(lat.) a. m. Domitianus kérdése. Igy nevezetik azt a kérdést vajjon a végrendeletnek irója mint végrendeleti tanu szerepelhet-e? Igy nevezik azért mert e tárgyban Domitius Labeo Celsus Juventius jogtudóshoz kérdést intézett, aki a kérdést igenlő értelemben döntött el. Minthogy pedig Celsus feleletében a kérdést egyenesen bolond kérdésnek bélyegezte, azért minden bolond, ostoba kérdést Q.-nak szokás nevezni. A kérdést s a feleletet v. ö. Dig. XXVIII. 1. 27.
(lat.), Rómában büntető biróságok; ellentétök a Q. extraordinariae, egyes bűnügyekre kirendelt bizottságok.
(quaesitor a. m. kereső, kutató), római tisztviselő; eredetileg vizsgálóbiró, később a lex Valeria intézkedéséhez képest pénzügyi tisztviselő. Egyébiránt már korán kifejlődik a különbség a Q. aerarius vagy urbanus (Rómában) és a Q. militaris közt (vidéken). Kr. e. 421. már 4. Q. van (kettő Rómában, kettő a hadvezérek kiséretében, ad ministeria belli). 267. ez a szám 8-ra emelkedett, majd 20-ra (Sulla), sőt 40-re (Caesar). Hivatalos működésük decemberben kezdődött, amikor sorshúzás útján kapták a provinciát. 2 Rómában maradt, a többi Itáliában és a provinciákban kezdte meg hivatalos működését. Itáliában három quaestura volt, melyeket Augustus szervezett, de már Claudius megszüntetett. A Q.-es urbani vagy aerarii ellenőrizték az összes bevételeket és kiadásokat és különösen arra ügyeltek, hogy az állami jövedelmek pontosan befolyjanak; másrészt arról is gondoskodtak, hogy mindaz kifizettessék, amit a szenátus utalványozott. A Q.-es provinciales elisérték a konzulokat és prokonzulokat, lévén minden provinciában egy-egy quaestura, csupán Sziciliában kettő (Lilybaeion és Syrakusae). A vidéki Q.-ok feladata volt a közpénztárt kezelni (Pecuniam publicam tractare), amelyből kifizették a szükséges katonai és közigazgatási költségeket és pontos számadás után (rationem referre) a felesleget Rómába küldötték. Eleinte csupán patriciusok tarthattak rá jogot, hogy őket Q.-okká megválasszák, de 421 óta a plebejusok is megkapták ezt a jogot, bár az első Q.-t közülök még igy is csak 12 év mulva választották. Törvényes életkor, amely ezen állásra qualifikált, 27-30 volt. A tribusok szerint való comitiákon választották őket, de különös jelvények nem jártak nekik. Hivataloskodásuk tartama alatt szabad belépésük volt a szenátusba, a volt Q.-okat pedig utólag rendszerint felvették a szenátus névjegyzékébe. A császárság idejében a quaestura fennmaradt, de a Q.-ok hatáskörében jelentékeny változás állott be. A Q-ok őrizték a szenátus határozatait, azonkivül úti biztosok voltak; mig a kincstárra való legfelsőbb felügyeletet egy új hivatal (a praefectus aerarii) gyakorolta. A vidéki Q.-ok hatásköre kevésbbé változott. Végül mint a császárság későbbi éveinek fejleménye előáll a Q. caesaris, principis. Ennek tiszte a császár rendeleteit a szenátusban felolvasni. Ennek az állásnak kibővítéseül tekinthető Nagy Konstantin császár óta a Q. sacri Palatii, államkancellár, kinek kezén fordultak meg az összes törvényjavaslatok és az összes kérvények.
Q. a r. kat. egyházjogban régebben a búcsu engedélyezése mellett egyházi célokra adakozások gyüjtésével megbizott közeg. A részükről elkövetett visszaélések folytán a trienti zsinat a Q.-okat eltörölte. - Q. a címe végül egyetemeken annak a hivatalnoknak, aki az egyetem gazdasági ügyeit vezeti. Hivatalának címe questura.
(lat.) a. m. szerzett vagyon, ellentétben az öröklött vagyonnal (hereditas).
(Equus quagga L.), l. Ló.
(ejtsd: kvallyó), olasz eredetü művészcsalád, mely Münchenben telepedett le. Q. Domenico, született Münchenben 1786., megh. Hohenschwangauban 1837. Eleinte a müncheni szinháznak díszletfestője volt, azuztán az építészeti festésre adta magát és beutazván Német-, Francia- és Olaszországot, Svájcot és Németalföldet, számos olajfestményben, rézkarcban és kőrajzban örökítette meg a legkiválóbb épületek képét. Élete végén Miksa bajor trónörökös megbizása folytán a hohenschwangaui kastély helyreállításával s díszítésével foglalkozott. - Öccse, Q. Lőrinc, szül. Münchenben 1793., megh. u. o. 1869., a bajor nép életéből vett genreképeket festett és főleg a müncheni képtár remekművei után sikerült kőrajzokat készített. - Q. Simon, az előbbiek öccse, szül. Münchenben 1795., megh. u. o. 1878., kitünő díszleteket és építészeti képeket festett. - Fia, Q. Angelo, szül. Münchenben 1829., megh. u. o. 1890., világhirü díszleteket festett a müncheni szinház számára.
(franc., ejtsd: ké), partfal s a mellette levő rakodó- v. sétálótérség avagy utca; szóval az egész part, l. Kikötő.
(ang.), l. Quakerek.
(lat.) a. m. minősítés; valakinek valamely tulajdonság vagy cím megadása, innen valamely állás vagy hivatalra szükséges tulajdonságok összege. Nálunk az 1883. I. t.-c. intézkedik a köztisztviselők minősítéséről. - Qualifikált bűntett, l. Minősített bűntett.
(lat.) a. m. amilyen a király, olyan a nyáj; amilyen az úr, olyan a szolga.