(ejtsd: prazsak) Alajos báró, osztrák politikus, szül. Magyar-Bródon (Morvaország) 1820 febr. 21. Olmützben jogot tanult, 1848. szülővárosa beválasztotta a tartományi és birodalmi gyülésbe, mely utóbbiban a szláv pártnak volt tagja. 1849. mint ügyvéd Brünnben telepedett le s 1861-ben újra a politikai életbe lépett, amennyiben a morva tartományi és (1863) a birodalmi tanácsba beválasztatta magát. Az előbbiben mint a cseh párt vezére buzgólkodott. 1874. újból képviselőnek választották a birodalmi gyülésbe, s 1879 aug. 19. mint a mérsékelt csehek vezetőjét a Taaffe-minisztériumba tárca nélküli miniszterré kinevezték; 1881 ápr. pedig átvette az igazságügyminiszteri tárcát. Rendeleteivel előmozdítá a csehek abbeli törekvéseit, hogy a biróságok cseh nyelven tárgyaljanak s a német nyelvet az igazságszolgáltatás termeiből kiszorítsák; az államügyészek által pedig kiméletlen szigorral fordult a német hirlapok ellen. 1888 okt. felmentetvén az igazságügyminiszteri tárca alól, tárca nélküli miniszter lett. Midőn pedig Taaffe miniszternek a valutaszabályozás keresztülvitelére a németek szavazataira szüksége volt, és ezek P. elmozdítását szabták hozzájárulásuk föltételéül, P.-nak állásáról le kellett mondania (1892 aug. 10.).
(ásv.), hagymazöld szinü quarc, a szint a sugárkő finom szálaitól kapja, melyek benne mint zárványok vannak. Győrökbe foglalva és apróságokra munkálják meg, bár nem valami szép kő. Régebben a drágakőkereskedésbe mint a «smaragd anyja» néven szerepelt. Azt hitték ugyanis róla, hogy benne terem a smaragd. Igen szépek találhatók Szászországban (Breitengrunn). A rómaiak P.-je aligha volt ez az ásvány, hanem inkább smaragd.
l. Kordierit.
(ásv.), l. Plasma.
matematikus, l. Hartnack.
(Tartlau), nagyközség Brassó vármegye alvidéki járásában, (1891) 3531 német és oláh lakossal, kik élénk ipart űznek. Van papirosgyára és pisztrángtenyésztése, vasúti állomása, posta- és táviróóhivatala és postataktarékpénztára.
az Ádám előtt állítólag élt emberek.
(Preanges-Regentschappen), németalföldi residentie Jáva DNy-i partján; az Indiai-oceán, amely itt a Pelabuan-Batu öblöt alkotja, Bentam, Batavia, Kravang, Cseribon és Banjumasz közt, 20 874 km2 területtel, (1892) 2 000 033 lakossal, akik közt 1699 európai és 4165 khinai. Jáva e legnagyobb residentie-jét a Kendang hegység ágai borítják, amelyekben a legmagasabb csúcsok a Gunung Tjikurai (2820 m.), a Guntur (2240 m.) és a Gede. A völgyek és kisebb síkságok nagyon termékenyek; kávé, rizs, indigó, tea, cukornád és arekadió a fő termékek; azonkivül nagy jövedelmet hajtanak a lakosoknak ama fecskefészkek, amelyeknek kilója néha 400 frankért kel el. Fő helye Bandong 21 900 lak., fő kereskedő helyei Csi-kao, a Tarum mellett, Csi-Yangsza a tenger mellett és Kali-Pucsang a Tarum mellett.
(ejtsd: preó) Ágost, francia szobrász, szül. Párisban 1809 okt. 8., megh. u. o. 1879 jan. 11., David d'Angers tanítványa, a modern naturalista irány hive. Művei közül legkitünőbbek: A nyomor (1833); Gilbert költő halála a kórházban és Éhinség (domborművek); A páriák; Undine; Sába királynője; Hekuba; Nagy Károly; Karthago; szt. Rákus síremléke a párisi St.-Roch-templomban (1849); szt. Katalin síremléke a párisi St.-Paul-templomban; Marceau tábornok emlékszobra Chartresban (1850); a gall lovas szobra a párisi Jena-hídon; Mansard és Lenôire szobrai Versaillesban, stb.
fürdő a karinthiai wolfsbergi kerületi kapitányság és a st.-leonhardi járásbiróság területén, Gräbern-Prebl községhez tartozik (963 lak); 828 m. magasságban fekszik, szénsavas és alkáli tartalmu, vasmentes savanyuvize van, melyet évenként körülbelül 600 000 üvegben küldenek szét. Használnak P.-ban azonfelül belélekzéseket, zuhanyfürdőket, villanyos és fenyőfürdőket is.