(lat.) a. m. rügyborulás, a levélnek fekvése, kölcsönös elhelyezése, egymást födése a rügyben.
(lat.), eleve való formáltság t. i. a csirában. Újabban főleg a fejlődéstanban használt kifejezés.
(lat.) tkp. a. m. terhes, azután nagy jelentőségü, nyomós, tartalmas; az irálynak az a kitünő tulajdonsága, hogy a dolgok lényegét egy pár szóval villám világosságával, röviden, velősen, de keresetlenül és hatásvadászat nélkül tudja elmondani; praegnantia, nyomatékosság, nyomósság, valamely irodalmi műnél annak gondolatokban való gazdagsága.
(lat.) a. m. túlterhelés, túlságos megterhelés, különösen adókkal.
(lat.), l. Geologiai korszakok és Történelem előtti idők.
(lat.), a) a. m. előzetes itélet, amelyre egy későbbi esetben hivatkozás történik; ily értelemben különösen a fő biróságok, hazánkban a m. kir. Kuriának itéletei, mint a törvénykezési gyakorlat felismerési forrásai, birnak jelentőséggel; b) hátrány, különösen jogi hátrány. (L. még Előzetes kérdések). - P. a filozofiában, l. Előitélet.
(lat.) a. m. házi prelátusok címzetes prelaturák, éppen ugy mint a pápai trónállók, (assistentes solio pontificio); a camerarii (kamarások), a protonotarii apostolici és a capellani, l. Pápai prelátusok.
l. Kisebb prelátusok.
l. Prelaturák.
l. Előhagyomány.