a cistercieké volt s 1234. már állott. Ekkor ugyanis IX. Gergely meghagyta, hogy az apát és a káptalan a bácsi határban a betegek és szegények ápolására szolgáló kórházba két szerzetest küldjön. Több adat nincs ez apátságról, de címét a király most is adományozza. Pozsegán működött a Szt. Péter prépostsága és társas káptalana is, melynek első ismert prépostja, Orbác, 1264. padovai kanonok lett. Mint az 1331. XXII. János pápa előtt emelt panaszból kitünik, a káptalanban a kanonokságot s a vele járó javakat hajdan maguk a prépostok osztogatták. 1383. a pozsegai prépost, Miklós, egyúttal Erzsébet és Mária királynék udvari káplánja volt. 1536 táján a törökök a káptalant teljesen szétrobbantották. A kanonokok Pécsre menekültek s többé össze sem jöttek.
(vagy Babje gore), Horvát-Szlavonország egyik hegylánca, mely Pozsega vármegyében az Orljava völgyétől D. felé a Száva lapályáig terül el; a hegység fő gerince Ny-K-i irányt követ, kissé D. felé kanyarodva; ÉK. és DK. felől az Orljava folyócska folyja körül, Ny. felé közvetlenül átmegy a Pszunj (l. o.) hegységbe. Legmagasabb csúcsa a Maximov hrast (637 m.). D-i ágai elég hirtelenül a Száva lapályára ereszkednek. Túlnyomólag csillámpalából, gránit és gnájszból ál. Belsejében sok rom van.
Pozsega vármegyének azon sűrün népesített és felette termékeny völgykatlana, melyet a Pozsegai hegység, a Pszunj, Papuk és Djel hegységek minden oldalról teljesen körülöveznek, ugy hogy csak D. felé Pleternica mellett nyilik keskeny völgyszoros, melyen a P. számos vizeit egyesítő Orljava és Londja vizei lefolyást nyernek.
(növ., Crassulla L.), a róla nevezett család füve vagy félcserjéje, 130 fajta a Jóreménység-fok hegyein és Abissziniában, a Himaláján csak egy terem. Több faja kerti virág. A C. arborescens Jacq. cserjeforma, levele átellenes kerekded, szálkahegyü, húsos, lapos, deres szinü; virága meglehetősen nagy, előbb fehér, azután rózsaszin. A C. v. Rochea coccinea L. (l. a Kaktuszok képmellékletén) 6-12 dm. cserje, levele lapos, tojásdad, a széle porcogós-rojtos, átellenes, virága jó illatu, skarlátpiros, nagy s tekintélyes lapos végcsembőkké alakul. A C. pinnata L. fil. levelével Khinában és Kokhinkhinában feketére festenek, de különböző orvosságnak is használatos.
v. pözsgefélék (növ., Crassulaceae) Hazslinszkynál, kétszikü növénycsaládja a kőtörőkeképüeknek. Kövér füvek, kórók v. félcserjék. Levelük a nem virágzó száron rózsa módjára csoportosodik, a száron váltakozó, hasítatlan és pálhátlan. Virágzatuk két-két águ álernyő, de őzbog felé is hajlik. A virág sugaras tervü, páros éltü, 3-30-as tagu. A rendesen különálló termőlevelek tövében gyakran pikkelyeske van és sokmagu, endospermiumos tüszőtermés lesz belőle. 400 faja leginkább a melegebb mérsékelt éghajlat alatt nő, a fele a Jóreménység-fokánál, a többi a mediterrán flórában, Mexikóban, Ázsiában és Ausztráliában. P. közül sok, különösen a Sempervivum, Sedum, Echeveria, köldökvirág kedvelt kerti dísz. Ezeket Bakernak Catalogue of hardy Sempervivums (Journal of Botany 1874) c. munkája állítja össze. L. Kövér növények.
a. m. bővérü. L. Bővérüség.
1. vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk dunabalparti részében, határai Ny-on Morvaország, melytől a Morva folyó választja el, D-en Moson és Győr vármegyék, melyektől a Duna választja el, K-en Komárom és Nyitra vármegyék s itt helyenként a Vág folyó jelöli a határt, É-on Nyitra vármegye.
Területe 4216,17 km2. Földje legnagyobbrészt lapályos, de rajta DNy-ról ÉK. felé a Kis-Kárpátok láncolata vonul végig, mely azt két részre osztja; a Ny-i kisebb rész a bécsi medencéhez v. a Morva lapályához (Morvamező) tartozik, mig a K-i, sokkal nagyobb fél a Kis Magyar Alföldnek vagy pozsonyi medencének része. A Kis-Kárpátok (l. o.) láncolata Dévény és P. közt a Duna bal partján a Dévényi tetővel (514 m.) emelkedik s egy DNy-ÉK-i irányu főgerincből áll, melyhez mindkét oldal felől rövidebb-hosszabb mellékágak csatlakoznak, a főgerinc közepes magassága 550-600 m., legmagasabb csúcsai az Ördöghegy (747 m.), Viszoka (754 m.) és Rachsthurn (746 m.); ezen hegység túlnyomó részét erdőségek borítják s rajta Bazin és Pernek közt törvényhatósági út is vezet keresztül. A hegységtől Ny-ra elterülő lapály egészben véve termékeny, de helyenként futóhomok borítja; É-i részén terjedelmes fenyvesek (Búrerdő) és nagy vadaskertek vannak; e lapály magassága K-i és É-i részében 160-170 m., D. és Ny. felé 133-140 m. Sokkal mélyebb fekvésü a Kis-Kárpátoktól K-re elterülő síkság. É-i része Nagy-Szombat felé, a Mátyusföldre név alatt ismeretes hullámos vidék; a D-i a Duna két ágától körülzárt, igen mély fekvésü (130-113 m.) s helyenként mocsaras vidék a Csallóköz gabonatermő rónája. A síkság nagyobbára alluviális völgytalaj, melyet a Csallóközön terjedelmesebb homokos rész szakít meg.
[ÁBRA] Pozsony vármegye címere.
Folyóvizei legnevezetesbike a Duna, mely P.-nál két ágra szakadva, a Csallóközt képezi; fő ága az Öreg-Duna DK-re fordul s számos kisebb-nagyobb ágra oszolva, ama szigetvilágot hozza létre, mely mindeddig kellőleg szabályozva nincs s azért a hajózás elé is akadályokat gördít. A Kis-Duna, melyet hibásan Érsekujvári Dunának is neveznek, számtalan nagy kanyargással eleintén K-nek tart, azután DK-nek fordul. Mindkét ágból kisebb mellékerek szakadnak ki, s ezek egyike képezi az Öreg-Dunával és Csilizközt. A Duna után a Morva a vármegye legnagyobb folyója, mely a vármegye Ny-i határát jelöli; csak tutajozásra alkalmas, jelentékenyebb mellékvizei a Miava, Rudava, Malina, Almás (Stumm patak) és Stomfai patak. K-en a Vág érinti a vármegyét; ezzel párhuzamos folyásu a Dudvág, mely a Kis-Kárpátok össze K-i vizeit, u. m. a Blava, Tirnava, Parna, Gidra, Feketeviz, Sárd és Sisak patakokat magába veszi. Ezen vizben bővelkedő vidéken több helyütt mocsarak is vannak, igy a Szt. György melletti Súr. Ásványos forrásai közül a szentgyörgyi hideg kénes forrás, a bazini vasas forrás (fürdővel) és a P. melletti Vaskút vagy Ferdinánd vasfürdő említendő.
Éghajlata a rónán a magyar Alföld jellemvonásait mutatja, meleg nyárra kemény telet; a hegyes vidék égalja kevésbbé meleg, de egyenletesebb. P. városának évi közepes hőmérséklete 10°C., a legnagyobb észlelt meleg 35°, a legnagyobb hideg -20°C. A csapadék évi mennyisége 609 mm., a hegyes vidéken jóval több, a lapályon ellenben kevesebb.
[ÁBRA] Pozsony vármegye térképe
Terményei az ásványországból kénkovand (Bazin, Pernek, Cajla, Cseszte), mangán és arany (Cajla), ólom és réz (Cseszte), továbbá palakő (Máriavölgy), gránit (Dévény, P.), homokkő (Dévény-Újfalu), márvány (Borostyánkő), mely utóbbiakat nagy kőbányákban fejtik, ugyszintén mészkő (Bazin, Cseszte, Pila, Bikszárd, Dejte és agyagföld. A növényvilág igen gazdag, a vármegye termő területe 4017 285 ha., miből szántóföld 246 844, kert 4611, rét 31 589, legelő 30 491, nádas 614, szőllő 4594 és erdő 99 542 ha., mig a földadó alá nem eső nem termő terület 27 626 ha. A szántóföldek a vármegye területének csaknem felét teszik és különösen a Duna és Vág lapályán, a Csallóközben és Mátyusföldén tünnek ki kövér termékeny talajuk s kitünő termésük által. A mezei gazdálkodás fő termékei a búza (1894. termett 42 563 ha. területen 606 062 q), rozs (33 246 ha. területen 499 428 q), árpa (59 126 ha. területen 904 885 q), zab (10867 ha. területen, 124 982 q) és tengeri (18 264 ha. területen 203 675 q). A legkitünőbb búza a Csallóközben terem, a zab főleg a hegyes vidéken. A legfontosabb gabonapiacok P., Nagyszombat és Szered, továbbá Somorja és Duna-Szerdahely. Nagy mennyiségben termelnek továbbá, főleg a soványabb talajon, burgonyát (15 864 ha. területen 1 218 992 q). Köles és hüvelyes vetemények (mint melléktermény szőllőkben, kukorica és burgonya közt) szintén termeltetnek, a lapályon ezenkivül a cukorrépa (10 739 ha. területen 1 582 749 q) és takarmányrépa (6487 ha. területen 789 000 q) művelése emelendő ki. A malackai járásban a kender (15 334 q mag és 4421 q fonál) és len (2431 q) termelése is számot tesz. Dohányt kisebb mértékben (23 hektáron 645 q) szintén termel a felső-csallóközi járás nehány községe. A takarmánynövények közül a lucerna, baltacim, bükköny, lóhere és imitt-amott cirok és csalamádé vettetik; a Csallóköz legkedveltebb takarmánya a mohar, ezen takarmánytermelés mindössze 535 168 q-ra rúg. A rétek és legelők művelése el van hanyagolva; a legtöbb és legjobb széna a Csallóközön és a Morva lapályán terem, ez utóbbiról Bécsben is szállítanak. A természetes kaszálók területe 28 856 ha., termése 554 080 q. Nádasok a Duna, részben a Morva és Vág mellékein vannak. A szllőmívelés a Kis-Kárpátok K-i lejtőin, igen jelentékeny (l. Pozsonyi borok). A Kis-Kárpátok lejtőin a szőllőn kivül jó gyümölcs is terem, habár a szakszerü gyümölcstenyésztés csak kevés helyen lelhető fel, mindazáltal alma, körte, cseresznye, szilva, őszi és kajszin-barack, dió és gesztenye, szépen díszlik s nagy mennyiségben kerül a bécsi piacra; P. és Dévény vidékéről ribiszke, pöszméte, eper, málna, és szőllő Németországba is szállíttatik. Jelentékeny továbbá a konyhanövények és káposzta kivitele Bécsbe, Budapestre és a külföldre; az alsó Csallóköz dinnyével látja el P.-t és Bécset. Az erdőségek kiterjedése igen nagy, legtöbb erdő a Kis-Kárpátokban van, melyeknek erdőit túlnyomóan lombos fák (bükk, gyertyán, nyir, tölgy, jávor, hárs) alkotják, fenyvesek csak némely magasabb hegyen lépnek fel. Ellenben gyönyörü fenyvesek vannak a Búrerdőben Lozornótól a nyitrai határig. A Duna és Vág lapályán igen kevés erdő van s ezek túlnyomóan nyár, fűz, kőris, éger és szilfából állanak, ilyen nagyobb égererdő a Súr mocsár táján, mig a Vág vidékén nagyobb tölgyesek, a Duna szigetvilágában pedig csaknem kizárólag füzesek vannak. habár ezen erdők, a régebbi gondatlan kezelés dacára is, nagy famennyiséget rejtenek magukban, mégis a Csallóköz nagy faszükségben szenved. A vármegye összes erdői közt van 13 499 ha. tölgyerdő, 47 791 ha. bükk- és egyéb lomberdő és 30 063 ha. fenyves. Az erdők közt van 8561 ha. törvényhatósági és községi, 34 481 ha. hitbizományi (főleg Pálffy herceg-féle) és 6888 ha. közbirtokossági erdő.
Az állatlétszám volt az utolsó összeirás szerint: 29 892 darab magyar fajtáju és 60 052 nem magyar fajtáju szarvasmarha, 8 bivaly, 28 182 ló, 205 szamár és öszvér, 70 544 sertés, 130 721 juh, birka és 4796 kecske. Az állattenyésztés egészben véve eléggé virágzik, a lótenyésztés főleg a lapályon díszlik, emelésére 15 fedeztetési állomás szolgál, a szarvasmarhaállománynak legnagyobb része a szines fajtához tartozik; legnevezetesebb szarvasmarhatenyészetek vannak Korompán, Vedrődön, Nagyszombaton, Stomfán és Nebojszán; a marhatenyésztés terén kitünnek még Somorja, Vajka, Zsigárd, Nádszeg, Pattony és általában a Csallóköz községei. A juhállomány legnagyobb része a nemesített fajhoz tartozik; csekélyebb jelentőségü a sertéstenyésztés. A baromfi létszáma volt 470 037 tyúk, 7576 pulyka, 146 120 lúd, 40 341 kacsa és 69 966 galamb. Baromfival a Csallóköz látja el nemcsak P.-t, de Bécset és egész Ausztria felerészét is. Állati terményekkel (sódar) P. és Nagyszombat kereskednek; a tejgazdaság több helyt szintén virágzik, a marhahízlalás inkább csak a városokban. A halászat nem nagy jelentőségü; a folyókban sügér, fogas, sérinc, ponty, kárász, compó, díszponty, fehérhal, jászkeszeg, pisztráng, galóca, csuka, harcsa, menyhal, kecsege, vizatok és orsóhal fordul elő. A vadászat a Kis-Kárpátokban dúsan jutalmaz; az itteni vadaskertekben szarvas, őz, nyúl, vadkan és dámvad tenyésztetik, ezenkivül előfordul az erdőségekben farkas, róka, borz, görény, hölgymenyét, nyest, mókus, ürge, vakond, hörcsög, denevér; a madárvilágból császári sas, bagoly, kuvik, sólyom, csonttörő sas, fogoly, fürj, fácán, sokféle vizi madár és éneklők nagy számmal. A Feketevizben és a Dudvágban vidra is előfordul. A Morva folyóban a rák is gyakori.
Lakosságának száma P. városéval együtt 1870-ben 294 249 volt, 1881-ben 310 816 és 1891-ben 331 370 lélek, mihez még 5156 katona járul. Az utolsó 10 év alatt a népesség 6,6%-al szaporodott. Egy km2-re e szerint (P. várost be nem számítva) 67,7, azzal együtt 78,6 lélek jut. A lakosok közt van jelenleg 119 899 magyar (36,2%), 55 903 német (16,7%), 149 741 tót (45,2%), 1524 horvát s 4301 egyéb; a magyarság 10 évi szaporulata 11 110 lélek, vagyis 102%. A magyarság a két csallóközi és a galántai járásban tömörül, a tótság a többi járásokban, a németség csak P. városában van túlsúlyban. Hitfelekezet szerint van 277 921 r. kat. (83,9%), 24 360 ág. ev. (7,3%), 7619 ev. ref. (2,3%) és 21 304 izraelita (6,4%). Foglalkozás tekintetében ekként oszlik meg a népesség: értelmiség 3087, őstermelés 64 852, bányászat és kohászat 489, ipar 26 009. kereskedelem 5481, hitel 190, közlekedés 1947, járadékból élők 4200, napszámosok 33 101, házi cselédek 11 143, háztartásban 56 209, egyéb foglalkozásu 1715, foglalkozás nélküli 14 éven alul 107 930 és 14 éven felül 13 758, letartóztatott 13 758, ismeretlen foglalkozásu 205. A lakosság legnagyobb része földmívelő és állattenyésztő, leginkább a lapályos vidéken. Az ipar meglehetősen fejlett; jelentékenyebb ipartelep van a vármegyében: 3 gőzmalom, 17 gazdasági és 14 ipari szeszgyár, 8 ecetgyár, 2 sörgyár, 6 malátagyár, 3 nagy cukorgyár (Nagyszombat, Diószeg, Magyarfalu, 945 munkás, termelt cukor 238 000 q), 5 pezsgőgyár, 1 dohánygyár (P., 1051 munkás, 11 275 q dohánygyártmány), 3 gépgyár, 1 lópatkógyár, 1 tű- és tűárugyár (Bazin), 2 rézhámor (Vöröskő, Borostyánkő), 1 elektrotechnikai műintézet, több téglagyár, 1 nagy vegyészeti gyár (Szomolány), 1 kénsav- és vasgálicgyár (Cajla), 1 nagy dinamitgyár (p.), 1 gyufagyár (Nagyszombat), 1 tölténygyár, 1 len- és jutaárugyár és 1 posztógyár, 1 petroleumfinomítógyár (mind P.-ban). Jelentékeny még a modori fazekas- és a nagy-lévárdi késesipar. A kereskedelem leginkább P.-ban központosul s fő cikkei élő állatok, gabonanemüek, faáruk, robbanó szerek, cukor stb. Élénkebb forgalma van még Nagyszombatnak, Bazinnak, Galántának és Somorjának. A hiteligények kielégítésére 3 bank, 9 takarékpénztár és 4 szövetkezet szolgál, melyek 2 095 000 frt tőkével rendelkeznek. A közlekedést a sokféle elágazó vasutak (287 km.), az állami (78 km.) és a törvényhatósági utak (713 km.), továbbá a dunai hajózás és a Morva és Vág folyókon fennálló tutajozás közvetítik.
Közművelődés tekintetében P. vármegye meglehetősen kedvező viszonyokat tüntet fel; a 6 éven felüli férfi lakosságnak 20,3, a női lakosságnak 28,4%-a (P. városában 11,2 és 19,7%) nem tud sem irni sem olvasni s a tanköteles gyermekeknek 94%-a látogatja az iskolát. A vármegyében van (P. városát is beleszámítva) 1 jogakadémia (P.), 4 hittani intézet, 4 gimnázium (P. 2, Nagyszombat, Szt.-György), 1 főreáliskola (P.), 1 vincellérképezde (u. o.), 18 ipari és kereskedelmi iskola (közte a P.-i kereskedelmi akadémia), 1 hadapródiskola, 1 bábaképző intézet, 1 kisdedóvóképző intézet (mind P. városában), 1 férfitanítóképző intézet (Modor), 1 tanítóképző (p.), 1 felsőbb leányiskola (P.), 10 polgári iskola, 3 felsőbb és 316 elemi népiskola, 29 kisdedóvó, 5 emberbaráti jellegü intézet és 1 börtöniskola, mindössze 399 tanintézet, melyek közül P. városára 64 esik. A népiskolákban 610 tanító (ebből P. városában 122) működik, kik közül 595 képes a magyar nyelven való oktatásra. A tanítás nyelve 192 iskolában magyar, 22-ben német-magyar és 115-ben tót-magyar. A közművelődést szolgálja ezenkivül P. városában többféle tudományos társulat és muzeum. A szellemi élet központja P., továbbá Nagyszombat, Modor és Bazin.
Közigazgatás. P. vármegye 7 járásra oszlik és van benne 1 sz. kir. város és 5 rendezett tanácsu város, u. m.
P. vármegyében van a városokon kivül 35 nagy- és 258 kisközség; a községek általában véve kicsinyek vagy középnagyságuak; 2000-nél több lakosa 33-nak van, legnépesebbek: P. 52 411, Nagyszombat 11 500 és Szered 5227 lak. Székhelye: Pozsony. Az országgyülésbe P. vármegye 8, P. városa 2 képviselőt küld. Egyházi tekintetben a 136 r. kat. község (egynek kivételével) az esztergomi érseki egyházmegyébe, a 19 ág. h. ev. község a dunáninneni, a 10 helv. h. a dunántuli egyházkerülethez tartozik; izraelita anyakönyvi kerület van 20. Az állami anyakönyvi kerületek száma 119. Törvénykezési tekintetben az egész vármegye a P.-i királyi tábla és törvényszék területéhez tartozik, a járásbiróságok száma 7. P. városában sajtó- és pénzügyi biróság s közjegyzői kamara van; királyi közjegyzőség 7 helyen van. Hadügyi tekintetben az egész vármegye a 72-ik sz. hadkiegészítő parancsnokság s a 13-ik honvéd gyalogezred területéhez van beosztva, alakítja a 42. és 40. sz. I. oszt. és a 138. és 136. sz. II. szot. népfölkelési zászlóaljat. Pénzügyigazgatósága alá 5 adóhivatal s 3 pénzügyőrség tartozik. P. városa székhelye a kereskedelmi és iparkamarának, államépítészeti hivatalnak és posta-táviróigazgatóságnak. A gyógyszertárak száma 24 (közte 8 P. városágban).
[ÁBRA] Pozsony város pecsétje.
2. P. (Pressburg, l. a mellékelt tervrajzot), szabad királyi város P. vármegyében, a vármegye törvényhatóságának székhelye. A Duna bal partján, igen kies vidéken fekszik; a város részben a Duna sík partján, részben az ezt félkörben övező dombok lejtőin épült és ugy fekvésénél, mint építkezésénél fogva egyike hazánk legszebb városainak. - Központja az Óváros, melyhez Ny. felől a Várhegyen épült Terézváros, K-en a Ferenc-Józsefváros, É-on a Nándorváros s ezentúl ÉK. felé az Újváros csatlakozik. Legjellegzetesebb része a Duna partján meredekül emelkedő Várhegy. A Várhegy tövében van a Szt.-Miklós-templom s É. felé a most elhagyatott, fele részben pedig Pálffy-kert közelében az áj állami főreáliskola, a kapucinusok temploma s kolostora, a királyi törvényszék s járásbiróság épületei és a vármegyeház. Az Óváros legnevezetesebb épülete a már Szt. Istvántól alapított, de mai alakjában későbbi időből való Szt.-Márton-székesegyház hatalmas gótikus épülete, a hajdani koronázási templom, mely 1864-67. renováltatott, külsején Szt.-Mártonnak Donner Rafaeltól készített ólomba öntött lovas szobra (magyar huszárruhában). Vele szemben van a királyi jogakadémia épülete és a prépostház a Káptalan-utca É-i végében, a katolikus főgimnázium s a Mihály-utcában az 1753-ban épült régi országház (ma a királyi tábla épülete), melyben 1802-48-ban az országgyülések tartattak. Az Óváros központja a Főtér, melyen az 1288-ban épült s építészetileg nevezetes városháza áll (homlokképét lásd Építészet XVIII. mellékletén), belsejében gazdag levéltárral s muzeummal és becses régi faragványokkal. A főtéren a II. Miksa korából való érdekes díszkút áll. Az innen É. felé nyiló Ferenciek-terén áll a jezsuiták temploma (1636), előtte Mária oszlopa, a ferenciek kolostora és temploma (tornyának, valamint a templom hajójához épített Szt.-János-kápolnának képét (l. Építészet XVIII. mellékl.), továbbá a városház mögött a primási palota. Az Óváros nevezetesebb épületei még a pénzügyigazgatóság, az Orsolya-apácák temploma és kolostora s a régi pénzverőház. Mig az Óváros ezen része többnyire keskeny utcáival s nagyrészt régi épületekkel az ódon város benyomását teszi, addig az András-utcától a Duna felé elterülő része, nemkülönben a hegyek és a vasút felé vezető Stefánia-út és a hegyek lejtőjén épülő utcák már a modern nagyváros jellegét viselik magukon. A kiterjedt Sétatér a város legszebb tere, a legdíszesebb magánépületekkel s az igen díszes színházzal (Fellner és Hellmer műve) s előtte egy bájos kútcsoport és a P.-i születésü Hummel Nepomuk János zeneszerző szobra, mindkettő az ugyancsak P.-i születési Tilgner szobrász kitünő műve. Ugyanitt van a Miasszonyunk temploma, kolostora és iskolája. A Duna felé vezető (s a most már nem létező hajóhíd irányába eső) Híd-utca a koronázási dombtérre vezet, melyen 1873-ig az a domb állott, melyről a megkoronázott király a négy világtáj felé egy-egy kardvágást tett. E téren leplezik le 1897. Mária Terézia királynőnek Fadrusz János által készített hatalmas lovas szobrát.
[ÁBRA] Pozsony
Az Óvárostól É-ra elterülő Nándorváros nevezetesebb épületei: az irgalmasok kórháza és temploma a Vásár-téren, a magyar-tót és a német ev. templom, a Bél-utcában, valamint az 1896. elkészült új ev. liceum (gazdag könyvtárral és a Schimkó-féle fontos éremgyüjteménnyel); a Stefánia-úton s a Frigyes főherceg-(ebből Grassalkovich)-féle palota a Grassalkovich-téren, melyben jelenleg Frigyes főherceg és családja lakik. Innen a palotákkal, nyaralókkal s díszkertekkel ékített Stefánia-út, P. legszebb utcája, a magyar királyi államvasutak pályaudvara felé vezet; ugyanonnan indul ki a Donner-utca (beenne a katonai kórház) és az óriási Esterházy-téren át haladó Vám-utca. Utóbbi már az Újvárosba («Virágvölgy») esik, melynek nevezetesebb épületei: a dohánygyár, a városi dologház, a Stefánia-árvaház és az Esterházy-palota nagy kerttel. Ugyanitt van a P. - szombathelyi, soproni és a csallóközi vasút pályaháza. Az innen D. felé eső Ferenc-Józsefvárosban találjuk az Erzsébet-apácák kolostorát és kórházát, az állami tanítóképző intézete, a polgári ápolókórházat és több más középületet és ipartelepet. A Baross-Gábor-utca végében nyilik a Ferenc-József közúti és vasúti híd, mely a Duna jobb partján elterülő hires ligetbe (Au), P. város legszebb parkjába s legkedveltebb mulatóhelyére (vendéglőkkel, nyári szinházzal, fürdőkkel) vezet, ahová csavargőzösön is eljuthatni. A város É-i környéke rendkivül kies, nyaralókkal s mulatóhelyekkel (Bimbóházak, Hegyi park, Malomvölgy) bővelkedő dombvidék; ugyanarra van a Mária-fürdő s a Kálvária-hegy, melyhez ÉK. felé a szép kilátást nyujtó Zergehegyben (439 m., az 1866. elesett katonák emlékével) kulmináló hegyvidék csatlakozik. Annak É.-i lábánál van a Ferdinánd-vasfürdő is, másként Vaskút, gyönyörü völgy ölében.
P. ma nemcsak Ny-i Magyarországnak legnagyobb, de egész hazánknak egyik legjenetékenyebb városa, a politika, tudományos és üzleti élet gócpontja. Székhelye a vármegye törvényhatóságának és a P.-i járás szolgabirói hivatalának, pénzügyigazgatóságának, állmaépítészeti hivatalnak, posta- és táviróhivatalnak, tankerületi főigazgatóságnak és királyi tanfelügyelőségnek, r. kat. főesperességnek, királyi itélőtáblának, királyi törvényszéknek, sajtóbiróságnak s pénzügyi biróságnak, királyi járásbiróságnak, ügyvédi és közjegyzői kamarának; van itt továbbá kereskedelmi és iparkamata, több takarékpénztár, köztük a legrégibb hazai, 1842. alapított I. P.-i takarékpénztár és több bank; magyar királyi erdőgondnokság, a nyitrai magyar királyi erdőfelügyelőség, állami állatorvosi felügyelő, magyar királyi folyammérnöki hivatal, felső-dunaszabályozási magyar királyi művezetőség, pénzügyőrség, sóhivatal, állami egészségügyfelügyelő, állatorvos- és belépő-állomás, fő vámhivatal, országos kataszteri határleirási osztály és két felmérési felügyelőség; katonai hatóságok közül itt székel az 5-ik hadtestparancsnokság, a 4-ik magyar királyi honvéd kerületi parancsnokság, a 72. és 48-ik gyalogezred, az 5-ik huszárezred, 5-ik tüzérdandár s 1-ső utász-zászlóalj, a 73-ik honvéddandár, 1-ső honvéd lovasdandár, állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, csendőrtörzs-, szárny- és szakaszparancsnokság.
Ipara és kereskedelme igen élénk; legnevezetesebb ipartelepei a nagy dohánygyár (1050 munkás), lópatkószeg-gyár, 3 gépgyár, vasbutorgyár, elektrotechnikai műintézet, több pezsgőgyár, gázgyár, a város határában fekvő Nobel-féle nagy dinamitgyár (évi 1 millió kg. termeléssel), tölténygyár, posztógyár, len- és jutaárugyár, 2 paszománygyár, vattagyár, kocsigyár, több téglagyár, a Malomliget elején épült nagy petroleumgyár stb.; jelentékeny továbbá a fa-, kender- és szövőipar; ismeretes a P.-i kétszersült, diós s mákos sütemény és borkivitele (Palugyai-cég) is tekintélyes. A kereskedelem emelésére szolgál a közraktár, s a nagy hitelintézetek, minők az osztrák-magyar bank fiókja, a P.-i iparbank, első takarékpénztár és II. ker. takarékpénztár. Néhány év óta jelentékenyek a marhavásárai. Ipari és kereskedelmi tanintézetei közül említendő a kereskedelmi akadémia, alsó foku kereskedelmi iskola, szövőiskola és tanműhely és alsó foku ipariskola. Van itt továbbá államilag segélyezett vincellériskola, szőllőszeti és borászati felügyelő. Vasúti és gőzhajóállomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár, telefonhálózat. A Dunaparttól az államvasuti indóházig villamos vasút közlekedik. A Duna jobb partján pedig, Brenner nevü Dunaág szomszédságában téli kikötő és átrakodóhely fog közelebb létesülni.
Tanintézetei: a kir. jogakadémia, kir. kat. főgimnázium, ág evang. hittani intézet és főgimnázium, állami főreáliskola, felső kereskedelmi iskola, állami felsőbb leányiskola, áll. tanítónő- és kisdedóvónő-képző intézet, bábaiskola, szent Imréről címzett római kat. papnövelde, katonai gyalogsági hadapródiskola, 3 polgári, 2 felső nép- és 26 elemi iskola, 8 kisdedóvó és 3 árvaház. Van itt továbbá muzeum, igen sok közművelődési és közhasznu egyesület. A P.-i Toldy-kör alakult 1874. a társadalmi élet élénkítése, a közművelődés és a magyar nyelv terjesztése érdekében. Eszközei hangversenyekkel. felolvasásokkal egybekötött táncestélyek rendezése, a kör számára könyvtár létesítése, kiadványainak terjesztése. Alapvagyona 7000 frt. Közművelődési célokra évenkint 400-500 frtot fordít. - A P.-i magyar közművelődési egyesület, alakult 1883. Tagjainak száma: 1500. Alapvagyona: 17 350 frt 34 kr. Évi jövedelme 3000 frt. Közművelődési célokra fordított eddig közel 60 000 frtot. Működése kiterjed a vidékre is, hol nagyobbrészt önállóan tevékenykedő fiókjai is vannak; igy Modoron, Nagyszombaton, Malackán stb. helyeken. Van több óvója; kiváló munkásságot fejtett ki különösen a felnőtteknek magyarra való oktatása ügyében, különös tekintettel a nagyobb ipari telepek munkásaira. - A P.-i orvos-természettudományi egyesület, alapíttatott 1856. Van 187 tagja, könyvtára, természetrajzi gyüjteménye és kiad közleményeket (eddig 17 köt.). Több magyar hirlap és folyóirat jelenik meg itt, u. m.: Nyugatmagyarországi Hiradó (IX. évf.), P. vármegye hivatalos Közlönye (IV. évf.), P.-vármegyei gazdasági egyesület Értesítője (XIII. évf.), Concordia (X. évf.), Kalauz a népiskolai nevelőoktatás terén (X. évf.) és Kat. Hitvédelmi Folyóirat (VIII. évf.).
Lakóinak száma 1850-ben 42 064 volt, 1870-ben 46 540 és 1891-ben 52 411, ezenkivül 3637 katona. A háromnyelv határán fekvő város lakosai közt van jelenleg 10 433 magyar, 31 404 német, 8709 tót, 205 horvát és 1660 egyéb; hitfelekezet szerint 39 020 római kat., 7347 ág. evag., 525 ev. ref. és 5396 izraelita. A házak száma 2080, a város határa 7446 ha. Néprajzi tekintetben is fontos a város, amennyiben a magyar, német és tót nyelvhatár itt érintkeznek.
P. város fő fontossága 1000 éves kulturális viszonyaiban és multjában keresendő. Már az Árpád-házi királyok és még inkább a vegyes házakból származott fejedelmek alatt egyik gócpontja volt a szellemi és anyagi haladásnak. A mohácsi csata óta itt tartották egészen 1848-ig az országgyüléseket, itt időzött az udvar, ha hazánkba jött; itt székeltek a legfőbb kormánytestületek, itt és P. környékén építették a főnemesi családok palotáikat stb. Ezekkel kapcsolatban a ipar, a művészet és a tudomány és újabban különösen a szinház is virágzott, mely utóbbiban e század első felében hires művészek remekeltek és hires, klasszikus szindarabokat mutattak be legelőször.; Újabb időben más téren érvényesített P. varázserejét. Tekintettel a város gyönyörü környékére, kedvező egészségügyi viszonyaira, jó iskoláira és Bécs közelségére, a 40. és 50-es években több ezer nyugdíjazott család telepedett le P.-ban, melyek közül azonban a 60-as években nagyon sok megint elköltözködött és ma, midőn az élet itt is megdrágult, P. már nem igen érdemli meg a «Pensionopolis» jelzőt. Legújabban a magyarosodás, az anyagi haladás tekintetében pedig a gyáripar terén uralkodik nagyobb élénkség.
Története. P. legrégibb nevét már sokan kutatták, de biztos eredményre nem jutottak. A Peisotóról levezetett Peisonium vagy Posonium névalak épp oly kevéssé hiteles, mint a Piso római nemzetség nevéből származó Pisonium. Vannak, kik a város nevét, sőt annak létezését is a dunai révre viszik vissza. Szerintük Pressburg (szlávul: Bredslavaburg) tulajdonképen révvárat jelentene. Azonban ennek az etimologiának sincsen történeti jogosultsága. - A városnak reánk maradt legrégibb neve szláv Vratislavia (Aventinusnál), másként Vratislaburgium, németül Bredslavaspurg = Pressburg. Ez a név a nagy morva birodalom napjaiban keletkezett, és ebből a Vratislavia-féle elnevezésből szokás levezetni hangcsere útján a város német nevét is. A város e szerint Vratiszláv nevü szláv-morva fejedelemtől kapta nevét, alkalmasan ugyanattól, akit Német Lajos keleti frank király 846. Dévény várában megadásra kényszerített. Miután a szövetségre lépő magyarok és Arnulf keleti frank király Nagy-Morvaországot 892 körül tönkre tették, végbe ment a magyarok honfoglalása, melynek részleteiről azonban P. és vidékén nem maradt hir. A honfoglaló magyarok ugy látszik nem lépték át a Kis-Kárpátok láncát, amint az Árpádok korában várbirtokokat sem találunk a hegyen túli járásban. Az első esemény, mely P. város hirét nevezetessebbé tette, a város közelében 907. végbement nagy csata volt, melyben a magyarok a bajorokat három nap alatt háromszor legyőzték és azután Regensburgig üldözték. 907-től kezdve a magyar királyság megalapításáig és a kereszténység behozataláig nem fordul elő P. neve. A politikai szervezkedés csírái Szt. István nevéhez fűződnek, aki P. vármegyét is megalkotta, mely természetes középpontját a várban lelte. Szt. Istvánt tekinthetjük a P.-i prépostság alapítójának is (L. Pozsonyi káptalan és prépostság.) A legrégibb (prépost-) templom fent a várban állott, amint azt a város legrégibb képén (a bécsi vagy képes krónikában) láthatjuk és amint ezt oklevelek is bizonyítják. a XIII. sz. elején Imre király arra kérte III. Ince pápát, hogy a prépostság egy a váron kivül fekvő helyre áthelyeztessék. Ez az új templom a mai prépost-ház mellett, a dóm-templom tőszomszédságában, sőt lehet annak helyén épült. Igen sokan ezen új (román stilü) templomban látják a mai dómtemplom alapját és csíráját. A templom építéséhez 1221. fogtak, hogy mikor készült el, azt nem tudjuk. A cseh háboruk idejében a dóm már elkészült és sokat szenvedett, ez okból a XIV-XV. sz.-ban folytatták az építkezést, most már gót stilusban. A hajó elszentelése 1452. ment végbe és a gót Szt.-Anna-kápolna is a XV. századba épült.
A város nagyobbrészt német ajku polgárai kiaknázták mindazokat az előnyöket, melyeket P. kedvező földrajzi fekvése nyujtott. A Keleti-tenger partjairól kiinduló utak a Morva- és a Vágvölgyön végig P.-nál találkoznak azon utakkal, melyek egyrészt az Adria felől Sopronon át, másrészt a Duna mentén vezetnek P. alá. Amazokon a cseh, sziléziai és lengyel kereskedők jöttek a városba; Bécs felől, a Duna mentén németek és nevezetesen a bécsiek, Buda felől a brassóiak és nagyszebeniek, dél felől olaszok és horvátok érkeztek. Hozzájárult, hogy P. mint árumegállítóhely határszéli fekvéséből is nagy hasznot merített. Legjobban virágzott a bor- és a marhakereskedés. Az ipar és kereskedés különösen III. Endre nagy kiváltságos levele (1291) óta indult lendületnek. Ami a közigazgatást és jogi viszonyokat illeti: az autonom község élén a biró, a tanács és a városi jegyző állottak, akik tanácskozásaikat részben az ugynevezett «zöld szoba» nevü ház helyiségeiben, részben az 1387. a város birtokába került városházban tartották. Pörökben a biró és 12 esküdt mondott itéletet. A város háztartására nézve felhozhatjuk, hogy 1364 óta bevételeiről, kiadásairól és függő adósságairól naplót, 1434 óta pedig részletes és összefüggő könyvet vezetett. A városnak német nyelven szövegezett (még kiadatlan) jogkönyve a XV. sz.-ban készült, melyhez a XVI. sz.-ban kiegészítések és pótlékok járultak. Zsigmond király várossá tette és köz- és magánjogi viszonyát rendezte, mely rendelet értelmében P. város is az ugynevezett tárnoki joggal élt.
Időrendi sorban a város történeti fejlődésének főbb eseményei a következők: 907. a magyarok P. közelében a bajorok fölött teljes diadalt arattak. 1001-38 között alapította Szt. István a P.-i prépostságot és szervezte a vármegyét. Az elűzött Péter III. Henrik német császárt hivta segélyül, ki 1041. Bretiszlav cseh herceg kiséretében, P. alá érkezett. A magyarok azonban önként pusztították el a várost, nehogy az ellenség ott megpihenhessen. Látván Henrik, hogy a magyarok hallani sem akarnak Péterről, haza felé indult és 1043. békét kötött Aba Sámuellel. 1052-ben Henrik nagy számu hadsereggel és a hajókra rakott ostromló gépekkel P. előtt termett, de nem volt képes az I. Endre által újra megerősített várost és a várat bevenni; seregét visszaverik, hajóhadát pedig egy Zothmund nevü buvár éjjel megfúrja és elsülyeszti, mire a német táborban megjelenő IX. Leo pápa békés táborozásra birja rá a császárt. 1074. IV. Henrik császár jelent meg P. előtt, hogy Salamont (sógorát) trónjára visszaültesse. Innen Vácig nyomult elő, de a Géza és László hercegek által vadonná tett vidéken nem tarthatta magát és hazatért. Salamon ellenben szomoruan visszamaradt P.-ban, melynek várát megerősíté; ugyanakkor a sötét vödrici kaput is építette. Nemsokára Géza és László ostrom alá fogták őt a várban, de Géza elhunyta után László kibékült vele és kegyébe fogadta. 1100. V. Henrik császár a várat hasztalan ostromolta; 1146. Henrik Jasomirgot osztrák herceg két lovagja a várat csellel kezébe keríté, ugy látszik Boris részére, de a magyaroknak azután pénzért visszaadták. 1162. III. István a hű P. falai közé menekült Manuel görög császár elől, 1189. P.-ban időzött I. Rőtszakállu Frigyes német császár keresztes vitézeivel (máj. 28-án). 1211. itt jegyezték el II. Endre leányát, szt. Erzsébetet Lajos türingiai fejedelemmel. 1221 után fogtak az új prépost-templom, a Szt.-Márton-dóm építéséhez; 1230-35. telepedtek a cisztercita apácák a városba. II. Endre uralma alatt, annak könnyelmü tékozlása következtében a P.-i vár birtokai is elkallódtak és a vár védőképessége nagyon megfogyott. Mind a mellett a vár ellen birt állani 1241. a tatárok rohamainak; de a város határa tűzzel-vassal elpusztíttatott, Vödric és Széplak külvárosok elhamvadtak. IV. Béla a mongolok távozása után elrendelte a vár és város megerősítését, az elidegenített várbirtokokat pedig e vidéken is visszakövetelte. Beköszöntött erre a cseh háboruk kora, mely alatt P. Ottokár királyi rabló cseheitől sokat szenvedett 1254. és 1261. IV. Béla itt békült ki Ottokárral. 1270. pedig István ifjabb király találkozott Ottokárral P. közelében, az egyik Duna-szigeten, amikor a fegyverszünetet is meghosszabbították. Mind a mellett 1271 ápr.-ban újra kitört a háboru, mire Ottokár ápr. 15. táján a várost hatalmába kerítette, felgyujtotta és kirabolta. Sok régi faház pusztult el e napon, a káptalan és a város levéltára is elégett. Erre hidat vert a Dunán és Dunántúlon tovább haladt Mosonés Győr felé. A békekötést V. István P.-ban irta alá (1271 jul. 31), de a P.-i vár a csehek kezében maradt. Kiskoru fia, IV. v. Kun László alatt Együd mester 1273. a várat csellel visszavette és magyar meg kun csapatokkal legott megrakta. Ottokár azonban néhány hónap mulva újból kiragadta azt kezeikből és a vármegyét is hatalmába kerítette. Csak akkor hagyta el az országot, midőn hirét vette Habsburg Rudolf megválasztásának. De már késő volt. Kun László Rudolf királlyal szövetségre lépett és ezt a szövetséget 1277. a hainburgi találkozáson megújítván, 1278 aug.-ban hatalmas sereggel ment P.-ból a Morva mentén fölfelé és segítette azután Rudolfot a döntő dürnkruti diadal kivívásában. E győzelem emlékére és tett fogadalma értelmében épített László a P.-i szt.-ferenc-rendiek gót stilü templomát és a mellette levő kolostort, kiknek régibb kolostorát a csehek elpusztították volt. Az új egyház 1297. készült el és ekkor a Szt.-János-kápolnát is említik és ugyanebben az időben költözködtek a klarissza-apácák a cisztercita-apácák kolostorába (a gimnázium épületébe). László további uralma rosszara fordult; Fülöp pápai legátus P.-ból sujtotta őt az átokkal (1279). A vakmerő oligárka főnemesek, igy a németújváriak P.-t és a környékét pusztítgatták, sőt Apor vajda a várat is bevette; de a polgárok a rabló főurat elűzték. 1287 jan. Csák Máté fia Péter (László hive) a várat visszavette. III. Endre trónralépése után 1291. fontos szabadságlevéllel kedveskedett P.-nak, melyben a város régibb vámmentességi jogát megerősítette és megengedte, hogy a polgárok maguk válasszák a birót és a 12 esküdtet; felmentette őket a rendes út- és révvám alól; megengedte, hogy a csallóközi Kis-Dunaágon átvezető réven (Chollon-rév) adót szedhessenek (Pernalt-féle révjog) és hogy ott hajókat tarthassanak. Kimondta egyúttal, hogy ha P.-i polgárok élelmük keresése végett kereskednek és utaznak, nem szabad áruikat lefoglalni és fölöttük biráskodni; csak P. város joga és szokása szerint indíthatja meg a vádló a vádkeresetet. A város a trónviszályok idején (1302) osztrák Albert, illetőleg Landenbergi Henrik kezére került és csak 1314. szabadult fel az idegen uralom alól. Róbert Károly (1308-42) sokszor időzött P. falai között és sok oklevelet állított ki P.-ban. 1309. Gentilis pápai követ egyházi zsinatot tartott a lengyel főpapokkal és itt átkozta ki László erdélyi vajdát és Csák Mátét (1309 és 1311). Ez utóbbi évben Gentilis magyar főpapokkal tartott gyülést. 1328. megerősíté Róbert Károly a polgárok vámmentességi jogát. Az első Anjou alatt a város anyagi helyzete javult. 1311. épült a Katalin kápolna (a Mihály-utcában); 1309. már kórházat és fürdőt említenek. 1331. Róbert Károly itt kötött békét Albert és Frigyes osztrák hercegekkel, 1337. pedig Kázmér lengyel királlyal szövetkezett itt amazok ellen. - Nagy Lajos korában (1342;1382) a város jólléte még magasabb fokra emelkedik és fénykorát éli. Lajos újra elismeri a polgárok vámmentességét (1356) és megadja a városnak az árumegállítás jogát; sürgeti a falak erősbítését és épségben tartását, a költségeket pedig arányosan az összes polgárságra rója. 1364. határozta el a király, hogy a P.-ban élő nemesek is kötelesek a polgárokkal vállvetve a községi adókat megfizetni és ugyanebben az évben a P.-i kereskedőket némely esetben a harmincad adó alól menté fel. Az Anjouk idejében (1370) említik továbbá először mint tornyos új házat a mai városházat.
Zsigmond király (387-1437) nem kevésbbé kedvezett P.-nak, mint előde is a polgárság szabadalmait s kiváltságait szaporította. Endre 1291-iki szabadságlevelét még 1392. erősítette meg és felmentette a polgárságot a révadó alól. 1390-ben a Vödricet a várossal egyesítette. 1402. a dunai vámot a városnak adományozta és megtiltotta, hogy P.-i polgárt bárhol fogságra vessenek, elitéljék vagy áruit lefoglalják; megújította a Váralj lakóinak kiváltságait (1423), megengedte, hogy a külvárosokban is heti vásárt tartsanak (1430), a köpcsényi grófok és a város között támadt pört pedig, a Ferinn-ág felhasználását és a vámot illetőleg, a város előnyére döntötte el s a városba szállítandó élelmi szerek számára vámmentességet engedélyezett (1434). 1401., 1402. és 1408. pedig a P.-iak vámmentességét az egész országra kiterjesztette. 1405. szabad királyi várossá tette P.-t és ezzel megadta neki azt a jogot, hogy az országgyülésre követet küldhessen és törvényhozói jogot gyakorolhasson. Országgyülést pedig 1405., 1410., 1411., 1429. és 1435. tartott P.-ban és ugyanott tartotta meg leánya Erzsébet 1411. kézfogóját Albert osztrák herceggel, kinek oklevélben esetleg trónját is megigérte. Valamivel később a P.-i harmincadot adományozta vejének. 1436. a ma is használatban levő címert adományozta a városnak. Nem kevésbbé fontos, hogy Zsigmond a sok panaszra okot szolgáltató dunai átkelést 1390. teljesen újból rendezte, és hogy az ő kezdeményezése folytán fogott 1407. bizonyos Vince (Ádám P.-i polgár fia) első ízben egy Dunahíd építéséhez. Ezen, részben hajókon, részben karókon nyugvó híd bizonyos Guthzel vezetése alatt a Vizitorony közelében 1430 után el is készült és ugyanezt a hidat Albert király a rév- és vámjoggal együtt 1439. a városnak adományozta. 1430 márc. 6. Zsigmond pénzverő intézetet állított fel P.-ban, melyben a polgárok is pénzt verhettek. (Az itt vert pénzek e feliratot viselik: L. P. = Liga Posoniensis.) Zsigmond a várat is erősbítette és fontos rendeletet adott ki a várban őrzött sátrakról és fegyverekről. Ez az intézkedés annál időszerübb volt, mert a husziták 1428 óta P. határát, sőt külvárosait is több ízben tűzzel-vassal pusztították, mignem a város vezérükkel, Blaskóval fegyverszünetet nem kötött. Zsigmond idejében kezdték a városházban a bevételeket és kiadásokat pontosan feljegyezni és az ő korában jegyezték fel első ízben a városi céhek szabályzatát. A háladatos polgárok az Albert korai halála után kitört polgárháboruban hűk maradtak Erzsébet özvegyéhez, aki a ventur-utcai királyi kuriában (Wittmann-féle házban) lakott és a polgárság vámmentességi jogát megújította (1438). A várparancsnok ugyan, Rozgonyi István, I. Ulászlóhoz szított és az ostromló polgárokat a vár alól visszaverte (1440), de később ő is meghódolt Erzsébetnek. A királyné egy évvel később kölcsön fejében a harmincadot adta a városnak zálogba. I. Ulászló hasztalan ostromolta a várost, mire Budára távozott: a P.-iak csak Erzsébet elhunyta után ismerték el őt törvényes királynak. Hunyadi János kormányzó több ízben időzött P.-ban. 1452. és 1453. országgyülést tartottak P.-ban; 1452. szentelték fel a dóm hajóját és 1461. kezdték építeni a szentélyt. V. László (1453) P.-ban, az országgyülésen nevezte ki Hunyadi Jánost örökös besztercei gróffá és ez évben adományozta az épülő félben levő új hidat a városnak a hozzátartozó jogokkal együtt és meghagyta azt is, hogy a hídon és a kompon a nemes ember is fizessen vámot.
Hunyadi Mátyás (1458-90) megerősítette 1464. a város 1291-iki szabadságlevelét; megengedte, hogy szt. Mihály napján országos vásárt tarthasson 81474); egy évvel később a polgárságot 10 évre minden adó alól felmentette és több ízben (1473-81. és 1482-89.) hidat veretett a Dunán, melynek III: Frigyes császár ellen viselt háboruiban és különösen Hainburg ostromlásakor jó hasznát vette; meghagyta továbbá, hogy a hídon mindenki vámot fizessen, mi alól azonban 1475. a főurakat mégis felmentette. Az osztrák háboru alatt (1477-78) Beatrix királyné P.-ban lakott a ventur-utcai kuriában. Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében készült el a vár fő bejárója, a reanissance stilü díszkapu, továbbá a dóm sanctuariuma (1476-87), melynek egyik zárkövén Corvin János herceg (1490. P.-i főispán) címere látható, aki tehát szintén közreműködött a szentély befejezésében. Abból az időből való Schönberg v. Schomberg György prépostnak, Mátyás titkárának szobra is (a dóm sekrestyéjében, 1480). Szellemi tekintetben is érdemet szerzett Mátyás P. körül. Az ő megbizásából és segélyével alapította Vitéz János érsek 1467. és P.-i egyetemet (Academia Istropolitana), mely számára a Ventur-utcában hajlékot emelt. II. Ulászló megerősítette 1498. Nagy Lajos 1374-iki szabadságlevelét, és P.-ban kötötte Miksa német királlyal azokat a családi szerződéseket, melyek alapján a Habsburg-család utóbb a magyar trónra igényt támasztott (1491). A rendek azonban nem ismerték el e szerződés érvényességét, amiért Miksa azután P.-t és a Csallóközt megszállotta, Ulászló ekkor újabb szerződésben erősítette meg igéretét. 1515. fejedelmi kongresszus folyt le P.-ban, melyben Ulászlón kivül Miksa, Zsigmond lengyel király és Kázmér herceg is részt vettek. De egyébként P.-ban is már szembetünők a hanyatlás jelei. Mátyás egyetemének tudósai elszélednek és magát az épületet 1491. fegyverraktárrá alakítják át.
A mohácsi vész (1526) P. történeti fejlődésében kedvező fordulatot jelez. A török veszély arra kényszeríté I. Ferdinándot, hogy a kormány székhelyét Budáról a Bécshez közelebb fekvő P.-ba helyezze át, mely ilyformán szék- és koronázó városa lett a Habsburgoknak. Ide menekült Mária özvegy királyné is Budáról és az Auer- (Edl-) féle házba költözött. P.-ban tartották ezentúl rendesen az országgyüléseket (I. Ferdinánd alatt 20-at), ide helyezték át 1531. az udvari kamarát; 1535. újjá szervezték a P.-ban székelő királyi törvényszékeket és 1535 dec. tették a rendek P.-t a kormány székhelyévé. Ide költözött a törökök által birtokaikból kiforgatott főurak és főpapok, barátok s apácák nagy része, 1543. pedig, Esztergom török kézre jutása után maga az érsekprimás is eljött P.-ba. A város ezek folytán több szép úri házzal szépült. - I. Ferdinánd, alig hogy hivei őt 1526 dec. 11. a ferenciek templomában királlyá választották, 1527 jan. hadastul P. előtt termett, mely önként nyitotta meg kapuit; a vár parancsnoka ellenben, Szalay János, még egy ideig harcolt a Habsburg-párttal. P.-ból indította azután Ferdinánd hadvezéreit Szapolyai János ellen. A polgárháborutól a város keveset szenvedett. Ferdinánd egyébiránt a város kiváltságait s később, (1534) P. árumegállítási jogát is megerősítette; 1539. pedig arra hatalmazta fel a birót s az esküdteket, hogy minden magán- s főbenjáró ügyben itélete mondhassanak. Midőn Szulejman szultán 1529. Bécs ellen nyomult, sokan menedékhelyet kerestek P. falai mögött. Ferdinánd parancsára ugyancsak az 1529-iki török invázió napjaiban a kapukon kivül fekvő Lőrinc- és Mihály-templomot, továbbá a nevezett kórházakat lebontották, a köveket a város falainak erősbítésére fordították; a harangokból pedig ágyukat öntöttek. I. Ferdinánd idején indult meg a vallási mozgalom is. Az új protestáns tanok még a mohácsi csata előtt találtak itt termékeny talajra, sőt 1527. a városi tanács Luther vittenbergi tételeit a városban kifüggesztette. Ferdinánd király ugyan több ízben rendelte el az «új könyvek» elkobzását, de a tanács ezt a parancsot mellőzte. 1552 óta őrizték a szent koronát csekély megszakítással a P.-i várban (1784-ig). 1563. ment végbe Miksa királyi herceg koronáztatása (az első koronázás P.-ban); 1564. Oláh M. primás-érsek megparancsolja, hogy a tanács az új (protestáns) könyveket elkobozza, amit azonban a tanács teljesíteni vonakodik. Egy évvel később, a türelmes Miksa trónralépése után a protestánsok a Kamper-féle ház udvarában (a Váralján) tartják istentiszteletüket. 1572. Rudolf herceget magyar királlyá koronázzák. És a főtéren álló díszkút is 1572-ből való. 1577-ben a városházát renaissance stilusban restaurálták. Ekkor készült a tanácsterem szép faplafonja is. 1578. a város az országgyülés alkalmával új hidat épített a rendek kedvéért és három magyar tolmácsot rendelt a híd mellé. 1597. Mátyás főherceg hadi célból hidat veret a Dunán, 1598. pedig Rudolf király maga parancsolja meg a híd építését. Mátyás főherceg kieszközli, hogy a hidat ne a város költségén és kiváltságainak kijátszásával építsék, hanem az ország pénzén. 1599. kapta Pálffy Miklós, a győri hős az örökös P.-i várkapitányságot és a P.-vármegyei főispáni méltóságot, több csallóközi faluval együtt. 1602. Rudolf király megerősíti P. és a többi szabad királyi város jogát, a polgárok megtarthatják régi szabadalmaikat és kiváltságaikat. 1605. Básta császári tábornok a győztesen előnyomuló Bocskay elől a belvárosba és a várba vonul vissza csapataival, végre pedig átsiet a Dunán (ez alkalommal említik először a repülő hidat). Bocskay hadai megszállják az egész vármegyét, szintugy P. külvárosait és nagy kárt nem tudnak behatolni. A korponai gyülésen a rendek keserü panaszt emelnek a P.-vármegyei városok ellen, melyek a magyar nemesi elemet mindenképen kinézik falaik közül és nyelv meg szellemben ellenségei a magyarnak. 1608 jan. Mátyás kir. herceg országgyülést tartott P.-ban, hogy a rendektől Rudolf király ellenében segélyt kérjen. A rendek az osztrák rendekkel és morva urakkal szövetkezve, megszavazták a segélyt, mire Mátyás Prágába indult, hol Rudolfot letette. Azután koronázó országgyülést hirdetett P.-ban, mely kétfontos törvénykönyvet alkotott, a szab. kir. városok jogait megerősíté és P.-nak az alsó táblán helyet biztosított. 1610. a zsolnai prot. zsinat P.-t és P. vármegyét, Nyitra meg Bars vármegyéket külön egyházi kerületté egyesíté. 1611. Ez évben alapította Forgách Ferenc érsekprimás a legelső P.-i könyvnyomdát, az érseki palotában (az u. n. Pázmány-nyomda; ez a könyvnyomda 1660 után Nagyszombatba került). 1618. az országgyülés Ferdinánd kir. herceget Mátyás utódává választja és koronázza; 1618. a protestánsok ideiglenes imaházat építenek (a mai jezsuita templom helyén); 1619 okt. Bethlen Gábor felkelő hadaival a várost és a Forgách Zsigmond nádor kezében levő várat könnyü szerrel hatalmába keríti, Tieffenbach császári tábornokot a Dunán átűzi, a várostól pedig 20 000 forintnyi hadi adót szed; 1620 okt. Dampierre császári hadvezér hasztalan kisérti meg a várost meglepni, ő maga a halászkapu ellen intézett roham alkalmával elesik; 1621. a város Forgách nádor és Bouquoi tábornok előtt önként megnyitja kapuit, mire a várban állomásozó őrség szabad elvonulás kikötése mellett elvonul. Bethlen megkisérti ugyan P. visszafoglalását és erősen löveti a várost, de Bouquoi a Bécsből érkezett segédhadak támogatásával visszaveri támadását. Az 1622 szept. 11. kelt oklevél alapján Pázmány Péter érsekprimás kollégiumot alapít a városban a jezsuiták számára, akik 1627 nov. 5. iskolát (gimnáziumot) is nyitnak. 1626. Bethlen Gábor békét kötött P.-ban II. Ferdinánddal; 1635-1642-ben Pálffy Pál 200 000 forint költséggel Alberthall János építész által újjá építteti a romladozó várat; 1636-37. a protestánsok új templomot építenek (a mai jezsuita templomot) és ezalatt a Ferenc-rendiekkel szemben fekvő Weite-Hofban tartják istentiszteletüket; 1636-40. Pázmány P. és Lóssy primás a klarissza-apácák számára új templomot és új kolostort építenek (a régi helyén); 1637. III. Ferdinánd trónra lépése, országgyülés. Az új király a P.-i nagy vásárok számát 7-re emeli; 1640. a protestánsok magyar-tót templomot emelnek (a mai Orsoly-szűzek templomát); 1642. Lóssy primás meglapítja az Emericanum papnöveldét. 1648-ban Lipót Vilmos főherceg a várat újra megerősíti. 1656. a protestánsok iskolát nyitnak új templomuk és a jezsuita kollégium között (a régi reáliskolai épületben), mely 1672-ig fennállott. 1659-ben I. Lipót személyesen nyitotta meg az országgyülést. 1670. alakult meg a P.-i vértörvényszék (l. o.) 1672. Szelepcsényi érsekprimás az irgalmas barátokat telepíti P.-ba és templomot meg kolostort alapít számukra, mely azonban csak 1728. készül el. Ez (1672.) évben a katolikusok és protestánsok hevesen összetűznek. Szelepcsényi érsekprimás, Kolonich püspök és kamaraelnök vezetése alatt császári katonák (gróf Nigrelli parancsnok vezérlete alatt) a protestánsok új templomát a főtéren jul. 18. erőszakkal lefoglalják; a tiltakozó tanácsosokat vád alá helyezik, a felkelő polgárságot katonai erővel széjjel verik és a protestáns lelkészeket családostul a városból elűzik. Egyúttal a magyar prot. templomot és iskolát is elveszik. 1682. a prot. egyházi gyülekezet újra megalakul és a Konvent-utcában iskolát alapít és temetőt biztosít magának. 1683. jul. a törökök, illetőleg Thököly csapatai P. alá szállnak és a várost jul. 26. elfoglalják és részben felgyujtják (ekkor égett el a külvárosi prot. templom is); a vár előtt Thökölyék azonban kudarcot vallanak. Jul. 29-én Károly lotai herceg átkel a Dunán és Thökölyt a városból kiűzi, de mert Károlynak Bécs felmentésére távoznia kell, a polgárok saját erejükből védelmezik a várost a visszatérő törökök ellenében, még pedig sikerrel. Bécs felmentése után (szept. 8.) Sobieski János lengyel király a futó törökök nyomain haladva, a Duna másik oldalán, a ligetben üti fel a táborát, ahonnan a városba is ellátogat. 1687. a rendek elismerik a Habsburg-család fiájának örökösödését. 1689. telepedett meg P.-ban a trinitariusok rendje; első templomuk a Széplak-utcában állott («a koronához»); csak 1717. épült a lebontott Mihály-templom helyén új templomuk és kolostoruk. 1688-89. országos reformbizottság működött P.-ban Kollonich elnöklete alatt. 1694. épült a Kálvária-kápolna.
1703. Rákóczi Ferenc kuruc hadai több ízben járták be a vármegyét. 1703-ban Stomfából átkeltek a Morván és Marchegget meg Schlosshofot gyujtották fel. Szavójai Jenő nem volt képes csekély hadával P.-t védeni és a császári csapatokat a városból visszarendelte. Forgách Zsigmond mindamellett nem birta a várost hatalmába keríteni. 1704 végén Rákóczi Nagyszombat mellett csatát veszített, mire a felkelők a vármegyéből elvonultak. 1706. azonban Bottyán még egyszer jelent meg a vármegyében és innen tört be Ausztriába. 1712. III. Károly a bécsi kaput építtette a várban; aug. 14. kelt rendeletével pedig a Halászkapu felől a szigetre és innen a ligetbe vezető hajóhídat a hídvám felével együtt örök időkre P.-nak adományozta. III. Károly a város vámmentességét megerősítette és megengedte, hogy a város a récsei és a nagyszombati vámnál és még két más helyen hidakat építhessen és ebbeli költségei fejében külön vámot szedhessen. 1714. a város azt a jogot kapta, hogy évenkint 7 országos vásárt, minden csütörtökön pedig marhavásárt tarthasson. III. Károly idejében a város középkori jellege lassankint tünedezik. Hefela és a két Hillebrand építész vezetése alatt több modern palota épül és Donner Ráfael ez években alkotja hires szobrait. 1712. nyilt meg az irgalmasok kórháza. 1714 febr. 22. nyilt meg az új jezsuita gimnázium (a protestánsoktól elvett épületben, a régi reáliskolában). 1718. Esterházy Imre primás a kapucinus barátokat telepíti P.-ba. 1719-ben Bél Mátyást a prot. egyház lelkésszé és az iskola rektorává választja, aki 1719-49-ig a prot. iskolát felvirágoztatta. 1720. Royer Pál könyvnyomdát állít, mely később (1770) Landerer birtokába megy át. 1721. indul meg Bélnek Nova Posoniensia c. folyóirata (az első magyar hirlap), mely azonban már 1722. megszünt. Az 1722-23-iki országgyülés elfogadja a pragmatica sanctiót.
1741 máj. óta Mária Terézia koronázó országgyülést tart P.-ban. Az ő uralkodása alatt változott át a középkori P. modern várossá. A várat a királyné Römisch által restauráltatta; az új termekben veje Albert szásztescheni herceg magyar helytartó és neje Mária Krisztina főhercegnő székelt (1766-80). 1753. építette Hillebrandt és Römisch az udvari kamara számára az országházat, melyben utóbb a rendek is gyüléseztek; 1754. épült a Mi asszonyunk kolostora és temploma, 1760-ban a Grassalkovich-palota. 1772. jelent meg az a királyi rendelet, mely a falak és kaputornyok lebontását megengedte. Hozzá fogtak azonnal a rendelet végrehajtásához és a szabaddá lett terület beépítéséhez. Még 1772. rombolták le a városfal nagyobb részét és töltötték be az árkot és Vödrictől egészen a Lőrinc-kapuig; 1773. épült a nagy katonai raktár a Híd-utcába; 1778. bontották le a vödrici és a Lőrinc-kaput és ekkor ültették a kiszáradt Duna-ág medrében Stettner polgármester felügyelete alatt a sétatért; a falakon kivül új házsorok emelkedtek és a külvárosok is megélénkültek. Az 1563-iki koronázási domb helyett 39 000 forinton 1775. újat emeltek, mely 1870-ig fenmaradt. Szellemi téren is sok történt Mária Terézia idejében. 1776. nyilt meg az új jogi akadémia, ugyanez év nov. 1. nyilt meg a Csáky Gyula gróf vezetése alatt a Halász-kapu helyén épített új városi szinház (mely 1884-ig fennállott) és melyben különösen az országgyülések idején jő társulatok játszottak. 1774. nyilt meg a városi dóm- (elemi) iskola. 1749, illetőleg 1767 óta működött Pray György a jezsuita gimnáziumában és könyvtárban (1802-ig). 1770. a Halotti beszédet találta a káptalan levéltárában. 1764 jul. 14. jelent meg a Windisch szenátor és iró szerkesztése mellett, Landerer nyomdájában a Pressburger Zeitung 1. száma. 1770. Landerer Mihály Grösslingben kétemeletes nagy nyomdát nyitott (most kaszárnya); Paczko és nyit könyv nyomdaüzletet. 1780. jelent meg Rát Mátyásnak Magyar Hirmondója.
II. József alatt (1780-90) a város a hanyatlás stádiumába lépett. A főhercegi pár Belgiumba költözött, a vár elnéptelenedett, a hires kép- és könyvtár (Albertina) Bécsbe került; a szent koronát József Bécsbe vitte, országgyüléseket nem tartott, a kormányhatóságok közül többet, igy a helytartó tanácsot, a királyi táblát és az udvari kamarát Budára helyezte át, minek folytán sok család a városból elköltözött és az ipar és forgalom pangásnak indult. Az eltörült klarissza-apácák kolostorába 1784. a Nagyszombatból P.-ba áthelyezett jogakadémiát, 1786. pedig a gimnáziumot is elhelyezték. 1788. megalakult Stretsko liceumot rektor vezetése alatt a Magyar Társaság, az első magyar önképzőkör, mely 1810-ig működött. II. Lipót (790-92) visszatért az alkotmányos útra, visszavitette a szent koronát P.-ba és koronázó országgyülést hirdetett Budára, mely később (1790 nov.) P.-ban folytatván működését, az alkotmányt helyreállította és biztosította. Sándor főherceget nádorrá választották (nov. 12.). Maga a koronázás nov. 15-én ment végbe. - I. Ferenc kormánya (1792-1835) a koronázó országgyülés feloszlása után rendőri nyomással és a cenzurával ismertette meg a P.-t; a könyvkereskedőknek 1792 óta lajstromot kellett felterjeszteniök. Az 1797-iki orsszággyülésen a rendek József herceget nádorrá választották és hadi esélyt szavaztak meg a megújult francia háborura. P. vármegye ugyanakkor huszárezredet állított saját költségén. Okt. 15. néhány francia huszár a ligetet és a repülő hidat csellel hatalmába kerítette, Dévény-Újfalu felől pedig Davoust tábornok és Gaudin altábornok vezérlete alatt 10 000 francia érkezett a városba, mire a fővezér a Grassalkovich-palotában vett szállást. A városnak 10 000 frtot kellett fizetnie és a franciákat eltartania, akik egyébiránt a magántulajdont respektálták. Nov. 29-én Davoust és hada elhagyták ugyan a várost, de a fegyverszünet megkötése után dec. 10. újból visszatértek. Egyúttal Lichtenstein János herceg és Gyulai Ignác gr. tábornokok jelentek meg P.-ban, hogy a francia követtel, Talleyrand herceggel, aki a primási palotában lakott, a béke iránt alkudozzanak. Dec. 26. kötötték meg végre a P.-i békét. 1806 jan. 6. és 7. a franciák P.-ból eltávoztak. Szept. 7. Mária Ludovika királynét koronázták meg a rendek. Az 1809-ik év újabb francia háborut hozott, mely alatt a város sokat szenvedett. Davoust jun. 26. éjjel a várost és a várat bombáztatta. Ferenc király estére érkezett a városba és igy tanulja lett az újabb (jun. 27-28.) bombázásnak. Bianchi tábornok mindezek dacára sem a ligetfalvi sáncokat, sem a hídfőt nem engedte ki kezeiből és csak miután a fegyverszünet értelmében és János főherceg parancsára a Csallóközbe távozott, sikerült Davoustnak a hídfőt kezébe kerítenie és magát a várost megszállnia (jul. 14.). Az 1809 okt. 15. megkötött béke kihirdetése után a franciák nov. 14-19. a várost otthagyták, mire a népszerü Biachi a Csallóközből visszatért. I. Ferenc nov. 22. meglátogatta a romba dőlt várost, melynek polgárai a 2 104 000 frtra emelkedett adósság terhe alatt sokáig tartották e napokat emlékükben. 1811 máj. 28. a várban a katonák vigyázatlansága folytán tűz támadt, mely a hires erősséget teljesen elpusztította és még a Váralján levő utcasort és öt sörfőzőt is elhamvasztott. 1815 szept. Rudnay érsekprimás elnöklete alatt nemzeti zsinat tanácskozott a jezsuita-templomban. 1825 szept. 17 Ferenc király jött P.-ba, hogy a hazánk történetében oly fontosságra emelkedő országgyülést megnyissa. Az udvar és a rendek tiszteletére a város a most sorra következő nagy reformországgyülések tartamára kitünő szintársulatot szerződtetett (Stöger igazgató 1825-1832, Pokorny 1836-43) és ezen évekhez fűződik egyáltalában sok büszke emlék (Széchenyi István fellépte). 1825 szept. ment végbe Karolina királynő koronázása, kinek nevében Ferenc király az országgyülésre elkészült hajóhidat (Karolina-híd) örök időkre a városnak adományozta. ugyancsak 1825. az elsőmagyar szinházi előadások is említtetnek. 1830. szept. 4. érkezett az első gőzhajó Bécsből P.-ba; szept. 28. Ferdinánd főherceget királlyá koronázták; 1832-36. a reformpárt a P.-i országgyülésen több fontos reformot vívott ki, Kossuth L. pedig az Országgyülési Tudósítások c. kőnyomatu újságot szerkesztette. 1833-ban megalakult Kumlik alatt a hires egyházi zeneegyesület (a dómtemplomban), mely 1835. Beethoven két nagy miséjét adta elő nagy zenekarral. 1839-1840. újabb reform-országgyülés volt együtt és ezalatt tartotta Albach (l. o.) hires egyházi beszédeit. 1840 szeptember 27-én nyilt meg a P. és Szent-György között közlekedő lóvonatu vasút (ez volt hazánkban az első); 1843-44. a P.-i rendek a magyart tették meg hivatalos államnyelvvé és kimondták a polgári származásu honpolgárok hivatalképességét. 1846 jun. nyilt meg a Szent-György és Nagyszombat közötti lóvonatu vasút.
1847 nov. 7. nyitotta meg V. Ferdinánd magyar nyelven a korszakalkotó P.-i országgyülést, mely az 1848-iki szabadelvü törvényeket kivívta. A bécsi (márc. 13.) felkelés hatása alatt az udvar mindenben engedett és megalakult ápr. 7. az 1-ső magyar felelős minisztérium. Ápr. 11-én V. Ferdinánd a primási palotában gyült rendek előtt szentesíté az 1848-iki törvényeket és feloszlatta az utolsó rendi országgyülést, egyúttal az utolsót, mely P.-ban tanácskozott. A forradalmi események hirére P.-ban is megmozdult a nemzeti párt, szervezték a honvédséget, a Liget szélén levő sáncokat pedig megerősítették. E mozgalmas napokban nyilt meg (1848 aug. 20.) a Marcheggen és Gänserdorfon át Bécsbe vezető vasút. Okt. 7. Jellachich hadteste átjött a hídon és megszállotta a várost, de azután nemsokára Bécs felé távozott. P.-ból indultak a honvédek a Windischgrätz által ostromlott Bécs felmentésére, de okt. 30. Schwechat mellett csatát vesztettek. Kossuth erre Görgeyt nevezte ki a P. vidékén táborozó honvédek főparancsnokává, kinek vezérlete alatt összesen 43 000 katona 216 ágyuval őrizte a Ny-i határvonalat Nagyszombattól kezdve a Fertőig. Windischgrätz herceg azonban dec. 16. áttört Parndorfnál a határon és Győr felé szorította vissza Kmety csapatait. P. városban a császáriak élén bevonuló Welden még dec. 19. rendelte el az ostromállapotot. Erbna hadtestparancsnok betiltotta a Pressburger Zeitungot s elkezdődtek az elfogatások; 1849 jan. a nevezett lap ugyan megint megjelenhetett, de a cenzurát maga Wrbna, máj. 31-től kezdve pedig Welden utóda, Haynau kezelte. Ez utóbbi többeket, köztük (Petőcz Györgyöt) és jun. 18. Rázga protestáns lelkészt kivégeztette, kinek életéért a gyászba öltözött P.-i nők hasztalan könyörögtek Haynaunak. Jun. 19. Zichy Ferenc gr. császári főbiztos érkezett P.-ba, aki később, a szabadságharc leverése után, 400 000 frtot eszközölt ki a város számára. Távozása után Cziráky János gróf működött mint főbiztos P.-ban és a vármegyében. Dec. 22. a bécsi kormány Magyarországot 6 katonai parancsnokságra osztotta. A P.-i parancsnokság alá 9 vármegye tartozott és Kempen táborszernagy lett a parancsnok. Melléje civil-adlátus minőségében Attems Henrik gróf került, aki 1850. a helytartótanács P.-i osztályának főnöke lett. Wenisch állott ekkor a törvényszék élére, a pénzügyi igazgatóság főnöke pedig Plener lett (a későbbi pénzügyminiszter). Örvendetes újításként feljegyezhetjük 1850-ből az első hazai reáliskola megnyitását Pablasek alatt. 1850 dec. 16. nyilt meg továbbá a P. és Esztergom közötti vasút és ezzel a város Pesttel is közvetlen érintkezésbe került. 1855. nyilt meg az új evangelikus liceum; 1854. alakult meg a természettudományi társulat titkárának, Kornhuber reáliskolai tanárnak buzgósága folytán a természetrajzi muzeum; 1855. Estei Miksa főherceg megvette a magánkézre került jezsuita kollégiumot és visszatelepíté a jezsuita-rendet; 1856 jan. 1-én vette kezdetét a gázvilágítás; 1857. megalakult a P.-i dalárda; 1858. alakult újjá a Magyar társaság (a liceumi ifjuság önképző köre).
1861. az abszolutizmus megszüntével felvirradt az alkotmányos élet hajnala. Okt. 25. magyar tanártestület vette át a gimnáziumban a tanítást, Kruesz Krizoszt vezetése alatt és 1862. a városi reáliskolától is megvált több német tanár. Kimondták az iparszabadságot, mi a kereskedő-boltok számát egy csapással szaporította. 1862. megnyilt az országos kórház; 1863. épült a vár-utcai zsinagóga; 1865. alapították az iparbankot. A 60-as években a polgárság Heiller apát kezdeményezése folytán saját költségén a dómtemplomot restauráltatta. 1866 jul. a polgárság a poroszok közelgésének hirére bizottságot alakított, mely a szükséges előkészületekről gondoskodott. Jul. 22. reggel a Lamacs és P. közötti fensíkon a poroszok és a Mondel vezérlete alatt álló osztrák dandár között csatára került. Miután a poroszok a Zerge-hegyen elhelyezett gyalogezredet meglepték és visszanyomták, az alagút táján már annyira megközelítették a várost, hogy ennek bevételétől kellett tartani. A város szerencséjére azonban 1 óra tájban hire érkezett a délben kötött 5 napi fegyverszünetnek. Ezen öt nap alatt a város a legélénkebb tábori életnek volt szinhelye. Benedek egész hadserege vonult át e napokban a városon és a hídon keresztül a Duna másik partján, hol a kimerült katonák tábort ütöttek. A polgárok áldozatkészsége különösen a sebesültekkel szemben határt nem ismert. A jul. 27. négy hétre meghosszabbított fegyverszünet és az annak nyomában járó prágai béke (aug. 23.) megmentette a várost a porosz invázió veszedelmétől. Az 1866-iki háboru szerencsétlen eredménye sietette a király és a nemzet között a kibékülést és az alkotmány teljes helyreállását. P. polgárainak zöme ekkor a Deák-párt zászlaját követte és ezóta a város a magyarosodás ügyét is melegebben felkarolta. A magyar elem érdekeit az új életre ébredező magyar sajtó és a Toldy-kör is szolgálta, melynek fő törekvése a városi szinháznak legalább részben való nemzeti átalakítására irányult. 1867 nov. 11. szentelték fel a lippert által restaurált sanctuariumot a dómban és ez évben alapította Martinengo az önkéntes tűzoltó-egyesületet. 1867. létesült Rakovszky és Könyöki buzgóságának gyümölcseként a városi muzeum. 1870. sok polgár és a sajtó tiltakozása dacára a régi, 1775. megújított koronázási dombot lebontották; 1873. nyilt meg a lóvasútból gőzvasúttá alakított P.-nagyszombati vasút, melyet 1876. Trencsénig, 1883. Zsolnáig folytattak. 1873. nyilt meg a dinamitgyár (az első Európában); 1876. nov. 1. ülték meg a régi szinház 100 éves jubileumát; 1880. alakult meg a P.-i dalegyesület, mely vegyes karok előadásában remekel; 1886 szept. 22. nyilt meg az új szinház a Bánk bán előadásával; 1887 okt. 16. leplezték le Hummel mellszobrát, a P.-i származásu Tilgner művét. 1888 jan. 1. ülte meg a Pressburger Zeitung 125 évi fennállását; 1889 ápr. hosszu vajudás és sok nehézség leküzdése után kezdték végre az állandó és állami Duna-híd építését, mellyel 1890 végén elkészültek. Az új Ferenc-József-hidat 1890 dec. 30. avatták fel a király és Baross miniszter jelenlétében. 1891. nyilt meg a P.-morvavölgyi és a P.-szombathelyi vasút, 1893. a gépgyár; 1895 aug. 23. nyilt meg a P.-Duna-Szerdahely közötti vasút, melyet 1896. Komáromig képítettek; 1895 aug. 27. nyilt meg a közúti villamos vasút, szept. pedig az új állami reáliskola palotaszerü házát adták át rendeltetésének; 1896. őszén kezdődött a Grassalkovich-téren épült új liceumban a tanítás. 1897 jan. 1. 15 év óta családjával P.-ban időző Frigyes főherceg megvette a Karácsonyi A. gróf kezén levő rési Grassalkovich-palotát. A jelen év folyamában fog megnyilni a rég óta tervezgetett P. és Sopron közötti vasúti összeköttetés; május havában le fogják leplezni a P-i származásu Fadrusz kezétől alkotott Mária-Terézia-szobrot.
A P.-i vár alapításának pontos idejét és építőjének nevét homály fedi. Valószinü azonban, hogy midőn a rómaiak Carnuntumot fontos várossá tették, a Duna másik partján, a harcias bojok- és quádokra való tekintetből a P.-i 76 m. magas várhegyen is emeltek figyelőhelyet, mely a hainburgi várral és Carnuntummal is összeköttetésben állott. A nagy morva birodalom alakulása után újból megerősítették e határvárakat és ebben az időben (a IX: sz. folyamában) épült a P.-i vár is, mely alapformáját, a várhegy sziklás alapzatát követve, egész a legújabb időig megőrizte. A vár legrégibb rajza az 1358-ból származó Bécsi (képes) krónikában található. A sarkain kiugró tornyokkal fedezett falból a fő- vagy őrtorony emelkedik, mely mögött a szabadon álló magas templomtetőn az u. n. Dachreiter látható. A saroktornyok lőrésekkel voltak ellátva. A vár az akkori német várak mintájára az alsó (elő) és a felső (vagy hátsó) várból állott, melyek közül az alsó vár valószinüen a későbbi várnégyszög előtt, a mai feljárás helyén feküdt. A feltünően magas fő torony keleti oldalára egy alacsonyabb épület, a mai várnégyszög támaszkodott. A hatalmas kockákból épült kaputorony (főbejárat) ellenben Hunyadi Mátyás idejéből való. A vár építésének további történetét lásd fentebb kapcsolatban a város történetével. A felső vár hatalmas négyszögü alakjával és jellemző saroktornyival egy 1578-iki képen találkozunk először és ezen román stilusban épült vár nagy mérvü átidomítások és elemi csapások dacára máig is megőrizte eredeti jellegét. Említésre méltó a várkút is, melyet Rozgonyi várkapitány 1436. a sziklába vágatott és melynek feneke a ma is élő tradició szerint a Duna felszinéig ért. 1811 máj. 28. a vár belsejében tűz támadt, mely vizhiány miatt a vár belsejét elhamvasztotta. Romjai azóta pusztulásnak indultak. legújabban a katonai hatóságok a Stephanie Adolftól készített terv alapján a vár újolagos felépítésével és laktanyává való átalakításával foglalkoznak.
(növ.), l. Alma és Selyemalma.
Pozsony vármegyében Dévénytől Nagyszombatig és Kis-Kárpátok déli, délkeleti, délnyugti és nyugati lejtőin s az ezekkel szemközt fekvő fensíkon 30 községben és 4 szabad királyi város területén, 10 000 kataszt. holdon, jobbnál jobb asztali és egyes kiválóbb fekvésü helyeken vagy fajültetvényeken igen jó jellegzetes pecsenyebor terem. A bor szinére nézve 2/3 fehér, 1/3 vörös. a fehér bort Dévénytől Szent-György szabad királyi városig túlnyomó mennyiségben a zöld veltlini, Szent-Györgyön és innen kezdve átmenetileg az előbbinek méltó párja a piros veltlini, Griad, Limbach, Bazin, Cajla, Csukárd, Ferling, Modor és innen fel Diósig a zöld szilváni adja. A vörös bort ellenben a kék frankusból (Blaufränksch) szűrik. A bor a Kis-Kárpátok mentén asztali bor jellegü. Az évi termés holdankint 20 hl.-re tehető, és igy a vármegye mintegy 200 000 hl. bort szolgáltat, melynek jó része helyi fogyasztás tárgya, felénél több azonban kereskedésbe kerül. A filloxera jelenlétét 1880. konstatálták, mely idő óta Pozsony város határában 1350 kataszt. hold szőllőből 14 hold irtatott ki. A vármegyének 17 községe van inficiálva, az irtás csak Récse, Szőllős községek és Szent-György város határára szorítkozik.
(comes Posoniensis), jelenleg inkább csak puszta cím, mely az erdődi gróf Pálffy családot illeti meg örökös jogon. Verbőczy az ország bárói közé sorozza (Hk. I. 94.), de már az 1687. X. t.-cikk az országbárók után közvetlen következő rangnak tekinti; mint ilyen a főrendi táblának tagja és neve a királyi végzemények záradékában fölemlíttetik. Az 1885. VII. t.-cikk szerint rangban szintén az ország zászlósai után közvetlen következik és a mai főrendiháznak is tagja.