiadta megfelelő előszóval Humboldt Vilmos nagy művét: Über die Verschidenheit des meuschlichen Sprachbaues.
bizottságoknál, választmányoknál stb. a rendes számu tagokon felül választott oly tag, aki ha a rendes tagok valamelyike halál folytán v. más okból kiesik s tagsága megszünik, ennek helyébe lép.
a közös hadseregben és a honvédségnél háboru idején keletkező fogyaték pótolására szolgál. Ide tartoznak: a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédségek újoncjutalékainak fölös számmal besorozottak. Számuk nincs meghatározva. Ezek a fölös számmal besorozottak a közös hadsereg és honvédség között, újoncjutalékuknak arányában és sorszámaik szerint oly módon osztatnak el, hogy a legmagasabb sorszámok a honvédséghez jutnak, ellenben közvetlenül a P.-ba besorozottak a szerint, amint a közös hadseregbeli vagy honvédségi zárószámon belül esnek, jutnak a közös hadseregbe vagy honvédségbe. A közös hadsereg részére a magyar korona országiból állított újoncok és P.-osok a magyar csapattestekbe osztandók. A P. békében 8 hét alatt katonailag kiképezendő és aztán csak az időszaki fegyvergyakorlatra hivható be. Ha azonban különös körülmények követelik, az első évfolyambeli legénységhez tartozó béke idején a tartalékhoz hasonlóan, behivhatók tényleges szolgálattételre. Szolgálati kötelezettség tartama a közvetlenül ide sorozottakra nézve 10 év. L. még Hadkötelezettség alól való mentesség.
község Bécs-Újhely alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, vasút mellett, 81890) 3272 lak., nagy pamutfonóval és kastéllyal.
község Baden alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, a Triesting és vasút mellett, (1890) 2184 lak., pamutfonással, pléh-, fémáru- és drótszegkészítéssel, gőzfürésszel, sörgyárral.