Gozzo (l. o.) sziget főhelye.
(olasz), árlevonás, melyet p. a nagykereskedő az ismét elárusítónak, a könyvkiadó a könyvkereskedőnek enged. Rendesen százalékokban fejeztetik ki. Az oly levonást, melyet valamely követelésből az esedékesség előtt való beváltásnál tesznek, discontónak (l. o.) nevezik.
a Rába és Répce vidékén dívó magyar nyelvjárás, melyet különösen kettős magánhangzói jellemeznek (p. ó helyett ua, ő helyett üe-féle hang, illetőleg üoe stb.); a göcseji, őrségi és zalai nyelvjárással együtt a nyugati nyelvjárásterülethez tartozik. L. Nyelvjárások.
város, l. Nupe.
v. Rabbath Ammón, l. Ammoniták.
kolostor, l. Elkos.
a zsidóság az a része, mely a karaita felekezettel szemben, nemcsak a bibliában benfoglalt törvényeket tartja kötelezőnek, hanem a hagyománybelieket is, valamint azokat, melyeket a bibliának értelmezői a rabbik megállapítottak.
község és fürdő Cles tiroli kerületi kapitányságban, a R. keskeny völgyében, (1890) 2557 lak., szénsavtartalmu vasas forrással, amelynek vizéből évenként mintegy 150 000 palackkal küldenek szét és fürdő-intézettel (évenként mintegy 2000 fürdővendég).
(héb. rab a. m. nagy, t. i. tudományra, tekintélyre), eredetileg tanító, a zsidó tudósoknak díszneve, később általában a. m. «uram», ma a zsidó községek által alkalmazott s többnyire az állam által is elismert lelkipásztornak és szellemi vezetőnek címe. Feladata volt: a zsidó teologiának, kivált a talmudnak tanítása; teologiai és etikai előadások tartása a zsinagógában, házasságkötések és felbontások eszközlése, vallásos kérdések eldöntése, a rituális metszők s a kóserhús kezelésének s általában a vallásos gyakorlatnak ellenőrzése, régebben még a zsidók közt felmerült magánjogi ügyek elintézése is. Nagyobb községekben a R.-nak 1 vagy 2 R.-ülnöke (dáján a. m. biró) van, kikkel együtt alkotja a 3 tagból álló R.-kollégiumot (béth-din, a. m. törvényszék), melynek ő az elnöke. Manapság, kivált a modern R.-k, a héber és a közép-, itt-ott népiskolai hittanítással kibővítették különben több tekintetben megszorított hatáskörüket, mely szerint megkülönböztetünk helyi vagy kerületi, hazánkban még e század első felében kerületi R.-kat is. Kiképzésüket vagy a régi szokás szerint, a jesibáknak nevezett talmudiskolákban (hazánkban a legtekintélyesebb az állam által elismert pozsonyi), vagy pedig, újabban, rabbiiskolákban (l. o.) nyerik. A jargonban a R. szót rebbe-nek ejtik, mi jelenleg hiveik körében a csodatevő R.-nak szokásos elnvezése.
intézet, mely rendszeresen és modern szellemben nevel zsidó teologusokat. Az ilyen iskolák csak e században keletkeztek; a legelső Franciaországban, hol állami intézet (jeleneg Párisban), a második, most már beszüntetett, Padovában. Egy ideig a legelőkelőbb volt az 1854. alapított boroszlói zsidó teologiai szeminárium (Fraenkel-féle alapítvány). Újabb efféle intézetek létesültek Londonban, Rómában, Cincinnati- és New Yorkban, Berlinben (kettő, a Hochschule für d. Wissenschaft d. Judenthums, alapítatott 1872. és a Heldesheimer Izrael által alapított Rabbinerseminar für d. orthodoxe Judenth.) és Budapesten, hol 1877. megnyilt az országos rabbiképző intézet, mely körül soká folyt a hazai zsidóságban fennálló pártok makacs küzdelme. Az országos zsidó pénzalapból fenntartott intézet az állam által elismerve, ennek fő felügyelete alatt áll, melyet a kormány vezérlő bizottság által gyakorol, melyne tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. V. ö. Schill Salamon, A budapesti orsz. rabbiképző-intézet története (Budapest 1896).