negyedfoku kombináció (l. o.). - Q. a lottóban l. Sorsjáték.
v. kathlamba, l. Drakenberge.
(franc., ejtsd: katren), négysoros verszak (p. a szonett két első strófája), négy strófás költemény.
(ejtsd: katr'bra), tanya D.Brabanbelga tartományban, Nivelles járásban 5 km.-nyire Genappetól. 1815 jun. 16. Ney francia marsal itt hiába igyekezett feltartani az angol hadsereget. 8 m. magas gránittalapzaton álló bronzszobor emlékeztet arra, hogy itt esett el ekkor Frigyes Vilmos braunschweigi herceg.
természetrajzi nevek után a Quatrefages de Bréau János Lajos Armand francia természetbuvár nevének rövidítése; szül. Berthezemeben 1810., megh. Párisban 1892 jan. 12. 1855 óta a párisi Musée d'histoire naturelle tanára. Különösen az alsóbb rendü állatok tanulmányozásával foglalkozott.
(ejtsd: katrmer) István Márk, francia orientalista, szül. Párisban 1782 jul. 12-én, megh. u. o. 1857 szept. 18. mint a College de France tanára. Művei: Recherches sur la langue et la littérature de l'Égypte (Páris 1808); Mémoire géographique et historique sur l'Égypte (u. o. 1811, 2 köt.); Mélanges d'histoire et de philogie orientale (kiadta Barthélemy-Saint-Hilaire 1861) stb.
(ejtsd: kartmer dö kenszi) Antal Krizosztomus, francia régiségtudós, szül. Párisban 1755 okt. 21., megh. u. o. 1849 dec. 8. Eleinte jogász volt, aztán Olaszországban archeologiával foglalkozott; 1791-92. benn volt a törvényhozú gyülésben, 1797. tagja volt az ötszázak tanácsának, 1800. titkára lett a Seine délpartement főtanácsának és 1804. az Institut tagjává választották. Fő műve: Le Jupiter olympien ou l'art de la sculpture antique (Páris 1814). Egyéb munkái: Dictionnaire de l'architecture (u. o. 1786-1828, pótlék 1853); Vies des plus célébres architectes (1830, 3 köt); számos emlékbeszédet irt zenészek (Paesiello, Monsigny, Méhul, Boieldieu, Catel és Gossec stb.) felett s egy füzetet: De la nature des opéras buffons (1789).
régi olasz aprópénz, Rómában a scudo 1/500 része = 1 fillér, Toscanában a lira 1/60 része = 1,3 fillér.
(ol., ejtsd: kvatrocsento) a. m. négyszáz, az 1400-1500-ig terjedő század, vagyis a XV-ik század megjelölésére szolgál. L. Cinquecento.
(lat.), négy.