kikötőhely és az osztrák-magyar Lyoyd állomáshelye a török Epiruszban, az Artai-öböl bejáratánál. Actium hegyfokkal szemben egy félszigeten, mintegy 7000 albán és görög lak., olajprésekkel, élénk kereskedéssel. Közelében az actiumi győzelem emlékére épített Nikopolisz romjaival.
a württembergi Gronau községhez (Neckar kerület) tartozó falu, (1890) 387 lak. Születési helye a prevorsti jósnőnek Hauffe Friderikának, családi nevén Wanner, aki Kerner Justinus (l. o.) életében nagy szerepet játszik, szül. 1801. mint egy erdész leánya. Már gyermekkorában nagyon ideges volt és hajlott a csodaszerühöz. Miután 1819. Hauffe erdész nejévé lett, nemsokára lázas állapotba esett, melyben kisérteties képzetek üldözték. Ekkor fordult a család Kerner Justinus weinesbergi orvoshoz, aki a beteget előbb siker nélkül gyógyította, majd 1826. Weinsbergbe hozta, hol magnetizmussal kezelte s szomnambulizmusba ejtette. De a beteg állapota mind lázasabb lett, mig végre 1829 aug. 5. meghalt. Betegségét s gyógykezelését terjedelmesen irja le Kerner: Die Seherin von Prevorst (1828, 5. kiad. 1877). A boncolás kiderítette, hogy Hauffe Friderikának mája, szive és altesti mirigyei betegesen el voltak változva. Alakja és betegsége, illetőleg jósnői ereje rendkivül foglalkoztatta kortársait és sok képtelen föltevésre vezetett. V. ö. Eschenmayer, Mysterien des inneren Lebens, erläutert aus der Geschichte der Seherin von Prevorst (1830), és Das verschleierte Bild zu Sais (1830).
(ejtsd: -vó) Jenő Marcel, francia regényiró, szül. Párisban 1862 máj. 1. A műegyetemen tanult s dohánygyári hivatalnok lett, de csakhamar ott hagyta állását s egészen az irodalomnak adta magát, mivel első műveit Le scorpion (1887) és Chonchette (1888) a kritika és a közönség kedvezően fogadta. E regényeit követték: Mademoiselle Jaufre (1889); Cousine Laura (1890); La confession d'un amant (1891); Lettres de femmes (1892); Nouvelles lettres de femmes (1893). Legolvasottabb könyve: Les demi-vierges (magyarul is: Félszüzek, fordította Rózsa Géza dr., Budapest 1896), melyet szindarabban is feldolgozott, s a nemzeti szinházban is előadták. Legújabb műve: Lemondás, az Athenaeum olvasótáborában jelent meg (u. o. 1896).
(ejtsd: -vó dexil) Antal Ferenc, francia iró, szül. Hesdinben (Artois) 1697 ápr. 1., megh. Chantilly mellett 1763 nov. 23. Kezdetben jezsuita volt, azután katona lett, majd rövid időre ismét visszatért a szerzet kötelékébe, megint elhagyta s kalandos katonaéletet folytatott, aztán pedig a bencések közé állott. Később Hollandiában, majd Angliában élt, 1735. Conti herceg alamizsnása és titkára lett. Irta: Mémoires d'un homme de qualité (1728 s gyakrabban); alapította az angol Spectator módjára a Le Pour et le Contre címü folyóiratot (1733-40); lefordította Richardson Pameláját (1742) és Clarissa Harlowe-t (1751). Legjobb műve, mely egyúttal a francia irodalom maradandó emléke is: Histoire du Chevalier des Grieux et de Manon Lescaut (magyarul is: Olcsó könyvtár 353. sz., Sainte-Beuve bevezetésével fordította Visi Imre), melyet operának is feldolgoztak (Puccini és Massenet). Válogatott művei Párisban jelentek meg (Oeuvres choisies, 1810-16). V. ö. Harrisse, Bibliographie de Manon Lescaut (Páris 1877).
Franciska, olas szoprán énekesnő, szül. Livornóban 1866. Már 14 éves korában szinpadra került, azután Caravoglio és Rononi alatt tanult és jelenleg Olaszország egyik legelső művésznője. Vonatkozással elragadó játékára «Éneklő Duse»-nak is nevezik. 1895. Moszkvában és Lipcsében vendégszerepelt.
(ejtsd: -vó-) Lucien Anatole, francia politikus és iró, szül. Párisban 1829 aug. 8-án, öngyilkos lett 1870 jul. 20. A francia irodalom tanára volt Aixban, de már 1856. visszatért Párisba, s a courrier du Dimanche hasábjain hevesen megtámadta a napoleoni kormányt, amiért lapját betiltották. Ezután a Journal des Débats állandó munkatársa volt s 1865. beválasztották a francia akadémiába. Kevéssel a porosz-francia háboru kitörése előtt washingtoni nagykövet lett. Nevezetesebb művei: De rôle de la famille dans l'éducation (1857); De la liberté des cultes en France (1858); Quelques pages d'histoire contemporaine (1864); Essai de politique et de littérature (1859-63); La France nouvelle (1868), s a röpirata: Les anciens partis (1860).
(franc., ejtsd: -vó, a lat. praepositus szóból) a. m. elüljáró; P. des marchands, a kereskedelmi céhek főnöke. - P. biróságok (Cours prévôtales), kivételes, főleg politikai zavarok idején alkalmazott sommásan eljáró büntető biróságok Franciaországban.
György, német festő, l. Breu.
1. János Vilmos, német festő, szül. Rheydtben 1803., megh. Düsseldorfban 1889 febr. 20-án. Düsseldorfban tanult, azután nagyobb utazásokat tett Hollandiába, Olaszországba, Tirolba és Svájcba. Rendkivül gondos kivitelü csöndéleteket, többnyire virág- és gyümölcsképeket festett, melyek közül néhány a berlini nemzeti képtárban, a berlini Ravené-féle képtárban és a müncheni képtárban látható. - Fia P. Pál, ugyancsak festő, szül. Düsseldorfban s ott is tanult. Genreképeinek tárgyát a XVII. sz.-ból és a XIX. sz. elejéről veszi.
2. P. Vilmos Thierry, német fiziologus, szül. Moss Sideban (Manchester), 1841 jul. 4. Bonnban, Berlinben, Heidelbergában, Bécsben és Párisban tanult természettudományokat és orvostant. 1865. és 1867. Bonnban habilitáltatta magát a zeneakadémiára és a zoofizikára meg a fiziologiára, mely utóbbinak tanára lett 1869. a jenai egyetemen; 1888. berlini egyetemi magántanár lett s 1893 óta Wiesbadenben él. Főbb művei: Die Blausäure (Bonn 1868-70); Die Blutkrystalle (Jena 1871); Das genetische System der chem. Elemente (Berlin 1893); Elemente der allgem. Physiologie (Lipcse 1883); Die Seele des Kindes (3. kiad. u. o. 1890); Die geistige Entwicklung der ersten Kindheit (Stuttgart 1893); Physiologie des Schreibens (Hamburg 1894); Specielle Physiologie des Embryo (Lipcse 1885). Nészerü előadásaiból 3 kötetre való jelent meg: Naturwissenschaftliche Thatsachen u. Probleme (Berlin 1880); Aus Natur- und Menschenleben (u. o. 1885); Biologische Zeitfragen (u. o. 1889). Ezeken kivül számos kisérletéről számolt be egyes folyóiratokban és kisebb monográfiákban, 1887 óta pedig (Naturforschung u. Schule, Stuttgart) a felsőbb oktatás s a gimnázium átalakításán dolgozik fiziologiai alapon.
latin állatnevek után Preyssler János Dániel osztrák tudós nevének rövidítése. Irta: Verzeichnis böhm. Insekten (Prága 1790); Naturhist. Beobachtungen auf einer Reise durch den Böhmerwald (Drezda 1793).