l. Paschasius Radbertus.
a Beraun (l. o.) mellékfolyója.
(ejtsd: redkliff), város Lancaster angol grófságban, 9 km.-nyire Manchestertől, vasút mellett, (1891) 20 020 lak., szénbányával, pamutiparral; IV. Henrik korából való templommal.
latin növénynév után Raddi József nevének rövidítése, szül. Firenzében 1770., megh. Rhoduson 1829. Braziliát beutazta és harasztféléit ismertette.
Gusztáv, német utazó és természetbuvár, szül. Danzigban 1831 nov. 27-én. Eleinte gyógyszertannal foglalkozott, 1852-55. beutazta Krimet, 1855-60. részt vett a K.-szibériai expedicióban s 1862. elkisérte Baert D.-Oroszországba. 1863. megalapította Tifliszben a természettudományi-etnográfiai-kaukázusi muzeumot, amelynek ő az igazgatója. 1886. É.-Khorasszánba ment, 1887. a Kazbek Dny-i részét vette vizsgálat alá. R. irta a Baer és Helmersen kiadta Beiträge zur Kenntniss des russischen Reichs címü mű (Pétervár 1861) 23. kötetét. Egyéb munkái: Reise im Süden von Ostsibirien (u. o. 1862, 2. köt.); Reisen im mingerlischen Hochgebirge (Tiflisz 1866); Vier Vorträge über den Kaukasus (Gotha 1874); Reisen an der persisch-russischen Grenze (Lipcse 1885); Die Fauna Flora des südwestlichen Kaspigebiets (u. o. 1885); Aus den Daghestanischen Hoschalpen (1886); Vorläufiger Bericht über die allerhöchst befohlene Expedition nach Transkaspien und Nordchorasan (oroszul Tiflisz 1887).
város Drezda szász kerületi kapitányságban a Nagy-Röder és vasút mellett, (189) 874 lak., üveggyárakkal, drótszeg-, tésztaáru-, jégszekrény-, konyhabutorkészítéssel, sörgyártással; közelében van Langebrück falu, klimatikus gyógyhely.
(Redegast, Redigast), 1. a vendek fő bálványa, kiknek temploma Rethrában volt. Ez a templom fából épült, fedelét állatszarvak tartották, külsején bálványalakok, benne bálványszobrok voltak. - 2. R., l. Radagaisus.
(Sankt-R.), falu Weiz stririai kerületi kapitányságban a Schöckel letőjén, (1890) 1681 lak., hidegvizgyógyintézettel, amely egyike a legrégebbieknek (1841-ből) és szép sétahelyekkel.
fürdőhely Luttenberg stiriai kerületi kapitányságban, a magyar határ közelében, a Mura és vasút mellett, (1890) 552 lak., fürdőintézettel, szénsavas nátront és litiont tartalmazó ásványvizforrással. V. ö. Mitteregger, Der R.-er Sauerbrunnen und der Kurort R. (Radein 1889).
l. Frambözia.