(Püstrich), sajátságos szoboremlék, melyet a XVI. sz.-ban találtak Rothenburgban, Kelbra mellett és ez idő szerint Sondershausenben őriznek. Meglehetős ormótlan alak, mely 60 cm. nagyságu és térdelő gyermeket ábrázol. Ércből készült és belül üres. Eleinte bálványnak nézték, de az újabb kutatás hajlandóbb régi korbeli fizikai készüléknek tekinteni. Monográfiát Rabe irt róla: Der P. kein Götzenbild (Berlin 1852).
8 helységből álló község Trier porosz kerületben, a Cöller-völgyben, vasút mellett, (1890) 9810 lak., kőszénbányával.
a pennyweight (l. o.) rövidítése.
alatt nem talált szók Pi... alatt keresendők.
l. Vérmérgezés.
(ejtsd: piá) Felix, francia szocialista és drámaköltő, szül. Vierzonban (Cher) 1810 okt. 4., megh. St.-Gratienben 1889 aug. 3-án. 1831. ügyvéd volt, de csakhamar a zsurnalisztikának élt mint különböző republikánus ellenzéki lapoknak munkatársa. Több szindarabot irt, melyeket nagy sikerrel adtak elő, u. m.: Arabella (1838); Les deux serruriers (1841); Diogene (1846) és Le chiffonnier de Paris (1847). 1848. a Cher département a constituanteba választotta, ahol a hegypárt egyik fő képviselője volt. Mint a jul. 13-iki lázító kiáltvány egyik aláiróját a biróság üldözte, s ekkor Svájcba, később Belgiumba és Londonba menekült 1869. visszatért Franciaországba, de már néhány hó múlva a Rappelben közzétett cikkeért félévi fogságra itélték, mikor ismét Londonba szökött, ahonnét az 1870 szept. 4-iki forradalom hivta vissza. Páris ostroma alatt a Combat és a Vengeur c. lapokat adta ki. 1871 márc. 18. után a párisi communeben vett részt s midőn a versaillesi hadsereg Párisba vonult, P. menekült, mire 1873. in contumaciam halálra itélték. Azóta Londonban élt, ahonnét a Párisban megjelenő Commune affranchie c. hirlapot vezette. Az 1880 jul. 14-iki amnesztia alkalmából visszatért Párisba.
Brünn. (állat), a Pantoponda ízeltlábu-osztály egyik neme. Teste tömött, kemény; orrmánya erősen fejlett, vizszintesen hátrafelé áll; 4-7-ik végtagpárja rövid, igen erős, kis karomban végződik; mellékkarmai csenevészek v. egészen hiányzanak, a nőstény petéi a petefészek fő- és melléktömlőiben fejlődnek. Ez idő szerint öt faja ismeretes, melyek közül a P. litterale Müll. az európai tengerek partjait lakja.
Ciprus sziget mesés királya, Metharme atyja, mint szobrász elkészített Aphroditének szobrát, melybe annyira beleszeretett, hogy addig könyörgött az isteneknek, mig a szobrot életre nem keltették, akit aztán feleségül is vett s akitől Paphos nevü fia született.
l. Torzszülöttek.
a görög mitoszban Strophios fia, Orestestnek (l. o.) benső barátja, aki előbb segítségére volt neki, hogy apját Agamemmont megbosszulja, később pedig hűségesen kitartott mellette, mikor az erinniszek üldözték, sőt a tauriszi útra is elkisérte, ahol aztán kész volt barátjáért életét is feláldozni. (V. ö. az Iphigeneia cikket is.) Mikor aztán mindketten szerencsésen visszatértek Hellászba, P. feleségül vette kebelbarátjának, Orestesnek testvérét, Elektrát (l. o.).