Tourn. (növ.), l. Tölgyfa.
Le- (ejtsd: kerszi), a régi Franciaország egyik tartománya Guyenneben, Limousin, Haute-Auvergne, Rouergue, Albigeois, Toulousain és Périgord közt, 6940 km2 területtel, Cahors fővárossal. Haut-Q. és Bas-Q.-re volt fölosztva. A XII. sz.-ban Angliához, későbben fölváltva Francia- és Angolországhoz tartozott, mig 1451. végleg az előbbihez csatoltatott. 1790. Lot département-t és Tarn-et-Garonne egy részét alkották belőle. - Causses de Q., l. Causses.
(lat.) a. m. panasz. Q. nullitatis, semmiségi panasz; Q. denegatae v. protractae justitiae, az igazságszolgáltatás megtagadása vagy késedelmessége miatt a felső birónál emelt panasz; Q. inofficioisi testamenti, a köteles részre jogosítottat kitagadása miatt illető kereset; Q. inofficiosae donationis, kereset, mellyel a köteles részre jogosított azt az ajándékozótól követelheti, aki az ajándékozás által a köteles részt megsértette.
(lat.) a. m. Magyarország panasza. Nagy hirü munka, amely latin és magyar nyelven először 1619. jelent meg s azóta több kiadást ért. Az első kiadás Kassán látott napvilágot s szerzője valószinüleg a hires protestáns polemikus iró, Alvinczi Péter lelkész volt. A könyv célja az volt, hogy Bethlen Gábor fejedelemnek 1619-iki támadását igazolja. Pázmány Péter még ugyanabban az évben cáfolatot irt ellene.
(franc., ejtsd: krel dallmáń), valami ürüggyel elkezdett veszekedés. E szólásmód némelyek szerint Allemantól, egy a XIII. sz.-ban DK-i Franciaországban élt hatalmas és civódó nemesi család nevétől ered.
(ejtsd: ke-), 1. Mexiko egyik állama San Luis Potosi, Hidalgo, Mexiko, Michoacan és Guanajuato közt, 9416 km2 területtel, (1893) 213 525 lak. Különösen E.-i részét hegyek takarják, amelyeken szép erdők vannak. A Rio Pate baloldali mellékvizei, a San Juan, Toliman és Panuco öntözik. Jalpan és Toliman járásokat kivéve földje termékeny; bányákban is gazdag. - 2. Q., az ugyanily nevü állam fővárosa. 175 km.-nyire Mexikótól, vasút mellett, 1850 m.-nyi magasban, termékeny síkságon, 31 385 lak., akik közt számos az indus és a mesztic; nagy pamutfonó- és szövőgyárakkal (Purisima Concepcion és Hercules), amelyek évenkint 1200 tonna nyers pamutot dolgoznak föl. A szabályosan épült város legjelentékenyebb épületei a plébánia-templom, több kolostor és a mult században épített szép vizvezeték, amelynek némely íve 30 m. magas. A várost a XV. sz.-ban az aztékek alapították. 1531-ben került a spanyolok birtokába. Miksa (l. o.) mexikói császár 1867. két hónapi ostromot állott ki és máj. 19. adta meg magát; egy hónapi fogság után pedig Miramon és Mejia generálisaival együtt a 800 m.-nyire fekvő Cerro de las Campanason főbe lövetett. V. ö. Salm-Salm, Q. (Stuttgart 1869).
az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg (ettől 30 km.-nyire) porosz kerületben, a Querne és vasút mellett, (1890) 5280 lak., két cukor-, négy téglagyárral és mészégetőkkel.
folyó, l. Hallue.
(ejtsd: kerlond) Ferdinánd, honvédezredes, szül. Prágában 1811 ápr. 26., megh. Pozsonyban 1873 szept. 2. Atyja csász. kir. ezredes volt. Katonai tanulmányait a bécsújhelyi akadémiában végezte, honnét a gyalogsághoz osztatott be. A szabadságharc kitörésekor a magyar ügyhöz szegődött s a kormány által a 40. zászlóalj alakításával bizatott meg, melynek őrnagya, novemberben pedig alezredese lett. Hosszabb ideig önállóan működött a felső vidéken, s ezen idő alatt több sikeres hadműveletet hajtott végre, melyek közt első helyen áll a Frischeisennel szemben nyert budatini csata (1848 dec. 11.), melyben súlyosan meg is sebesült. Sebe hosszabb időre szolgálatképtelenné tette; felgyógyulása után részt vett a Komárom melletti nyárasdi csatában, a vár felmentése után pedig Szegedre küldetett s az ottani hídépítést vezette. 1849 jul.-ban ezredesi rangra emeltetett. Világos után 18 évi várfogságra itéltetett, de 1856. Olmützben kegyelmet nyert. Szabadulása után több vasút építésénél mint jeles mérnök működött.
(ejtsd: kené) Ferenc, francia orvos és közgazda, szül. Merreyben (Eure départementban) 1694 jun. 4., megh. Párisban 1774 dec. 16-án. XV. Lajos és Pompadour asszony házi orvosa volt. Ő alapította meg az u. n. fziokratizmust (l. o.). Főbb művei: Tableau économique (1756) és Maximes générales du gouvernement économique (Páris 1758); Oeuvres économiques et philosophiques de Q. (M.-Frankfurt 1888, kiadta Oncken A.). V. ö. Kellner, Zur Geschichte des Physiokratismus Quesnay-Gourney-Turgot (Göttinga 1847).