(gör.) a. m. a lelki életre vonatkozó.
(gör.), monologszerü költemény, mely drámailag mozgalmas cselekményt jelenít meg, s a monodrámától és a magánjelenettől leginkább abban különbözik, hogy minden szinpadi díszlet nélkül kerül előadásra. Megalapítója Meerheimb Richard von, aki Grossenhainban született 1825 jan. 14. és 1872 óta mint ezredes Drezdában él. Fő műve: Psychodramenwelt (4. kiad., Berlin 1887). Ezenkivül irt még két kis füzetet a Reclam-féle vállalatban (Psychodramen); Hähnel összegyüjtve adott ki több P.-t; Psychodramat. Dichtungen (Bréma 1893); u. o. 1893 óta Psychodramenwelt címen folyóirat is jelent meg. V. ö. Bardewiek, Technik des Psychodrama (Bréma 1894).
(gör.), a név Fechnertől származik, ki főleg azokat a kutatásokat jelezte e névvel, melyek az érzeteknek a fizikai ingerekhez, de általában a fizikainak (a testinek) a pszichikaihoz (lelkihez) való viszonyát tárgyalják. V. ö. Fechner, Elemented. Psychophysik (2 köt. Lipcse 1859); ugyanattól, In Sachen der Psychophysik (1877); Revision d. Hauptpunkte d. Psychophysik (1882); Hering, Über Fechners Psychophysisches Gesetz (1876); Müller G. E., Zur Grundlegung d. Psychophysik (1878). Minthogy semmi sem igazolja ezeknek a jelenségeknek a többi lelki jelenségektől való elvi külön választását, a P. nem egyéb, mint az általános lélektannak egyik része. Amennyiben mégis külön névvel akarjuk azokat a lélektani kutatásokat jelezni, melyeknél sikerült kisérletekkel közelíteni meg a lelki jelenséget, alkalmasabbnak tetszik és most használatosabb is a kisérleti lélektan neve. Wundt a fiziologiai lélektan nevét használja. Pszichofizikai törvénynek rendesen az inger és érzet közt fennálló ama viszonyt nevezik, melyet először Weber Ernő Henrik ismert meg (ezért Weber-féle törvény is), később Fechner általánosított, amelyet igy formulázhatni: az ingernek az a növekedése, mely az érzet intenzitásának észrevehető növekedését előidézi, mindig állandó viszonyban van az ingerhez. E viszony minden érzéknél más, p. a szemnél 1/100, ami annyit tesz, hogy az ingernek (bármekkora is bizonyos határok közt), egy századdal kell növekedni, hogy érezhető érzetintenzitásbeli különbség származzék, ámbár a kipuhatolt viszonyszámok még mindig ingadoznak. Igy is fejezhetni ki e törvényt: az érzet az inger logaritmusa arányában nő.
(gör.), iró szerszám, mellyel a szellemek irnak. A médium kezét egy falamezre helyezi, mely vagy ceruzával összekapcsolva kis kereken jár, vagy ugynevezett gólyacsőr segítségével kisebbítve irja föl a betüket, esetleg pedig egy odatett ábécén a betüket mutatóval jelzi. Hasonló szemfényvesztés a régi rómaiaknál és a khinaiaknál is dívott.V. ö. Sterne Carus, Die Wahrsagung aus den Bewegungen lebloser Körper (Weimar 1862).
(gör.) a. m. lélekidézés, l. Halottidézés.
(gör.) a. m. lélekalvás, az a hittani nézet, hogy az emberi lelkek a halál és a feltámadás között eső idő alatt öntudatlan, mintegy alvó állapotban vannak.
(gör.) a. m. hűtőkutató, sebészeti eszköz, melyet Winternitz szerkesztett először s mely belső nyilásánál elzárt és hosszában válaszfallal elosztott katétert képez. Célja az, hogy a húgycső idült gyulladásainál (krónikus kankó stb.) vagy a húgyhólyag izomzatának gyengülésén alapulnak, a húgycsövet vagy a húgyhólyag belső felszinét állandóan folyó áramlattal lehűthessük.
a légnedvesség meghatározására szolgáló műszer. L. Higrométer.
(ásv.), mangánérc, változó összetételü, nagyobbrészt mangánszuperoxid változó mennyiségü mangánoxidullal, báriumoxiddal, káliumoxiddal és vizzel. A báriumoxid benne 17%-ra is rúghat (baritos P.), a káliumoxid 5%-ra (káliumos P.). A kétféle P.-nak megfelelőleg a képlete H2(Mn Ba)M2O6 v. H2(Mn K2)Mn2O6; gyakran van benne egy kevés réz, kobalt, mész, thallium és lithium. Fürtös, veséded v. cseppköves alakokban találni, sohasem kristályosan, bár némely példányokon a rostos szerkezetnek némi nyomai észlelhetők. Legtöbb oly látszatu, mintha amorf anyag lenne, némelyek annak is veszik. Vasfekete kékesfekete v. barnásfekete karccal. K. 5,5-6, tehát egyéb mangánérceknél jóval keményebb, amiért kemény barnakő v. kemény mangánérc a neve. Mivelhogy gömbös alakjainak egészen sima felülete a veres v. barna glaskopf-ra emlékeztet, fekete szinére való tekintettel fekete glaskopf-nak is mondják. Fs. 4,1-4,3. Egyéb mangánércekkel meg vasércekkel együtt, de önállóan is képez teléreket porfirban meg trachitban. Nálunk különösen Nadabulán és Betléren (Gömör vmegye), egyéb termőhelyei Elgesburg, Ilmenau, Oeronstock (Türingi erdő), Schneeberg, Schwarzenberg (Szászország), Romanche (Franciaország), Skideberg (Svédország). Épp ugy dolgozzák fel mint a barnakövet meg a manganitot.
más neve az Ida hegységnek Kréta szigetén.