Proponál

(lat.) a. m. javasol, előterjeszt.

Propontisz

l. Marmara-tenger.

Proportio

(lat.) a művészetben a. m. arányosság, arány (l. o.). A matematikában geometriai P. vagy röviden P.-nak az oly egyenlőséget nevezzük, mely két hányadosnak az egyenlőség jelével való összeköttetéséből keletkezik. P. 5:15 = 6:18. Itt 5 és 18 a kültagok, 15 és 6 a beltagok. Helyes P.-ban a kültagok szorzata megegyezik a beltagokéval. Esetünkben 5 . 18 = 15 . 6 = 90. Magyarul a P.-t ma rendesen aránylatnak mondják, régebben aránynak nevezték. A benne az egyenlőség jelével összekötött hányadosokat régebben viszonyoknak mondák, ma ezeket nevezzük arányoknak (l. o.). Ha valamely P.-ban a két beltag egymással egyenlő, akkor a P.-t folytonosnak mondjuk. Szokásos még számtani v. aritmetikai P.-ról is szólani és ez alatt két különbségnek az egyenlőség jelével való összeköttetését érteni.

Propositio

(lat.) a. m. előadás, tudósítás, ajánlat, javaslat, föltétel. - Propositiones regiae, l. Királyi előadások.

Proposta

(a zenében), l. Kánon.

Propraetor

(lat.), római tisztviselő neve, az olyan egykori prétor, akit hivatalos idejének leteltével helytartónak küldöttek egy prétoriánus provinciába. A P.-ok jogai és kötelességei megegyeztek a prokonzulokéival; teljes juriszdikción kivül kezökben tartották a közigazgatást, szükség esetén katonai hatalommal is rendelkeztek, de félannyi liktoruk volt és kisebb cohorsuk. A P.-i intézménynek fénykor a köztársaság utolsó éveire esik, a császárok idejében a P. egyszerü császári megbizott volt a császári provinciákban. Az utóbbi minőségben teljes címük a következő volt: legatus caesaris pro praetora consulari potestate.

Propre

(franc., ejtsd: própr) a. m. saját, tulajdon, tiszta. - P.-kereskedés, a saját számlájára és veszélyére űzött kereskedés; ellentétben a bizományi kereskedéssel.

Propria auctoritate

(lat.) a. m. saját tekintélyére.

Propria causa

(lat.) a. m. saját ügyében.

Propria manua

(lat.) a. m. sajátkezüleg.


Kezdőlap

˙