l. Labienus.
(lat.) a. m. düh. R. canina, l. Veszettség.
Rabitz berlini technikus által a 70-es években feltalált, dróthálóból készített tűzálló fal, melyre a cementet felrakják. Alkalmazzák lakószobákban, gyárakban, hol a tér szűk s nem kell terhet hordania. Újabb időben födémnek is használják.
1. a Rajna jobboldali mellékfolyója Graubündenben; a Bärenhornban ered és keresztülmegy a Safler-völgyön. - 2. Churwaldeni R. (Rabiosa), a Plessur bal mellékfolyója Graubündenben. Itt vannak a passugi gyógyforrások.
(furtum violentum, rapina), idegen ingó dolgoznak másnak birtokából v. birlalatából ez v. más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal v. a törvényben meghatározott fenyegetéssel elvétele, jogtalan eltulajdonítás céljából. A R.-t a lopástól a személy ellen alkalmazott erőszak vagy fenyegetés különbözteti meg. A törvény a R.-hoz oly cselekmény közvetlen elkövetésével való fenyegetést követel, mely a fenyegetettnek v. hozzátartozójának vagy más jelenlévőnek életét, testi épségét vagy vagyonát súlyos veszélynek teszi ki. Az elvétel fogalma alá esik, ha a rabló nem maga veszi ki, p. a tárcát a megtámadottnak zsebéből, hanem a megtámadott a fenyegetés (p. a mellének szegezett pisztoly) hatása alatt maga adja át a követelt tárgyat. Ez iránt az irodalomban kétség merülvén fel, ezt az esetet, minthogy nem forog fenn betüszerinti értelemben vett elvétel, hanem átadásra való kényszerítés, némely törvényhozás nem R.-nak, hanem zsarolásnak minősíti, de a R.-sal egyenlően bünteti (az u. n. rablási zsarolás, räuberische Erpressung). A R. büntetése 5-10 évig terjedhető fegyház, továbbá hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. R.-nak tekinti a törvény s R.-ként bünteti, ha a tetten kapott tolvaj a lopásnak véghezvitele vagy a lopott tárgynak megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ. Nem R. tehát, ha a tolvaj a lopás véghezvitelét abba hagyván v. a már birtokába vett tárgyat eldobván, csak menekülése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést. R. továbbá annak cselekménye is, aki a R.-t akként követi el, hogy véghezvitele céljából valamely személyt öntudatlan vagy védelmére tehetetlen állapotba helyez; a büntetés azonban ebben az esetben enyhébb (5 évig terjedhető fegyház). Ha a rabló R. vagy zsarolás miatt már kétszer meg volt büntetve, s az utolsó büntetés kiállása óta 10 év még el nem telt, a büntetés 10-15 évig terjedhető fegyház; ugyszintén akkor is, ha a R.-sal szándékos emberölés kisérlete vagy súlyos testi sértés követtetett el, a büntetés életfogytig tartó fegyház. Gyilkosság és R. halmazata esetében a bűnhalmazat szabályai alkalmazandók, tehát gyilkosság és R. állapítandó meg, mert a törvény az u. n. rablógyilkosságot (latrocinium) nem ismeri, épp oly kevéssé, mint az u. n. utonállást (grassatio). A tengeri R.-ról l. Kalózság.
általában a gazdálkodásnak az a módja, melynél a termelésre felhasznált erők és értékek kellőképen nem pótoltatnak vissza, ami idővel a termelő tönkrejutására vezet. Szorosabb értelemben a földbirtok-kezelésnek az a neme, melynél a földbirtok értékének és termőképességének fentartásáról nem gondoskodnak, a szántóföldet zsarolják, az erdőt pusztítják, a nélkül, hogy a letarolt erdők újakkal pótoltatnának. A R.-nak legáltalánosabb és leveszélyesebb neme pedig az, amidőn a termőföld, kiváltképen a szántóföld termő-erejének fentartásáról megfelelő trágyázás útján nem gondoskodnak. Ha a szántóföldet nem trágyázzák, termőereje fokozatosan hanyatlik, termései csökkennek, mig végre oly alacsony szinvonalra sülyednek, hogy az átlagban elért termések értéke nem téríti meg a termelésre fordított kötlséget. Az ilyen területet gazdasági értelemben kizsaroltnak, kiéltnek v. kimerültnek mondják. Feltételnek akkor mondjuk a R.-ot, ha egyáltalában nem trágyázunk, leplezettnek v. körülményesnek pedig akkor, ha a szántóföldet trágyázásban részesítjük ugyan, de ez nem elegendő a termőerő fentartására. V. ö. Dapsi L., A talajkimerülés befolyása az államok életére (Pest 1869); Cserháti és Kosutány, A trágyázás alapelvei (1884); Tormay B., Elmélkedés a mezőgazdasági egyensúlyról (1894); Hensch Á., Jószágberendezés- és kezeléstan (1895).
l. Rablás.
igy nevezik ama háborukat, melyeket XIV. Lajos francia király 1667-68., 1672-78. és 1688-97. Spanyolország, Németalföld és Németország ellen igazi ok nélkül indított, melynek folyamában a francia katonaság barbár módra tűzzel-vassal pusztította a nevezett országokat.
(Asilidae), a rövidcsápu legyek alrendjének egyik családja rövid széles fejjel, erősen bemélyedt homlokkal, kiálló szemekkel; rendesen szakállas állat, előrenyuló csáppal, melynek harmadik íze gyürüzetlen; erős, rövid, négysörtés szipókával, egy-két ízü tapogatóval; elkülönült szemekkel, három pontszemmel; nyolcgyűrüs potrohhal, erős, szőrös v. tüskés lábakkal. Fajai mindannyian rablásból élnek s más rovarokat pusztítanak, amelyekre levelekről, fatörzsekről és más tárgyakról lesnek. Lárvái a földben élnek a földszinhez közel, nagyon szeretik a nedves homokot. Európában mintegy 22 nembe tartozó 250 faj él, amelyek közül hazánkban is sok tenyészik.
l. Lovagintézmény.