Ferenc, földrajzi iró, született Modorban 1793., megh. 1861. Bécsben tanult. Előbb kereskedő, majd postatiszt volt s 1848 óta hirlapiró. Fiatal korában sokat utazott. Nevezetes volt szereplése 1848., mint Der unparteiische c. radikális lap szerkesztőjének. Önállóan megjelent művei közül nevezetesebbek a következők: Poststrassenbuch (Bécs 1821; 2. kiad. 1834); Allg. geographisches Lexikon des österr. Kaiserstaates (6 köt., u. o. 1847); Grosse Karte der Fahrposten (3 köt., u. o. 1826-29); Postatlas (u. o. 1834); Generalkarte von Europa (u. o. 1843). Állítólag ő találta fel a térképek tipográfiai sokszorosításának módját.
latin növénynevek után Raffinesque Sámuel Konstantin (l. o.) nevének rövidítése.
(franc.) a. m. finomítás, különösen cukorfinomítás.
(franc., ejtsd: raffinmán) a. m. finomság, ravaszság, minden valamely cél elérésére alkalmas eszköz kizsákmányolása.
Konstantin Sámuel, amerikai botanikus, szül. Galacban 1784., megh. Philadelphiában 1842 szept. 18-án. 1802. Philadelphiába ment és nagy botanikai kirándulásokat tett Pennsylvaniában és Delawareban. 1805-15. Sziciliában élt és 1818. a lexingtoni (Kentucky) Transylvania University tanára lett. Nevezetesebb munkái: New flora and botany of Amerika (4 köt., Philadelphia 1836); Flora telluriana (4 köt. 1836); Sylva telluriana (1838); Alsographia americana (1838); Complete writings on recent and fossil conchology (1864). V. ö. Asa Gray, Silliman's Journal (1841).
(melitóz, melitróz), a szénhidrátok csoportjába tartozó cukorféleség; kémiai képlete: C18H32O16. Nagyobb mennyiségben található az ausztráliai mannában és a gyapotmaglisztben, csekélyebb mennyiségben a répában, legfőképen pedig a melasszban, amelyből hosszu ideig tartó állás után kikristályosodik; a kristályok 5 molekula kristályvizet tartalmaznak. Vizben könnyebben, de alkoholban nehezebben oldódik és oldata a poláros fény síkját erősebben jobbra csavarja, mint a nádcukor. A Fehling-féle oldatot nem redukálja, de az élesztő igen könnyen megerjeszti. Salétromsavval oxidálva nyálkasav, kénsavval sokáig főzve pedig levulinsav képződik belőle.
latin természetrajzi nevek után Rafflex Tamás Stamford (l. o.) nevének rövidítése.
(ejtsd: refisz) Tamás Stamford, sir, angol hivatalnok, szül. egy hajó fedélzetén Nyugat-Indiában 1781 jul. 6., megh. Highwood Hillban 1826 jul. 8. 1804. Pinang sziget kormányzójának titkára, 1811. pedig az újonnan meghódított Jáva szigetnek helyettes kormányzója lőn. Miután Jáva újra a hollandok kezébe került vissza, R. gazdag természettudományi gyüjteményeivel együtt Londonba költözött (1816) s aztán Benkulen helytartója lőn. Ő alapította Szingapur városát (1819), mely a hátsó-ázsiai vizeken a brit kereskedelem középpontjává nőtte ki magát. Betegeskedése miatt 1824. Angolországba tért vissza. Művei közül megemlítendő: History of Java (London 1817, 2 köt., új kiad. 1830). Életét özvegye írta meg.
R. Br. (növ.), l. Raflézia.
(növ.), kétszikü, különben kétes helyzetü növénycsalád, leginkább a farkasalmafélékkel rokon. 25 faja a meleg tartományokban terem. Ide tartozik a Brugmansia Hydnora, Prosopanche stb. Monstanában a Cytineákat (lásd Cytinus) is ide számítják. V. ö. Solms-Laubach, Die Entwickelung der Blüthe der Brugmansia Zippeli Bl. (Botan. Ztg. 1876); Hooker, Cytinaceae (De Candolle Prodromus-ának 17. köt.).