(növ., tűpálma, Raphia Comm.), a pálmák családjának neme, tömzsi, tövistelen, gyűrüsen ízelt derekán rengeteg nagyságu szárnyasan szabdalt tüskés gerincü levelekkel és több éven át fakadó ágas-bogas virágzatában kétféle; him, illetve nőstény virágokkal. A bortermő R. (R. vinifera P. de B.) K-i Afrikából még Polinéziába is átkerült. Jóízü gyümölcsén kivül egyéb részei is hasznavehetők, akár a borpálmáé (l. o.). Borterméke bourdon néven ismeretes. A D.-Amerikában zsupati (jupati) néven ismeretes R.-fajtát (R. vinifera var. taedigera Mart.), valamint a nicaraguai R.-t (R. var. nicaraguensis Örst.) ültetik. A levélkék 1,25 m.-es bőrkéjét rostostul hántják le és R.-háncs néven fonásra, részint pedig a kertészetben kötözésre használják. A R. Ruffia Mart. Kelet-Afrika és Madagaszkár partvidékén szágót szolgáltat.
(ásv.), l. Amfiból.
Duchesnois (l. o.) Katalin francia szinésznő családi neve.
(növ., óriás virág, Rafflesia R. Br.), a róla elnevezett kétes rokonságu növénycsalád tagja (képét l. az Élősködő növények mellékletén), mely Jáva és Szumátra szigetének Cissus növényein száratlanul és leveletlenül élősködve bámulatos nagyságu virágot hajt. Az 1818-ban Arnold tudós és Raffles benkuleni kormányzó által először észrevett faj (R. Arnoldi R. Br.) virága bimbókorában óriási káposztafejre emlékeztet, kinyilva piros és 1 m. átmérőjü. Vastag, húsos szövetében, mely 5 kg.-ot nyom, vagy 4 liter viz van. Dögszagával sokféle bogarat csalogat magára peterakás végett; azonban akikelt nyű mind étlen pusztul el. Más fajai kisebbek. A patma (R. Patma Blume) izgató orvosszerül alkalmas. A forró égöv egyéb helyein más rokon nem pótolja, p. Dél-Afrikában és Dél-Európában a Cytinus, mely a bodorrózsa gyökerein élősködik és Dél-Amerikában a sertéshízlalásra alkalmas Prosopanche De By.
Keresztély, dán régiségbuvár, szül. Brahesborgban (Fünen) 1795 jan. 16., megh. Kopenhágában 1864 okt. 20. Mint tanár, könyvtáros, államtanácsos szolgálta hazáját és a tudományt. 1825. megindította a Nordiske Oldskrift Selskab folyóiratot. Főbb munkái: Nordiske Kämpehistorier (Kopenhága 1821-26, 3 köt.), a skandináv ős mondák gyüjteménye, izlandi források alapján; Antiquitates americanae (u. o. 1837), az Amerikának X-XIV. sz.-beli fölfedezésére vonatkozó adatok gyüjteménye. E munka némely részeit több más nyelvre is lefordították. A m. tud. akadémia 1858. kültagjává választotta.
kisközség Krassó Szörény vármegye bogsáni j.-ban, (1891) 2456 oláh lak.
l. Ragozás.
(gör.), a bőr kicserepesedése, l. Bőrbetegségek.
l. Tripoli.
l. Tüdőlob.