(ejtsd: prad), az ugyanily nevü járás székhelye Pyrénées-Orientalis francia départementban a Canigou É-i lábánál, a Tet mellett, festői vidéken, vasút mellett, (1891) 3762 lakossal, posztószövéssel, kohókkal és bőrcserzéssel; gabona-, vas- és borkereskedéssel; román templommal, amelynek főoltárán nagyszerü faragványok láthatók. 3 km.-nyire St. Michael de Cuxa apátság romjai vannak.
(ejtsd: pradié) James, francia szobrász, szül. Genfben 1792 máj. 23., megh. Párisban 1852 jun. 14. Párisban Lemotnak volt tanítványa, 1813. elnyervén a római nagy díjat, Olaszországba ment és ott főleg az ókori remekműveket tanulmányozta. Legkorábbi művei közül egy Kentaur és bacchánsnő csoportja (1819) a római muzeumban látható; a párisi Louvreban vannak: Niobe fia, Psyche, Venus, Proteus és Atalanta márványszobrai; a versaillesi St.-Luis-templom egyik kápolnájában Berry herceg nagy síremléke; egyéb művei: a párisi Arc de l'Étoile ívei mellett négy nagy Fama-alak; Rousseau bronzszobra Genfben (1837); Prometheus (Páris, Tuileriák kertje); négy apostol szobrai a párisi Madeleine-templom egyik kupolájában; Mars és Venus; Damremont tábornok és Beaujolais gróf szobrai a versaillesi történelmi csarnokban (1839); 12 nagy Viktoria-szobor I. Napoleon síremlékén a párisi Invalidok palotájában stb. Számos apró női szobrot készített, valamint mellszobrokat is. Korának legkedveltebb szobrászai közé tartozott. V. ö. Etex, James P. (Páris 1859).
(ejtsd: pradillya) Ferenc. spanyol festő, szül. Villanueva de Gallegóban 1847. Eleinte Saragossában díszletfestő volt, majd Madridba kerülvén, a régi mestereket tanulmányozta és Seri vezetése alatt dolgozott, végre a római spanyol művészeti akadémián fejezte be tanulmányait. Legkiválóbb művei: A szabin nők elrablása; Őrült Johanna férje koporsójánál (1878); Don Alfonso, a harcos; Don Alfonso, a tudós; Granada átadása Ferdinánd és Izabellának (1882), stb. Kisebb, genreszerü képeket és dekorativ festményeket is készített, melyeknek mindegyike rendkivüli technikai képzettségéről és élénk festői felfogásáról tanuskodik. P.-ban a spanyolok Fortuny után a legnagyobb jelenkori festőjüket tisztelik. 1896. a madridi kir. muzeum igazgatójává nevezték ki Madrazo helyébe és ennek folytán Rómából visszaköltözött hazájába.
(spany., innen az elrontott német Prater) a. m. sétatér, liget.
az utódok v. szülöttek ura a védakor mitologiájában, a világ teremtője. Valószinüleg eredetileg a régibb napisten Szavitri egyik mellékneve volt, mely később Brahma isten jelzője lett.
(ejtsd: prad) Dufour Domonkos, de, francia publicista, szül. Allanchesben (Auvergne) 1759 ápr. 23., megh. Edrine várában 1837 márc. 18. A forradalom kitörésekor a roueni érsek fővikáriusa volt és őt küldte a normandiai papság az États généraux gyülésébe, ahol P. buzgó királypártinak mutatta magát. Az alkotmányos gyülés feloszlása után Hamburgba s azután Münsterbe költözött, ahonnan két röpiratot (L'antidote au congres de Rastadt, 1798; La Prusse et sa neutralité, 1800) intézett a forradalom ellen. 1800. visszakerült Párisba és Duroc rokonától támogatva, annyira behizelegte magát az első konzul kegyeibe, hogy az őt 1804. Poitiers püspökévé nevezte ki. 1808. Bayonneba kisérte a császárt, s arra törekedett, hogy a spanyol Bourbonokat a trónról való lemondásra birja, mire Napoleon bárói rangra emelte és Mecheln érsekévé nevezte ki. 1811. a császár megbizásából alkudozásokat folytatott a pápával Savonában. 1812. a császár Varsóba küldte, ahol azonban kétszinü viselkedésével a lengyelek bizalmát eljátszotta, mire Napoleon egyházmegyéjébe utasította. Azóta a császár legelkeseredettebb ellenségévé vált. Midőn a Bourbonok Párisba visszatértek, a Récit historique sur la restauration de la royauté en France (Páris 1814) címü munkájában azt igyekezett bebizonyítani, hogy a restauráció körül nagy érdemeket szerzett. Talleyrand kegyének köszönhette, hogy XVIII. Lajos király 1814 ápr. 7. a becsületrend kancellárjává nevezte ki. A második restauráció után 12 ezer franknyi évjáradék fejében Mecheln érsekségéről lemondott. Mint a kamara tagja, 1827-28. az ellenzékkel tartott, a juliusi forradalom után pedig az orléansi ház hivének vallotta magát. Mindamellett nem emelkedett többé befolyásra és elfeledve halt meg. Számos műve közül megemlítendők: Histoire de l'ambassade dans le grand-duché de Varsovie en 1812 (Páris 1815, ném. Bécs 1816); Du congres de Vienne (Páris 1815-16, 2 köt., ném Lipcse 1816); Mémoires historiques sur la révolution d'Espagne (Páris 1816, ném. Karlsruhe 1816); Des colonies et de le révolution actuelle d l'Amérique (Páris 1877, 2 köt., ném. Hamburg 1818); Les quatre concordats (Páris 1819-20, 4 kör.); Le congres de Carlsbad (u. o. 1819-20, 2 köt.); De la Belgique depuis 1789 jusgu'en 1794 (u. o. 1820).
(lat.) a. m. előtt, előbb; összetételekben gyakori, melyek közül az itt nem találtak Pre... alatt keresendők.
(lat.) a. m. bemenet, bevezetés, hosszadalmas beszéd - a zenében a. m. előjáték (l. o.).
(lat.), eredetileg a természetben való ellátás, melyben a szerzetesek és a világi papok közös asztalnál részesültek. Később az egyházjavadalom (beneficium) jövedelme.
(lat.) a. m. előénekes, éneklést vezető.