(ásv.), l. Paragonit.
Márton, német katonai mérnök, szül. Neustrelitzben 1830 szept. 13. Rostockban és Berlincben matematikát meg természettudományokat tanult, majd tüzérségi hadi szolgálatba lépett, 1858-73. a berlini tüzérségi hadi szolgálatba lépett, 1858-73. a berlini tüzérségi vizsgáló bizottság tagja, 1873-94. a Krupp-cég meppeni lövőgyakorlóterületének felügyelője volt; különösen a vont csövü lövegek ballisztikáját tanulmányozta. Irta: Ballistik der gezogenen Geschütze (Berlin 1864); Das Schiessen aus dem Feld-Zwölfpfünder (u. o. 1866); Versuch über die Elemente der innern Ballistik (u. o. 1866); Die Artillerie-Schiesskunst etc. (u. o. 1867); Über die bequemste Form d. Luftwiderstandsgesetzes (u. o. 1872).
(ásv.), savas mészaluminium-szilikát (H2Ca2Al2(S1O4)3, nem ritka eruptiv kőzetek, valamint kristályos palák repedéseiben és üregeiben. Igen jellemző reá nézve, hogy rombos rendszerbeli kristályai gyakran csoportosulnak sugaras-rostos, kakastaréjforma vagy legyezőalaku halmazokká v. gömbös csoportokká.
Hugó, orvostudományi iró, szül. Rumában (Szerémség) 1860. Középiskolai tanulmányait Kalocsán és Újvidéken, az egyetemet Budapesten végezte és itt nyerte el 1884. az orvosdoktori oklevelet. 1890-91. a földmívelésügyi miniszter megbizásából Német- és Franciaországban tanulmányutat tett, melyről visszatérve, az akkor létesített állami bakteriologiai intézet vezetését vette át. 1888 óta a Stefánia-gyermekkórház boncoló főorvosa. 1895. az állatorvosi akadémia nyilvános rendes tanárává, 1896. az igazságügyi orvosi tanács tagjává neveztetett ki. A diftéria elleni szérumgyógyítás felfedezése után a belügyminiszter az állami szérumtermelő intézet vezetésével bizta meg. Kisebb kazuisztikus közléseken kivül önálló tanulmányokat irt: A szív fejlődési rendellenességeiről (1889); A pseudotuberculosisról (1894); A gyermekek diphtheriás hüdéseiről (1895).
(franc. précaire), a. m. bizonytalan, határozatlan, ingadozó, a körülményektől függő.
a lat. praeco-tól) az az eljárás, midőn a pápa a biborosok gyülésén a megejtett vizsgálat után alkalmasnak találtat püspökké proklamálja. L. még Institutio.
község Zágráb vármegye jaskai járásában, (1891) 1881 horvát lakossal.
Károly báró, du, német filozofiai iró, szül. Landshutban (Bajorország) 1839 ápr. 3. 1859-1873. a bajor hadsereg tagja, melyből mint kapitány vált ki, hogy egészen filozofiai tanulmányoknak éljen. A spiritizmust iparkodott tudományosan igazolni, a mellett Schopenhauer és Hartmann s Darwin nézeteihez hajlik. Művei: Der Kampf ums Dasein am Himmel (3. kiad. 1882); Psychologie der Lyrik (1880); Die Philosophie der Mystik (1885); Die monistische Seelenlehre (1888); Die Mystik der alten Griechen (1888). Egyik fő munkatársa az 1886. keletkezett Sphinx címü spiritiszta folyóiratnak.
(lat. praelaturae vagy dignitates) a. m. egyházméltóságok. Kormányhatalommal járó nagyobb egyházjavadalmak. Ellentétük a kisebb egyházjavadalmak (beneficia minora), amelyek külső egyházkormányhatalommal nem járnak, minők p. a plébániák. A P. birtokosai prelátusok (Praelati). A P. kétfélék, nagyobb és kisebb P. A nagyobbakhoz tartoznak a pápa, a patriárkák, az érsekek és a püspökök, mint a culmina dignitatum (az egyházméltóságok csúcsai). L. még Kisebb prelátusok és Pápai prelátusok.
(lat.) a. m. felolvas, előadást tart; prelekció, felolvasás, előadás.