(protein-anyagok). Az állati szervezetnek bonyolult összetételü alkatrészei; mindegyikben van szén, hidrogén, oxigén és nitrogén, a legtöbben ezeken kivül kén, némelyekben foszfor és vas is van. Hevítéskor égett tollszagot árasztva elbomlanak, amikor különféle bomlási termékek (éghető, gyulékony gázok, széndioxid, viz, nitrogén tartalmu bázisok stb.) keletkezhetnek belőlük; sokáig hevítve elhamvasodnak, kalcium- és magnéziumfoszfátot hagyva hátra. Hoppe-Seyler és Drechsler és P.-at bizonyos közös tulajdonságaik alapján a következő csoportokba osztja.
I. Fehérjék.
1. Albuminok (tojás-, savó-, tejfehérje).
2. Globulinok (vitelin, krisztallin, muszkulin, fibrinogen, szerumglobulin).
3. Nukleoalbuminok (kazein).
4. Albuminátok (acet-, alkalialbuminát).
5. Albumózok és peptonok.
6. Megolvadt fehérjék (fibrin stb.).
II. Proteidok.
1. Hemoglobin és ennek származékai.
2. Glikoproteidok (mucin, hialogen, ihtulin stb.).
3. Nukleoproteidok.
III. Albuminoidok.
1. Keratin.
2. Elasztin.
3. Kollagen.
4. Nuklein.
5. Cerebin.
6. Erjesztők.
Reakcióik: 1. a poláros fény síkját balra csavarják; 2. savanyu v. közömbös oldatból a forraláskor kiválnak, hasonlókép salétromsav vagy metafoszforsav hozzáöntésekor; 3. a Millon-féle reagenssel csapadékot adnak, amely a forraláskor megvörösödik.
A proteidok a fehérjéknél összetettebb vegyületek és bomlási termékeik: fehérjenemü testek, szénhidrátok s festékanyagok közé tartozó testek.
Az albuminoidok az előbbeni két csoporthoz közel állanak, ezért fehérjeszármazékoknak tartják őket. A P. kivétel nélkül az állati szervezetben igen fontos szerepet játszanak, de képződési és bomlási módjaik a szervezetben és egyéb kémiai sajátságaik még megállapítva nincsenek.
v. aleuron-szemecskék, sikér, virágos növényeink magvában találhatók. A P. voltaképen nitrogén-vegyületek, még pedig sajátságosan megalakult fehérjék. A szintelen, néhol rózsaszin, kék, sárga v. egyéb szinü szemecskék kerek, tojásdad, sőt soklapu puha testek, 0,001 és 0,05 mm. hosszuság közt ingadoznak és egy sejtben négyével, ötével, sőt számosan is vannak. A keményítős magvakban aprók, az olajosakban (ricinus, tök, dióbél, ernyősek) nagyok. A szemecske tiszta vizben vagy alkati-oldatban többé-kevésbbé oldódik, amivel még sűrübb benfoglalt testek, a protein-kristályok és a szintén fehérjetartalmu globoidok kiszabadulnak. A P. a maga érése alatt képződnek, illetve burkolódnak a már előbb keletkezett álkristályok és globoidok köré. Csirázáskor pedig a P. tartalmastul feloldódva, a növény sejtszöveteinek továbbfejlődésére szolgálnak. Szaporodásra, illetve továbbtenyésztésre szolgáló egyéb növényrészek, p. gumó (burgonya), tőke sejtjeiben nincsenek P., hanem csupán álkristályok.
l. Proteinok és Protein-szemcsék.
(lat.) a. m. idő szerint, jelenleg.
l. Ichthyosaurus.
(gör.) a. m. protandria; l. Dichogamia és Nőelőző virág.
a diabasz egyik változata.
(növ.) a. m. himelőző; l. Himelőző virág.
a görög hősmondában Phylake királya Tesszáliában, Iphiklos és Astyoche fia, Phylakos unokája. Ő volt a legelső, aki Trója ostromakor meghalt, még pedig nyomban a görögök kitörésekor. P. halála után testvére Podarkes vezette az elesettnek katonáit, P. felesége Laodameia pedig addig könyörgött az isteneknek, amig megengedték, hogy férje néhány órára az élők közé visszatérjen. Akkor aztán P. másodszor is meghalt, felesége pedig vele.
l. Világosság barátai.