l. Feddőzés vize.
l. Hámor.
l. Gőzhajó.
a. m. kalapácshal (l. o.).
(P. am See), fürdőhely Klagenfurt karintai kerületi kapitányságban, a Wörthi-tó egyik É-i öblénél, vasút mellett, (1890) 990 lakossal, számos nyaralóval. Fölötte láthatók Leonstein romjai, szemben vele pedig Maria-Wörth régi templom.
az öregháló és a gyalom alsó imára alkalmazott az a szalmacsutak vagy fonat, mely arra való, hogy iszapos helyen a kötelet a bevágódástól megóvja.
város Szász-Meiningen hercegségben a Kotschau és vasút mellett, (1890) 9768 lakossal, flanelláru-, bőráru-, porcellán-, festékkészítéssel, sörgyártással; gót templommal (1390) és gót városházzal.
(Pistyan), nagyközség Nyitra vármegye P.-i járásában, a Vág mellett, (1891) 4643 tót lakossal, a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Háziipara (l. o.) jelentékeny, P. egyike hazánk legnevezetesebb fürdőinek; kénes hévvizei és iszapja gyógyító hatás tekintetében világhirüek. A források részben a Vág folyóban, részben az u. n. parkszigeten fakadnak, a fürdők azért mind e szigeten vannak. Fürdői közt vannak tükör-, kád- s iszapfürdők nagy számmal, berendezésük minden tekintetben megfelel. A fürdőket és iszapborogatásokat kitünő sikerrel használják csúzos, köszvényes bajokban s az ízületek, csontok és bőr sokféle bántalmaiban. A fürdővendégek részére a park épületeiben és a fürdőhöz közvetlenül csatlakozó községben mintegy 1500 szoba áll rendelkezésre. A fürdővendégek száma harmadfélezer. A fürdő tulajdonosa Erdődy Ferenc gr. L. még Fürdő (története).
v. köszméte (növ.), l. Egres.
l. Lebenye.