v. Pribina herceg a 828-830. év közt tünik föl a krónikákban s őt tartják az első ismert morva főnöknek, ki állítólag a hazánk ÉNy-i részében, Nyitra vidékén lakó szlávokon uralkodott. Újabban P.-t, ki állított morvasága mellett is minduntalan a morvák ellen harcolt, némelyek hunnak, illetőleg avarnak, a Bajorországban részben avarokon uralkodó I. Aribóval egy személynek tartják és figyelmeztetnek arra, hogy éppen P. idejére esik az avarok tömegesebb áttérése. Neve is (Birivin) elsőt vagy hűbérest jelentene.
politikai község Szerém vármegye vinkovcei j.-ban, (1891) 1901 horvát-szerb lakossal, vasúti állomással, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(ang., ejtsd: privi kaunszil), államtanács Angliában, tagjait (privy councillors a. m. titkos tanácsosok) határozatlan számban a királynő nevezi ki. A minőség a kinevező fejedelem halálával megszünik. Kötelmeiket törvény határozza meg.
és Privy Signet (angol), az angol uralkodónak kétféle magán pecséte. Az első pecséttel előzetesen oly iratok láttatnak el, melyek a nagy pecsét (great seal) alatt adandók ki s más kisebb jelentőségü ügyekre vonatkozó iratok, amelyek egyáltalán nem kerülnek a nagy pecsét alá. A másik pecsét leginkább az uralkodó magán levelezéseinél s néhány más esetben jön alkalmazásba.
(franc., ejtsd: prí) a. m. ár, érték, díj. - Prix fixe, szabott ár. - Prix de Diane, a legnagyobb kancaverseny Franciaországban; 1843 óta Chantillyben. - Prix du Jockey-Club, a francia Derby, Páris mellett Chantillyben.
(gör.), átlátszó test, két, egymáshoz ékalakulag hajló sima lappal, melyeken át a fény be- és kiléphet. A rendesen használt üvegprizmák háromélü hasábok, melyek keresztmetszete (főmetszete) egyenszáru háromszög. Csak két oldallapnak kell átlátszónak és fényesre csiszoltnak lenni (l. az ábrán: BA és CA); a harmadikat BC-t, mely az u. n. törő-szögekkel (A [ÁBRA] szemben van, valamint a két háromszögü határlapot célszerüen feketére vonják be, miután már a fényes felületet fénytelenné tették. Az OD irányban belépő sugár D pontnál törést szenved a merőleges felé (a megtört sugár a merőlegessel kisebb szöget alkot, mint a beeső sugár); a P.-n DK irányban áthaladó sugár K pontnál ismét a levegőbe megy át és ekkor a merőlegestől szenved törést (a megtört sugár a merőlegessel nagyobb szöget alkot, mint a P.-ban haladó KD sugár; most ez a beeső sugár). Az O pontból kiinduló és D-nél a P.-t érő sugár tehát ODKH irányban halad. A P. a sugarat a törő éltől a vastag rész felé téríti el. A H-ban levő szem, mely a P.-n keresztül néz, a tárgyakat az él felé látja eltérítve. Az OEO [ÁBRA], melyet a kilépő és belépő sugár irányai alkotnak egymással, a teljes eltérítést adja. Kisérleti és elméleti úton bebizonyítható, hogy ez akkor legkisebb, ha a P.-n átmenő sugár mindkét törő lappal egyenlő szöget alkot, tehát ha az OD és KH sugarak merőlegeseikkel egyenlő szögeket alkotnak. Az eltérítés ezen u. n. «minimumából» és az A [ÁBRA]-ből meghatározható a P. anyagának törési mutatója (l. Fénytörés). Ha OEO = a és BACa = A, akkor a törésmutató
Folyadékokat és gázakat is lehet P.-alaku edényekbe zárni, ha a két törő lapot sík üveglapok alkotják. Ezek t. i. nem módosítják az eltérítést. Mérésekre szolgál a goniometer és spektrometer. (L. Goniometer.) - P. a geometriában, l. Hasáb. - P. vagy oszlop a kristálytanban, a szabályos rendszert kivéve valamennyi kristályrendszerben előforduló kristályalak, melyet 4, a hatszöges kristályrendszerben 6 sík határol. A protopiramisból származó protoprizmán kivül (kristálytani jele [ÁBRA] P.) mindegyik rendszerben vannak még leszármaztatott P.-k is. L. Kristály.
[ÁBRA] Prizma.
mérnöki műszer, a mezőn kitűzött két pont által meghatározott egyenes közben fekvő pontjainak a felkeresésésre. Két egyenlő száru, derékszögü prizmából áll, melyek ugy vannak egymás fölé helyezve, hogy két befogó lapjuk egy síkba esik, mig a két átfogó lap egymást derékszög alatt metszi. Azok a fénysugarak, melyek jobbra és balra a két össze nem eső befogó lapokon lépnek be, az átfogó lapokon visszaverődést szenvednek s az összeeső befogó lapokon át jönnek ki, de csak akkor párhuzamosan, ha belépésük előtt is már párhuzamosak voltak. Vagyis ha belenézünk a két összeeső befogó lapon, a prizmákban látjuk a tőlünk jobbra és balra fekvő tárgyakat, melyek közül az a két tárgy, mely pontosan egymás felett látszik a prizmákban, oly egyenest állapít meg, melyben a kezünkben tartott P. benne fekszik. Feltalálója Bauernfeind tanár.
l. Csillagászati műszerek (IV. köt. 724. old.).
l. Lőpor.
(gör.), oly hasábszerü szögletes test (l. az ábrát), melynek alaplapja (ABCD) és az evvel párhuzamos fedőlapja (EFG) két tetszőleges sokszög lehet, ezeken kivül pedig annyi háromszögalaku oldallap által határoltatik, ahány oldala van az alap- és fedőlapnak együtt. Minden oldallapnak egyik oldala az alap- v. fedőlapnak valamelyik oldalával esik össze, az evvel átellenes csúcsa pedig a fedő-, illetve alaplapnak egyik csúcsával. A P. köbtartalma (V) a következő képlet szerint számíttatik:
hol A és F az alap- és fedőlapnak területét jelenti, m a magasság, vagyis e két lapnak egymástól való merőleges távolsága, végre K az abcdefg középmetszetnek területe.
[ÁBRA] Prizmatoid.