(franc., ejtsd: rász) a. m. faj, nem.
(ang., ejtsd: rész) a. m. versenyfutás, de főleg lóverseny; race-csónak, verseny-csónak.
(növ.), l. Fürt; R. bilateralis, l. Bogvirágzat: R. secundus a. m. félodalu fürt.
(ejtsd: rasel) Eliza, valóságos nevén Felix Eliza Rachel, francia szinésznő, született Mümpfban (Aargau kanton) 1820 febr. 28., megh. Canetban (Toulon mellett) 1858 jan. 3-án. 1830. Párisban tanult és 1836. a Gymnase tagja lett. Ezenkivül még Samson szinésznél végzett tanulmányoka tés 1838. a Theâtre français tagja lett. 1840. három éves szabadsággal vendégszereplésre indult, beutazta Európát és Észak-Amerikát. Ristori Adél nagy párisi sikerei 1856. annyira felizgatták, hogy Amerikába műútra indult, ahonnén testileg megtörve tért vissza. Egyiptomban való tartózkodása sem birt meggyógyítani. R. a francia ó-klasszikai tragédiát juttatta megint érvényre (Racinet, Corneillet és Voltairet). V. ö. Janin, R. et la tragédie (Páris 1858); D'Heylli, R. d'apres sa correspondance (u. o. 1882).
(gör; ang. rickets; magyarban angolkór, minthogy angol orvosok voltak az elsők, kik e betegségre felhivták a figyelmet), általános, tehát alkati megbetegedés, melynek fő s jellegzetes tünete a csontrendszernek sajátságos elváltozása, mely elváltozások pedig az által vannak feltételezve, hogy a mészsók a csontokban megfogynak, illetőleg hiányosan rakódnak le. A csecsemőkorban fellépő s anya vagy dajka által szoptatott gyermekeken is észlelt s makacs, minden kezeléssel (még dajkaváltoztatással is) dacoló idült emésztési zavarok sokszor a R. korai legelső tüneteihez tartoznak; mindazonáltal nem tagadhatni, hogy más esetekben előrement bélhurut az angolkór fejlődésére prediszponáló okul szolgálhat. A csont megbetegedésének lényege abban fekszik, hogy mig ép csontfejlődés mellett az újonnan lerakódott szövetelemekben csontosodás áll be, angolkórnál ezen csontosodás tökéletlen vagy egészen hiányzik; ennek következtében s azáltal is, hogy az új szövetek, miknek csontosodniok kellene, a rendesnél fokozottabb mértékben termeltetnek: a csontokban szint, alakot s konszisztenciát illető feltünő változások állanak be.
R.-ben csakis gyermekek betegesznek meg, még pedig leggyakrabban a második életfélévtől a harmadik életév végéig terjedő időben. Az első hat hónapon belül a R. ritkább, de előfordul s nagy ritkán már a méhen belül is fejlődhetik (R. foetalis). A harmadik életéven túl mind ritkábban szokott fellépni, de azért fejlődése még a 6-8-10. stb. életvében is észleltetett (R. tarda). Oriási fokban elterjedt betegség; a gyermekorvosok tapasztalata szerint különösen nagy városokban a gyermekek 90-95%-a kisebb-nagyobb fokban angolkóros. Fejlődésének első sorban a jó levegő hiánya kedvez, ezért tavaszkor a hosszas téli szobában való tartózkodás után a R.-szal feltünően gyakran, ősszel pedig feltünően ritkán találkozunk. Fontos kóroktani tényezők általában rossz egészségügyi viszonyok, fülledt levegőjü, nedves, mély fekvésü lakás, célszerütlen vagy elégtelen táplálkozás stb. Déli éghajlat alatt a R. ritka és ismeretlen magas fekvésü helyeken. Ugy látszik azonban, hogy a betegség átöröklődik s biztosra vehető az is, hogy gyenge testalkatu, hajlott koru stb. szülők gyermekei R.-ra inkább hajlamosítvák, mint ép, erőteljes, fiatal koru egyének gyermekei. Igen gyakori a R. bujakóros szülők gyermekeinél. Általában tapasztaljuk, hogy a R. legelterjedtebb szegény sorsu emberek gyermekei között; ritkább, de azért elég gyakori a jobb móduak körében.
Az esetek óriási számában a R. már a csecsemőkorban jelentkezik és pedig legelőször is a koponyán, hol kifejezett angolkóros elváltozások lehetnek jelen már a nélkül, hogy a csontrendszeren egyebütt kifejezett jelei mutatkoznának. A koponya-R.-nál leginkább a nyakszirtcsont az, ahol tünetei legpregánsabbak. A nyakszirtcsont pikkelye részletekben, vagy egészben annyira megvékonyult, hogy ujjali tapintásnál pergamentpapiros módjára benyomható, hasonló elváltozások konstatálhatók a két os paristalén is, főképen a varratok mentén (kraniotabesz). E mellett varratok és kutacsok tátongnak, a nagy kutacs pedig a második, esetleg harmadik életév végéig is nyitva marad. Angolkóros koponya később jellegzetes alakot ölt, átmetszete ugyanis trapezt alkot (a franciák tete carréja), s róla még késő korban is a gyermekkorban kiállott angolkórt kétségtelenül felismerhetjük (széles, egyenesen felemelkedő homlok, hátfelé erősen szélesedő nagy koponya, erős homlok- és oldaldudorokkal).
A gerincoszlop nem ritkán erős púpszerü hajlatot mutat hátfelé, ritkábban oldalgörnyét, vagy mell felé néző behajlást. A kulcscsontok is elváltoznak mell- s felfelé néző ívezetet alkotnak. A mellkason a bordák csontos és porcos részleteinek érintkezési helyén gombszerü duzzanat tünik fel (angolkóros olvasó), e mellett oldalrészek besüppednek s a szegycsont előredudorodik (tyúkmellkas, pectus carinatum); a mellkas alsó nyilása pedig a rendesnél szélesebb. Nagy jelentőségü a medence csontozatának elváltozása is, eredménye gyanánt a medence szűkülete áll elő, mely későbbi korban igen gyakran szülési akadály (l. Oszteomalácia). A hengeres csontok meglágyulnak s különösen az alkaron az epifizis részében erős duzzanat fejlődik (kettős végtag), könnyen görbülnek s különösen az alsó végtagokon nagy foku eltorzító elgörbülések s ferdülések állhatnak elő. Lágyságuknál fogva könnyen hajlíthatók s könnyen törnek vagy behorpadnak. A folyamat gyógyulásakor az előzőleg lágy csontrészekben a rendesnél erősebb és szilárdabb csontlerakódás áll be, s súlyosabb angolkór esetében annak nyomai a csontrendszeren egész életen át könnyen felismerhetők maradnak.
A R.-nek ezenkivül fontos kisérő tünetei vannak; a beteg gyermekek közérzete általában rossz, ingerültebbek a rendesnél, s rosszul, nyugtalanul alusznak; ugy látszik fájdalmaik is vannak, mely fájdalmak külbehatásokra fokozódnak (ültetésnél, felemelésnél stb.); idegrendszerük izgékonyabb, könnyen és erősen izzadnak s igen gyakran görcsökben szenvednek. Egyéb ideges jelenségek (p. tetania) sem ritkák. Esetlegesen fogzás idejében fellépő rángógörcsök nem a fozgásban mint ilyenben, hanem az angolkórban lelik okukat; ép, normális szervezetben a fogzás kóros tünetek nélkül szokott lefolyni s görcsöket egyáltalában nem idéz elő. A R.-ben szenvedő gyermekek általában rendszerint satnyák, bőrük halvány, száraz, üdeség nélküli, bőrpir- (erythema-)szerü elváltozásokra szerfelett hajlamosak, különösen nagyobb melegben; ezenkivül soványok, zsírpárnájuk megfogyott s izomzatuk satnya, petyhüdt. Igen gyakran, bár nem mindenkor, vérszegények, még pedig eléggé súlyos fokban. Vannak azonban esetek, amikor látszólag teljesen és s üde gyermekeken is angolkóros elváltozásokat észlelünk a csontrendszerben. A R.-nek még egy fontos tünete a késői fogzás; a fogak későn s nem ritkán a rendestől eltérő sorrendben jelentkeznek; maguk a fogak pedig igen sokszor csunyák, rosszul alkotottak s szuvasodásra s elmállásra nagyon hajlamosak. R.-es gyermekek későn kezdenek járni, vagy ha már jártak, a járást ismét elhagyják. A folyamat gyógyulásának első jelei közé tartozik, ha a gyermek járni kezd. R.-nél szerfelett nagy a hajlam hurutos megbetegedésekre, légcső-, hörghurut stb. könnyen és súlyosabb fokban szokott fellépni s könnyen u. n. hurutos tüdőlobra és tüdőgümőkórra vezet, melyre a tüdők a mellkasnak tágulékonyságukat nagyban gátló alkatánál fogva ugyis hajlamosak. R.-ben szenvedő gyermekek ezenkivül igen gyakran emésztési zavarokkal is küzdenek, különben is bélműködésük renyhe s hasuk puffadt; a máj és lép a rendesnél nagyobbak.
A R. gyógykezelésénél az óvó eljárásnak nagy szerepe van; az összes higienikus tényezők javításával legbiztosabban hatunk a betegség fejlődése ellen; fájdalom azonban legtöbb esetben éppen külső okoknál fogva a profilaxissal nem sokra fogunk menni. Ugyanezek állanak a már kifejlődött betegség gyógykezeléséről. R. tüneteit mutató gyermek egészségének gondozásánál, táplálásánál stb. szigoruan az orvos rendeletei értelmében kell eljárni. Jó levegő, száraz lakás a legelső, amiről gondoskodni kell. Város gyermekek tehát jó falusi levegőre küldendők. Még többet várhatni a magas klimatikus gyógyhelyektől, mint aminők gyermekek számára külföldön már fennállanak. De még a magas klimánál is ugy látszik hatékonyabb a tenger melletti tartózkodás. Gyógyszerek közül R. ellen a Kassowitz által ajánlott foszfor van ma általánosan elterjedve; nem lehet tagadni, hogy a foszfor, bár nem specifikus gyógyszere a R.-nek, kisérő tüneteit, különösen az idegeseket, első sorban pedig a hangrésgörcsöt előnyösen befolyásolja. A R. idült lefolyásu betegség, enyhébb alakjában is hónapokig, súlyos formájában pedig évekig is eltart; de súlyos alakjai is igen sokszor teljes gyógyulással végződnek, sőt nagyobb foku elferdülések (p. az alsó végtagok ismert elferdülései; genu varum, genu valgum stb.) is ugyszólva teljesen visszafejlődhetnek maguktól; maradandó elgörbülések pedig ortoped, illetőleg sebészi kezelésnek hálás tárgyai. - R. az állatgyógyászatban, l. Ángolkór.
(ejtsd: raszin), az ugyanily nevü county (884 km2 ter., 30 920 lak.) székhelye Wisconsin É.-amerikai államban, a Michigan Ny-i partján, egy 8 km. hosszu földnyelven, (1890) 21 014 lakossal, vagon-, kocsi-, szekér-, bőr-, papirosgyártással, fürészmalmokkal, gyapjuiparral; biztos jó kikötővel, amelyből leginkább fát exportálnak.
(ejtsd: raszín), 1. Ker. János, francia tragédiairó, szül. La-Ferté-Milonban (Aisne) 1639 dec. 20-án, megh. Párisban 1699 ápr. 26. Nagyanyja Port-Royalban gondos nevelésben részesítette; itt szerezte a klasszikusoknak azt a mélyre ható ismeretét, amelyet utóbb mint tragédiairó oly művészien érvényesített. Port-Royalban ügyvédet akartak belőle képezni, de költői hivatottságának már ekkor kezdte fényes tanujeleit adni, irván néhány jeles ódát, melyek közt a XIV. Lajos házasulása alkalmára szerzett La Nymphe de la Seine címüért 1660. a királytól száz aranyat kapott. La renommée aux Muses címü ódája (1663) ismét felkeltette a király figyelmét s megszerezte neki Boileau ismeretségét, aki élete végéig segítője és barátja maradt. Most a szinműirás terepére lépett s megirta Amasie c. darabját. Irodalmi munkásságának ez iránya miatt rokonai Uzesbe (Languedoc) küldték, hogy ott teologiát tanuljon, de R. csak tovább folytatta a versirást és Vergilius, Homeros, Pindaros olvasását. 1663. Párisba tért vissza, itt Lafontainenel, Boileauval, Moliererel, Chapelainnel barátkozott és sokat érintkezett a szinésznéppel. 1664. előadott Thébaide és 1665. szinre került Alexandre c. darabjai miatt véglet összeveszett port-royali tanítóival, majd hevesen gúnyoló levéllel támadt ellenük, amit azonban később keserüen megbánt. 1667 novemberében szinre került Andromaque c. tragédiájának (ford. Zilahi Imre, M.-Vásárhely 1856) a Corneille Cidjével vetekedő óriási sikere volt, amely R.-t a legelső francia tragédiairóvá emelte. Andromque után hat más remekműve következett: Britannicus (1669); Bérénice (1670); Bajazet (1672; magyarra ford. és R. életrajzával bevezette Paulay Ede, 1872). Mithridate (1673); Iphigénie (1674; ford. Paulay Ede, 1872); Phedre (1677; ford. Farkas Albert, 1872). Mindezeknek nagy sikerük volt; de irigy kritikusok, akik ellen R. már tragédiái előszavaiban folyton védekezett, most ellenséges vetélytársaival szövetkezve, az ármánykodás legrútabb eszközeihez folyamaodtak, hogy R. babérait megtépdeljék és őt a közönség előtt kegyvesztetté tegyék. (L. Francia irodalom.) Mindez nagyon elkeserítette R.-t, megbánta, hogy a szinház miatt a teologusokkal összeveszett s elhatározta, hogy lemond a költészet műveléséről. Kibékült a port-royalbeliekkel, majd megnősült s aztán gyermekei nevelésére adta magát. 1677. a király kinevezte történetirójává, amely hivatását R. nagyon komolyan fogta föl. A királyt gyakran kisérte utazásaiban is, s egészen hozzásimult az udvari élet szokásaihoz. Utóbb aztán, Maintenon asszony kérésére, még két tragédiát irt a saintcyri intézet leánynövendékei számára: Esthert, (1689) és Athaliet (1691; ford. Csiky Gergely, Temesvár 1876), amelyeket csak huszonöt év multán adtak elő nyilvánosan. Az utóbbi méltán sorakozik a fönnebb említett hét remekműhöz. Tizenegy tragédián kivül irt R. egy igen ügyes vígjátékot: Les plaideurs (1668), azonkivül szellemes énekeket, támadói ellen intézett maró epigrammákat, leveleket stb. A francia klasszicizmus tetőpontját a tragédiában R.-ban érte el, aki Corneille nyomdokain haladva új szellemet és igazi költőiséget, fenséget és lüktető szenvedélyt lehelt belé. R. 1673 óta tagja volt a francia akadémiának. Művei: Odes; Cantiques; Épigrammes; Lettres familieres; Études littéraires et morales (1855. kiadta őket Larochefoucauld-Liancourt). Összes műveinek legjobb kiadásai Martintól (1820, 5. kiad. 1844, 6 köt.), Mesnardtól (1865-73, 8 köt.), Bernardtól (Páris 1883) valók. Drámái és költői munkái megjelentek az u. n. Louvre-kiadásban is (1801-05, 3 köt., rézmetszetekkel), Geoffroy kommentárjával (1808, 7 köt.), Saint-Marc, Girardin és Molandéval (1871-79, 8 köt.). R. szinműveit magyar fordításban kiadta az Athenaeum (Budapest 1872-75, 3 köt.); Athalie c. tragédiája a Jeles Irók Tárában is megjelent Gärtner Henrik magyarázataival (u. o. 1889).
2. R. Lajos, francia költő, az előbbi második fia, szül. Párisban 1692 nov. 6., megh. u. o. 1763 jan. 29. Jogot tanult, de utóbb teologiai pályára lépett és pap lett. Hiresek tanító költeményei: De la grâce (1720), amelyet Egély címen Répássy Sándor fordított magyarra (Eger 1869), és La religion c. műve, mely két magyar fordításban is megvan. Az egyik: Józan elmélkedés a religióról, ford. P. Szentgyörgyi Gelérd (Gyöngyös 1795), a másik: A vallás, vagy az ifjabb R. a vallásról irott munkája, melyet szabad versekbe foglalt Kováts József (Komárom 1798). Mindkét mű inkább vallásos melegségével, mint költőiségével tünik ki. R. ódái és episztolái is méltóságos nyelven irottak, de hiányzik belőlük a költői lendület. Érdekes a Mémoires sur la vie de Jean R. (Páris 1747, 2 köt.); Remarques sur les tragédies de Jean R. (3 köt.). c. műve felületesen van megirva. Művei Párisban 1808. (6 köt.) jelentek meg.
a politikai község Szerém vármegye upanjai j.-ban, (1891) 1226 horvát-szerb lakossal.
(a lat. ratio szótól) a. m. ésszerü. - R. a filozofiában, l. Racionalizmus. - Valamely számot vagy függvényt R.-nak akkor mondunk, ha mind két R. egész szám (l. Egész mennyiség), illetőleg két R. egész függvényt (l. o.) hányadosa állítható elő. Minthogy a négy alapművelet R. mennyiségekre megint R. mennyiségeket ad, e műveleteket R. műveleteknek nevezzük.
l. Algebra.