(lat.) a. m. az előkelők.
(lat.) a. m. menet, díszmenet. Körmenet néven a kat. egyházban nyilvános ájtatossági gyakorlat, amidőn a papság és a hivők kereszt, lobogók, néha az oltári szentség vitele mellett, rendezett menetben, sokszor zenével, rendesen énekek zengésével és imamondással, egyik helyről a másikra vonulnak. A P. tartásának indító okaI. 1. Isten nyilvános dicsőítése; 2. a kereszténység diadalának kifejezése; 3. emlékeztetés, hogy a földi élet csak zarándoklás, mig a valódi haza a mennyország. Nevezetes körmenetek: a gyertyaszentelő ünnep (febr. 2.), virágvasárnapi, nagycsütörtöki, nagypénteki, feltámadási, Szt.-Márk-napi (búzaszentelő, ápr. 25.), keresztjáró (áldozó csütörtök előtt való három nap) és az úrnapi (a szentháromság vasárnapját követő csütörtök, l. Úrnap). Ezeken kivül vannak még rendkivüli körmenetek, melyek rendkivüli időben és csak bizonyos helyen v. helyhez szoktak tartanik, ilyenek: búcsujárások, a Szt.-István-napi körmenet Budavárában stb.
(lat.), menet, folyamat, képződési, fejlődési menet. - P. a kémiában, l. Kémiai átalakulás. - P. a jogi életben a. m. per, peres eljárás. - P. civilis, polgári per; P. criminalis, büntető per.
(lat.), neve a kat. egyházban divó nyomozási eljárásnak, vajjon a valamely magasabb egyházi hivatalra, nevezetesen püspökségre jelölt egyének megfelelnek-e a püspöki méltóságra megkivántató kellékeknek? A nyomozást rendesen a nunciusok végzik és közlik a római pápával, ki újabb nyomozás után (P. definitivus) és kedvező eredmény esetén, ezt titkos konzisztoriumban kihirdetvén, a jelöltet megerősíti (praeconisatio), miről okmányt (bullát) állítanak ki. A P. alól csak a bibornokok vannak kivéve, minek folytán megyéjükben már a pápai megerősíti bulla megküldése előtt gyakorolhatják a püspöki joghatóságot. V. ö. Szeredy, Egyházjogtörténet, I. köt.
(lat.) a. m. jogbeli perek. A régi magyar jogban lényeges különbség volt a P. és a processus ex usu a. m. birtokperek között; amazokban jog-, emezekben csak birtokkérdés volt a vita tárgya. A jogperekben kizárólag a királyi tábla mint első foku biróság hatásköréhez tartoztak s azért azokat táblai pereknek (processus tabulares) is nevezték, mig a birtokperekben mint első foku biróságok a kerületi táblák s a vármegyei törvényszékek jártak el. Az eljárás különösen a jogperekben volt részletesen szabályozva és sokkal ünnepélyesebb volt mint a birtokperekben. Jogperek voltak különösen: 1. A gyökeres jogbeli perek (processus ex jure radicali), melyekben eredeti adománylevelekkel v. hason erejü okiratokkal kellett a tulajdonjogot bizonyítani. 2. Az iktatás ellenmondására vonatkozó perek, igy jelesül: P. ad dandam és megfordítva ad recipiendam contradictionis rationem. 3. Háramlási esetekben a P. ex defectu seminis; P. e nota infidelitatis és a P. e contracta. 4. Az örökvallás felbontására irányuló perek, jelesül: P. ex praejudicio; P. ex neglecta praemonitione; P. ex non observata admonitione. 5. A nemesi jószágokkal összekötött kisebb királyi haszonvételekre vonatkozó perek. 6. Arányosítási, határi és tizedi jogperek (P. proportionalis, P. metalis, P. decimalis ex jure).
és processus brevis litis (lat.), hosszu folyamu és rövid folyamu perek. A különbség az 1848 előtti peres eljárásunkban nagy jelentőséggel birt, főleg a perorvoslatoknál. Hosszu folyamu pereknél jelesül a visszaűzés (repulsio) perorvoslatával élhetett az, aki perét minden biróság előtt jogérvényesen elvesztette; a visszaűzés folytán a vesztes fél birtokban maradt, az itéletet végrehajtani nem lehetett, a nyertes fél tartozott a visszaűzőt okának megadására megidézni, miből új per keletkezett; a visszaűző azzal az előnnyel szemben, hogy ellenfele ott állott, ahol a per kezdetén volt, csak annak a veszélynek tette ki magát, hogy ha a visszaűzési pert elvesztette, egy arany márkát (a. m. 72 frt) fizetett büntetésül, s az időközi jövedelmeket és a perköltséget megtéríteni tartozott. Hosszu folyamu perek voltak azok, melyek a gyökeres jog (jus radicale) és a privilegiumok körül forogtak, valamint a jogsérelemből (ex praejudicio) érvénytelenítő perek. A többi perek rövid folyamuak voltak.
(franc., ejtsd: proszé verbál) a. m. jegyzőkönyv.
(gör.) az a hálaünnep, melyet Athénben Athenének tartottak a görögök tavasz kezdetén.
v. prochusz (gör.), agyagból v. fémből készült régi görög edény, egy fülü, széles száju, öblös korsó, mely e formájánál fogva a viz kiöntésére legalkalmasabb. (L. a két ábrát.)
[ÁBRA] Prochoék.
(ejtsd: procsida, Prochyta insula), Nápoly olasz tartományhoz tartozó lapos, vulkáni sziget a Nápolyi-öböl Ny-i részében 4 km.-nyire Ischiától és 3 km.-nyire a Monte di P.-tól, 14 km. kerülettel, 13 130 lak., akik gyümölcstermeléssel és ton- meg korallhalászattal foglalkoznak. Partjai, különösen K-en, szakadozottak. A Del Fumicello hegyfokon világító torony áll. Főhelye Sancio Cattolico vagy P., 4000 lak. - Ide való volt P. János, a sziciliai vecsernye fő intézője.