Punitio

(lat.) a. m. büntetés.

Punitovci

község Verőce vármegye diakovári j.-ban, (1891) 1502 tót és horvát lakossal.

Punitz

(Poniec), város Posen porosz kerületben, vasút mellett, 2000 lak., szélmalmokkal. 1704. XII. Károly itt legyőzte a szászokat.

Punjaub

l. Pendsab.

Punka

(pankha), Keletindiában használt legyező, mely a szoba mennyezetéről lecsüngő faszerkezetből áll, alant szövettel bevonva. A nyári évszakban ezt a legyezőt rá kötött zsineggel hozzák mozgásba.

Puno

departamento Peru DK-i szögletében, 52 301 km2 területtel, 256 594 lak. Az Andok magas, hóval fedett csúcsai takarják. Folyóvizei É-on a Rio Inambariba, D-en a Titicacatóba folynak. A lakosok fő foglalkozása a Titicaca-tő környékén, ahol a legsűrübben vannak, az állattenyésztés, a védettebb helyeken a földmívelés és csekély részben a bányászat. A főváros P. vagyis Concepcion de P., a Titicaca-tó Ny-i öblénél, vasút mellett, mintegy 5000 lak., élénk tranzito-forgalommal.

Púnok

(poeni), a régi rómaiaknál a feniciaiak, különösen a karthagóiak neve (l. o.).

Punta

(spany. és ol.) a. m. csúcs; hegyfok.

Punta-Arenas

1. P. (Villa de Punta), Magalhaes chile territorium fővárosa és Chile egyedüli szabad kikötője a D. sz. 53°10' alatt, sík vidéken, ahol még a burgonya, rozs és árpa megterem, 922 lak., közelében szép erdőkkel. P. fontossága abban áll, hogy a Magalhaes-szoroson átmenő hajók megállapodó helyéül szolgál. - 2. P., Costa-Rica fő kikötőhelye, a Nicoya-öböl K-i partján egy földnyelven, vasút mellett, (1892) 2538 lak., kávé-, kaucsuk-, bőr-, fa-, ezüstkivitellel; egészségtelen forró klimával.

Punta de Europa

Gibraltar legdélibb csúcsa.


Kezdőlap

˙