l. Syncellus.
(gör.) a. m. első; a görög egyházban a kolostorok feje.
(gör.) a. m. az első könyvnyomtató.
a. m. őstipus, őstőalak.
(állat), l. Véglények.
(állat), l. Onychophara.
(lat.), a Nap felületén különösen hidrogén és fémek izzó gázaiból álló kitörések, melyek majd a korongon gyökerező lángokhoz, majd felette lebegő felhőkhöz hasonlítanak. L. Nap.
(lat.) a. m. mellékgyámság; protutor a. m. mellékgyám.
(ejtsd: prudon) Péter József, francia szocialista, szül. Besançonban 1809 jul. 15., megh. Passyban 1865 jan. 19-én. Élte 22-ik évéig szedő volt és 1840. megjelent művével: Qu'est-ce que la propriété vált ismertté. Ott hangoztatta először hiressé vált mondatát: La propriété c'est le volt (a tulajdon lopás). Első művének alapgondolatát tovább fejtette ki a következő munkákban: Lettre a M. Blanqui sur la propriété; A vertissement aux propriétaires (1842); Systeme des contradictions économiques (2 köt., 1846). P. a szabad társadalom problemáját a munkaeszközökkel és földdel szabadon rendelkező munkásszövetekezetek szabad társulásával akarja megoldani, mely az értékek szabad cseréjére van építve és a vállalatok biztosítására nemzeti bank felállítását hozza javaslatba, mely a munkások közös adakozásából létesülve, értékeit kamat nélkül rendelkezésre bocsátja. Az eddigi társadalomnak erőszakon alapuló politikai szervezetét tisztán gazdasági szervezettel akarja pótolni. P. filozofiai alapgondolata, mellyel a társadalom szabad szervezetének szükségét indokolja, az emberi méltóság eszméje, mely az egyént szuverénné és mintegy istenné teszi. Praktikus javaslataival csak a februári forradalom alkalmával lépett fel. 1848 jun. képviselőnek választották. Több lapot alapított, melyekben eszméit fejtegette, u. m. Représentant du Peuple, Le Peuple, La voix du Peuple és Le Peuple de 1850. A választások idejében jelentek meg Solution du probleme social és La banque d'échange címü füzetei, ahol a társadalmi bajok fő okát a pénzben és a kamatban látja. P. azonfelül különböző pénzügyi, továbbá vallásfilozofiai és irodalmi tárgyakról is irt munkákat. De la justice dans la révolution (3 kötet, 1858) c. munkája miatt három évi fogházra itélték, de Belgiumba szökött. 1860-ban amnesztia folytán Párisba tért vissza. Fő műveit a hegeli dialektikai módszer alkalmazásával szerkesztette, azonban a történelmi módszer alapján állva, mely mindent csak viszonylagosnak tekint, a feltétlennek elméletét elvetette. Az emberi egyenlőségnek hangoztatása mellett a nemi különbség lényeges voltára súlyt fektetett, a nőemancipációt és a szabad szerelmet mint erkölcsrontó eszméket kárhoztatta több művében és a családnak szentségét hangoztatta. P. összes művei Párisban 1867. jelentek meg: 26 kötetben az életében megjelent munkák; 11 kötetben hátrahagyott iratai; azonfelül a Langlois által kiadott levelezései 14 kötetben (1875).
(ejtsd: prú), 1. Antonin, francia politikus és iró, szül. Niortban 1832 márc. 15. Korán hirlapiró lett, beutazta Görögországot s 1864. La semaine universelle címen Brüsszelben lapot alapított. 1869. hevesen küzdött az Ollivier-kabinet s a plebiszcitum ellen, melynek az új alkotmányt kellett volna szentesítenie, 1870. mint a Temps levelezője követte a rajnai hadsereget, s szept. 2. után Gambetta titkárja, 1871. pedig a République française munkatársa lett. Több ízben volt a képviselőház tagja, hol az egyesült balpárthoz csatlakozott, a Gambetta-kabinetben pedig (1881 nov.-1882 jan.) a szépművészeti miniszteri volt. Belekeveredett a Panama-botrányba is, de az esküdtszék 1893 márc. 21. fölmentette. Irta: Les beaux-arts en Angleterre (La Rochelle 1862); Chants populaires de la Grece moderne (Niort 1866); Les beaux-arts en province (u. o. 1867); Archives de l'Ouest (u. o. 1867-69); La justice révolutionnaire a Niort (2. kiad., 1874); La démocratie en Allemagne (1872); Le prince de Bismarck, sa correspondance (1876).
2. P. József Lajos, francia kémikus, szül. Angersben 1755., megh. u. o. 1826 jul. 5. Előbb gyógyszerész volt, később a kémia tanára Segoviában és Madridban, végre ettől is visszavonult és teljesen a tudománynak élt. 1816 óta a párisi tudományos akadémia tagja volt. A kémia terén teljesen Dalton elődjének mondható, tőle származik ugyanis az a tan, hogy a különböző elemek egymással csak bizonyos meghatározott arányokban vegyülnek. P. fedezte föl a szőllőcukrot. Számos kémiai értekezést irt.