(növ.), l. Podva.
(spanyol) a. m. helység, község.
La, 1. Mexikó egyik állama Veracruz, Oaxaca, Guerrero, Morelos, Mexiko, Tlaxcala és Hidalgo közt, 32 371 km2 területtel, (1893) 839 125 lak. Egy része átlag 2000 m. magas fensík, amelyen Mexiko legmagasabb hegycsúcsai a Popocatepetl, az Ixtaccihuatl, az Orizaba, a Malinche és mások emelkednek; másik része a fensíknak K-i lejtője. Fő folyója az Atoyac vagy Rio Poblano, a Rio Frio s más mellékvizekkel; a Rio Salado és a De Maria. Két nagy lagunája van; ezek a Vicencio és a Concepcion. Az állam igen bőven terem kukoricát, továbbá cukornádat, árpát, búzát; egyéb termékei az agave, különböző gyümölcsök és gyapju. Az erdők értékes fákat szolgáltatnak. Az állattenyésztés virágzó. A bányászat, ámbár arany-, réz- és egyéb érceket is találtak, meglehetősen el van hanyagolva. Sót nyernek Chila, Zacatlan, Acatlan és Zapotitlan közelében. Az ipar a fővárosban van összpontosítva. - 2. P. (La P. de los Angeles), az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely a Malinche és Popocatepetl közt, 2194 m.-nyi magasban, a Rio Papagello és vasút mellett, (1893) 80 000, mint község 110 000 lak., egészséges éghajlattal, festői környékkel; szalmakalap-, agyagáru-, porcellán-, bőrkészítéssel, papirosmalmokkal és jelentékeny pamutiparral. Vastag körfalain kivül vannak az indus lakóházak. A széles utcákból álló városnak számos temploma, kápolnája, klastroma, egy orvos-sebészeti akadémiája, vizvezetéke, muzeuma és szinháza van. Érdekes az 1552. megkezdett és 1649. fölszentelt székesegyház spanyol renaissance ízlésben két karcsu toronnyal, gazdagon díszített belsővel, továbbá a San Francisco és a Nuestra Senora del Carmen templomok, meg a szép sétahely az Atoyac mellett. 1863 máj. 18-án a várost elfoglalták a franciák. - 3. P., La, város Mallorca sziget ÉK-i részében, vasút mellett, (1887) 5681 lak., déli gyümölcstermesztéssel.
(ejtsd: -fadrike), város Granada (ettől 137 km.-nyire) spanyol tartományban a De la Sagra (2400 m.) lábánál, (1887) 6482 lak., lenszövéssel.
város Huelva (ettől 50 km.-nyire) spanyol tartományban, (1887) 3870 lak., rézércbányával.
az ugyanily nevü county (6760 km2 ter., 32 000 lak.) székhelye Colorado É.-amerikai államban, a Fontaine-creek és az Arkansas-river összefolyásánál, 1433 m.-nyi magasban, vasút mellett, (1890) 24 558, Bessemert is beleszámítva 27 875 lak., igen jelentékeny marhakereskedéssel; vas- és acélművekkel.
a mai Új-Mexikó és Arizona területek őslakói, akik már a Kolombus előtti időkben falvakban (spany. pueblos) laktak és már akkor is földmíveléssel meg mindenféle házi iparral foglalkoztak (l. Amerikai népfajok szinnyomat 14-ik és 15-ik képét; I. köt., 547. old.). Nyelvük szerint a következő törzsekre oszlanak: 1. Taos, a Rio Grande felső völgyében; 2. Tehua, valamivel alább a folyam mentén, de Santa Fétől még fölébb; 3. Jemez, a Rio Jemez (a Rio Grande jobb oldali mellékfolyója) partjain; 4. Tanos vagy Taynos, Albuquerque körül; 5. Queres, a Sta-Fé-River beszakadásánál a Rio Grandébe; 6. Acoma, a Rio San José völgyében s a közeli magaslatokon; 7. Zuni, a hasonló nevü folyam mentén, mely a Zuni-szoroson tul a Colorado Chiquitóba ömlik; végül hozzájuk számítják a Sosoni vagy kigyó-indusokkal is rokon 8. Hopi vagy Moqui törzset, mely Arizonában a Rio Colorado és a Colorado Chiquito közti fensíkon lakik. Azok a leirások, melyeket az első fölfedezők (Alvar Nunez, 1536. és Coronado, 1540.) adtak a P.-ról, lényegben egyeznek a kutatások mai eredményeivel. A lakóházak faragott kövekből emelt magaslatokon épültek (mesas), épközény- v. köralaku alaprajzzal, s több emeltnyi magasak voltak, oly módon, hogy az épület legfelső része kifelé volt fordítva, mig a többi emeletek terraszszerü kiugrásokkal birtak; legalul, félig a föld alatt, volt az u. n. estufa, mely lakószobául szolgált, s ebben tartották vallásos gyakorlataikat és táncaikat. A P. sajátos kulturája és ipara meg művészete ma is tanulmányozható a még meglevő törzseknél; az Egyesült-Államok kormánya pedig összegyüjtötte a romokból fölásott műemlékeket és régiségeket, melyeket most a washingtoni nemzeti muzeum őriz. Nevezetesek az agyagedény-leletek, mert ez az iparág nagyon kifejlett volt, s nemcsak egyszerü mázos, hanem ásványi festékekkel szinezett s egyébként is kidolgozott agyagipari tárgyakat találtak; ezeken a geometrikus mintáju ékítmények mellett állati alakokat és mitologiai motivumokat is használtak diszítésül.
kikötőváros Valencia (ettől 6 km.-nyire) spanyol tartományban, a tenger partján, (1887) 11 291 lak., látogatott tengeri fürdőkkel és parti hajózással.
l. Comayagua.
(Pehuelcse), az araukánok nyelvében a. m. a hegyen-túliak, a Cordillerák K-i részében lakó törzsek, a panipák nomád idnusai az argentinai köztársaságban, leginkább a Rio Negro és a Rio Colorado közt; P.-nek hivnak még néhány cordilleramelléki araukán törzset is.