Hugó, porosz herceg (l. Leszczyc-Radolin). II. Vilmos 1892. német nagykövetnek nevezte ki Konstanináplyba. 1895. pedig Szt.-Pétervárra ment mint nagykövet, Werder helyett. Neje Janka, szül. Oppersdorf grófnő; legidősb fia Alfréd (szül. 1864).
1. kormányzóság Orosz-Lengyelországban Kjelce, Piotrkov, Varsó, Szjedlec, Lublin és Galicia közt, 12 352 km2 ter., 777 670, 1 km2-re 63 lak. D-i részén a Liasszagora ágai takarják, amelynek legmagasabb csúcsa a Liszica (611 m.). É-i része sík föld. Vizei a Visztula és annak mellékfolyói a Csarna, Opatovka, Kamienna, Radomka és a Pilica. A földnek 57%-a szántó v. rét; a legtermékenyebb az É-i és DK-i rész, ahol igen jó búzát, azonkivül főképen rozsot, zabot és burgonyát termesztenek. A D-i emelkedettebb részeken vannak szén- és vasérctelepek. A lakosok túlnyomó részben lengyelek, aztán izraeliták, németek és oroszok (2122). A gyárak száma 250, 6,5 millió rubel értékü árutermeléssel, köztük 56 vasgyár (3 millió rubel értékü árutermeléssel), több cukor-, bőr- és szeszgyár. Járásai: R., Ilza, Kozjenice, Konszkie, Opatow, Opocsno s Szandomir. - 2. R., az ugyanily nevü kormányzóság fővárosa a Mlecsna, a Radomka mellékvize és vasút mellett, (1894) 24 038 lak., gőzmalommal, 3 sör- és 4 bőrgyárral. 1656. itt győzték le a svédek a lengyeleket. 1767 jun. 23. pedig itt jött létre Repnin közreműködésére Radziwill herceg főnöksége alatt a disszidensek védelmére a konfederáció.
az ugyanily nevü járás székhelye Kijev (ettől 91 km.-nyire) orosz kormányzóságban, a Teterev és mellékvizei, a Mika és Szuharnaja közt, (1894) 7638 lak., gyertyagyártással, bőr-, sör-, téglagyárral; fa-, gabona- és marhakereskedéssel.
Novák, szerb festő és iró, született Moholyon 1862 márc. 31. A festészetet 1852-56. Bécsben és 1858-59. Olaszországban tanulta. Jeles egyházi és történelmi képeket festett; az utóbbiak közt nevezetes: Nedelykó főpap a Kraljevics-mindából; Uros cár halála és Bánovics Sztrahinja. Festményei az alakok szépésge és a szinek melegsége által tünnek ki. 1860 óta humorisztikus és szatirikus dolgozatokat irt a Dánicába, Maticába, Dnevnikbe stb., melyeket összegyüjtve 1887. külön munkában adott ki.
1. Gusztáv, matematikus, szül. Pesten 1862. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi főreáliskolában, felsőbb tanulmányait részben a budapesti műegyetemen és tudományos egyetemen, részben pedig a lipcsei egyetemen végezte. 1885. a József-műegyetem a matematika repetitorává és magántanárrá, 1891. u. o. nyilvános rendkivüli tanárrá és 1893-ban nyilvános rendes tanárrá neveztetett ki. 1894 óta a magyar tudományos akadémia levelező tagja. Egyik szerkesztője a Mathematikai és Physikai Lapoknak és e lexikon matematikai részének dolgozótársa. Szakszerü dolgozatai közül felemlítendők: A felsőbb foku kongruenciák elméletéhez (Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt.); Egy a geometriában fellépő számelméleti probléma (u. o. 3. köt.); Az algebrai függvények elméletéhez (u. o. 3. köt.); A determinánsok elméletéhez (u. o. 4. köt.); Az n-edrendü elliptikus függvények különböző meghatározásairól (u. o. 4. köt.); A térbeli görbék elméletéhez (u. o. 8. köt.); Az orthogonális helyettesítések elméletéhez (u. o. 10. köt.); Új soralakok az «e» számára (u. o. 11. köt.); A semidefinit quadratikus alakok elméletéhez (u. o. 13. köt.); Az adjungált quadratikus alakok elméletéhez (u. o. 14. köt.); Az adjungált bilineár alakok elméletéhez (u. o. 14. köt.); A Laplace-egyenlet gyökeiről (Mathematikai és Physikai Lapok 1. köt.); Egy minimum-probléma elemi tárgyalása (u. o. 2. köt.); A cziklikus determinánsok elméletéhez (u. o. 4. köt.); Zur Theorie des Kongruenzen höheren Grades (Journal für die reine u. angew. Mathem. 99. köt.); Zur Theorie der Determinanten Mathem. u. naturw. Ber. 7. köt.); Zur Theorie der Raumcurven (u. o. 8. köt.); Zur Theorie der orthogonalen Substitutionen (u. o. 10. köt.); Zur Theorie der adjungirten Substitutionen (Math. Annalen 48. köt.).
2. R. Ignác, matematiku, szül. Pesten 1859. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi gimnáziumban, felsőbb tanulmányait pedig a budapesti egyetemen és műegyetemen végezte. 1884. a budapesti kereskedelmi akadémia helyettes tanárává, 1888. a székelyudvarhelyi főreáliskola rendes tanárává neveztetett ki, honnan 1894. a budapest VI. kerületi főreáliskolához helyeztetett át. Matematikai dolgozatokat irt a Műegyetemi Lapokba, a Mathematikai és Természettudományi Értesítőbe és a Mathematikai és Physikai Lapokba. E lexikon dolgozótársa.
(Radosma), kisközség Nyitra vármegye nagy-taplocsányi j.-ban,(1891) 1086 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(I.), diokleai király, 1050-82 között uralkodott, országa a mai Montenegróra és Boszniára terjedt. Második fia volt Dobroszlávnak (Vojszláv), ki hazáját a bolgárok járma alól felszabadította. Dobroszláv ugy látszik az akkori fejedelmek szokása szerint, országát két fia között felosztotta, ugy hogy a keleti részt Mihály, a nyugatit öccse R. kapta. Mihály VII. Gergely pápától királyi címet kapott (Sclavorum rex), mely halála után R.-ra szállott.
2. R. (II.), diokleai király, 1163-ig uralkodott, Dragannak volt fia. Az ő uralkodása alatt a görög befolyás érvényesült a királyságban, mit alattvalói nehezen tűrtek és örömmel fogadták Nemanja Istvánt, Desa fiát, szerb fejedelmet, aki betört az országba, hogy azt is a folyton növekvő szerb fejedelemséghez csatolja. Dioklea elvesztette önállóságát és a szerb királyságba bekebeleztetett (1163). R. volt utolsó királya.
Vazul, bolgár politikus, szül. 1852. Heidelbergában és Bécsben végezte tanulmányait. Visszatérvén hazájába, a politika terén kezdett szerepelni és a reformpártnak egyik vezér elett. 1886. miniszterelnökké tették, Sztambulov régenssége idején, kivel azonban nem birt megférni. Ez okból lemondott és az ellenzék élére lépett. 1894. közoktatásügyi miniszter lett a Sztoilov-kabinetben, de nem értvén egyet az új oroszbarát áramlattal, dec. kilépett a kabinetből. Ezóta az ellenzék soraiban küzd; hivei különösen az értelmiség soraiban találhatók.
község Varasd vármegye varasdi j.-ban, (1891) 1119 horvát lakossal.
község Modruš-Fiume vármegye sluini j.-ban, (1891) 1715 horvát-szerb lakossal.