proto... (gör.), összetételekben a. m. az első valamely sorrendben.
a. m. lecitin (l. o.).
(gör.), előharcos; a görög szinházban az első drámai hős.
görög szofista Abdera városából, szül. Kr. e. 480., megh. Kr. e. 410 körül. Ő volt az első, ki magát szofistának nevezte és mint az erény tanítója nyilvánosan föllépett. Negyven éven át járta be Görögországot, mindenütt nagy hatással tanítván; több ízben Athénben is megfordult, de végre istentagadással vádoltatván, kénytelen volt Athént ott hagyni s Szicilia felé hajózván, hetven éves kort elérve, a tengerbe fult. Művét az istenekről Athénban a piacon elégették. Műveiből kevés töredék maradt ránk. P. azt tanította, hogy minden dolog mértéke az ember, a létezőé amint van, a nem létezőé is amint nincs, azaz mindenkire nézve az ami neki annak tetszik, igaz v. nem igaz; abszolut objektiv igazság nincs, minden szubjektiv s viszonyos. Ebben Herakleitosra is támaszkodott, ki azt tanította, hogy minden folyton változik; ha ez igaz, akkor a dolgok is folyton változván, az érzések is változnak, minden csak abban a pillanatban olyan, amelyben észleljük. Erkölcsi téren ugy látszik nem vonta le szubjektivizmusának következményeit. L. bővebben az egész irány méltatását a Szofisztika c. cikkelyben. V. ö. Herbst, P., Leben und Sophistik (Petersen Phil. Hist. Studien c. művében, I. 1832); Vitringa, De P. vita et phil. (Gröningen 1852); Münz, Die Erkenntniss- u. Sensationstheorie des P. (1880); Halbfuss, De Berichte d. Platon u. Arist. über P. (Strassburg 1882).
szénsavtartalmu bázis, amely a lazac ondójában nukleinnel vegyülve oldhatatlan vegyület alakjában fordul elő; kémiai képlete C16H32N9O4. Gummihoz hasonló tömeg, alkoholban és éterben oldhatatlan; vizben azonban oldódik és oldata lúgos kémhatásu. Savakkal sókat képez, amelynek oldataiban az alkaloidok közös kémszerei csapadékokat idéznek elő.
(gör.) a. m. előszak, az első rész; valamely drámai bonyodalom első fele, továbbá a körmondat (l. o.) előszaka, mely a fő gondolatot előkészíti s a várakozást felcsigázza (az u. n. emelkedő körmondatokban), mig az apodozis (utószak) a befejezést adja meg.
L. (növ.), a róla nevezett család génusza, 60 fajjal Afrika déli és forró vidékein egész Abissziniáig. Többnyire cserjék, ritkán fák, többnyire makk- vagy csonthéjas gyümölccsel. Nevezetes faja a P. speciosa L. meg a P. mellifera Thunb., cerje a Foktartományban, virága igen sok mézet termel. A P. speciosa és P. grandiflora R. Br. nálunk üvegházi dísznövény; levele a tropusok alatt szép atlaszfényü, de nálunk ezt nem tartja meg. A P. coccinea R. Br. levele fordított tojásdad, virága skarlátpiros, szinte szép dísz.
(növ.), a farkashársképüek (l. o.) családja, többnyire fák v. cserjék, levelük örökzöld, pálhátlan. Virágjok szép, többnyire füzér- v. gömbvirágzattá egyesül, páronként nő a hegyelevél tövében. Leple bőrnemü, szines, többnyire 4-szirmu vagy csövesen összeforradt, a him 4, többnyire a sziromhoz nő. A termő alatt gyakran 4 mirigy van, a lepel tagjaival váltakozik, vagy kevesebb mint négy egy oldalra esik. A belső termő különben egyrekesztü, 1, 2 vagy több petét zár. A termés többnyire egymagu makk, zászlós vagy csonthéjas, vagy pedig 2-4 magu tüsző. A csira két, némelyeké több szikü. Mintegy 1100 faja csaknem egészen Fokföldre és Ausztráliára szorítkozik, e vidék flórájának sajátosságát kivált a proeaceák alkotják. Levelük és virágjok, valamint a termelők is egész különös, ezér Európa kertjeiben is kedvelik.
(lat.) a. m. oltalom, védelem, támogatás, pártfogás, kegyelés; protectionisták, igy neveztetnek Angolországban a gabonavédvámok védői; protector, oltalmazó, pártfogó, védő, a római udvarnál védkövet; Cromwellt Anglia lord-protectorának nyilvánította és ezzel minden hatalmat reá ruházott, Napoleon a rajnai szövetség protectora volt; protectoratus, védnökség, pártfogás, védnöki hivatal, méltóság; az angol fejedelemnek viszonya a jónai szigetekhez 1864-ig. Protegál, pártfogol.
l. Proteinok.