(ejtsd: -vekkia), község Ragusa (ettől 10 km.-nyire) calmáciai kerületi kapitányságban, mint község (1890) 9949 lak., antik fürdő és vizvezeték romjaival. R. helyén állott Epidarum.
(növ., ragyapenész, Erysiphe v. Erysibe Wallr.), a növények levelein v. a mák fején keletkező s az Erysiphe gomba okozta kipersegés, pecsét v. bevonat, l. Lisztharmat, Herefélék, Peronoszpora-betegség, Hüvelyesek betegségei. - R. az orvostanban, l. Himlő. V. ö. Wolff, Die Meltaupilze (Berlin (1875).
(növ., Erysipheae), fehérszálu, a zöld növényrészeken kint élősködő penészgombák, fehér konidiumjoktól lisztes külsejök van; l. Lisztharmat.
város, Eritrea olasz gyarmat legdélibb fekvésü kikötőhelye, a Vörös-tenger Ny-i partján, a Bab-el-Mandeb közelében, mintegy 2000 lak., élénk kereskedéssel.
1. Károly, osztrák festő, szül. Bécsben 1812 aug. 13., megh. u. o. 1865 jul. 9. A bécsi akadémián, majd Münchenben és Stuttgartban tanult, Magyarországban is járt, meglátogatta Olaszországot, Párist, Kopenhágát stb. Vándorútján többnyire képmásokat festett, később főleg nagy történelmi és dekorativ jellegü képeket, melyeket Kaulbach és Genelti hatását mutatják. A legkiválóbbak; Manfred holttestének felfedezése; Manfred bevonulása Luceriába; A keresztények üldözése a katakombákban; dekorativ képek Sina báró bécsi palotájában, a bécsi Alter Fleischmarkt templomának homlokzatán és előcsarnokában, a bécsi Todesco-palotában, a bécsi fegyvermuzeum lépcsőházában; a bécsi új operaház freskóképeinek kartonjai, melyek kivitele halála után tanítványaitól való stb. 1850-től fogva rövid ideig tanár volt a bécsi művészeti akadémián, azután magániskolát nyitott, amelynek más kiváló festők között Lotz Károly is növendéke volt. V. ö. George-Mayer, Erinnerungen an Karl R. (Bécs 1882).
2. R. Károly Henrik, német rézmetsző, az előbbinek apja, szül. Hofenban (Heidelberga mellett) 1779 jul. 11., megh. Bécsben 1843 aug. 12. Bécsben tanult, majd 1829. udvari rézmetsző, 1839. pedig akadémiai tanár lett ugyanott. Főleg Fra Bartolommeo, Ráfael, Correggio, Domenichino, Poussin és Hogarth festményei után készített metszeteket.
Rudolf, svájci művészettörténetiró, szül. Zürichben 1841 ápr. 24. Zürichben, Bonnban és Berlinben tanult és különösen az ó-keresztény művészet történetével foglalkozott. 1869. a zürichi egyetem magán-, 1877. rendes tanára, 1883. a művészettörténet tanára lett a zürichi műegyetemen. Művei: Über den Ursprung und die Entwickelung des chrislichen Zentral- und Kuppelbaues (Lipcse 1866); Ravenna (u. o. 1869); Geschichte der bildenden Künste in der Schweiz von den ältesten Zeiten bis zum Schluss des Mittelalters (Zürich 1876, 1 köt.); Psalterium aureum in St.-Gallen stb. (St.-Gallen 1878); Kunst- u. Wanderstudien aus der Schweiz (Bécs 1883). 1879 óta szerkesztője az Anzeiger für schweizerische Altertumskunde-nak.
(Rachova, Bocskó-R..), kisközség Máramaros vármegye tiszavölgyi j.-ban, (1891) 5767 rutén, német és magyar lak., járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
(Gömör-R.), kisközség Gömör vármegye rimaszombati j.-ban, (1891) 421 magyar és tót lak., takarékpénztárral, vasúti megállóval, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Régi vára romokban hever, de egy szárnya lakható állapotban van. R. a régi Jákófy s leányágon utóda, a szuhai Jánoky-családnak ősfészke; amaz Ferencben, ki a Széchyek murányi, balogi és lipcsei várának kapitánya volt, kihalt 1639., emez Lászlóban 1740 körül. Amannak emlékét a R.-i várkastély és templom, valamint a pongyeloki templom, a Jákófyakét a templombeli feliratok és jelvények s az iskola hirdetik.
ácskötés, melyet a szarufáknak a szelemenekkel való összekötésénél használunk. A szarufát vagy egyszerüen ráeresztjük 5-6 cm. mélyre a szelemenre, vagy az érintkezés szélességében még egy horgot is készítünk, mellyel a szarufa a szelemenre kapaszkodik, hogy le ne csússzék.
a Társaság-szigetek egyike a Nagy-oceánban, a szélcsendes szigetek közt a legnagyobb, a D-i sz. 16°43'44'' alatt, 194 km2 területtel. Két hegylánc húzódik el rajta, legmagasabb pontja 1033 m. Mély öblei vannak, különösen ÉK-i és DK-i partján; ezek közt a legnagyobb a Faraua. A növényzet csak a völgyekben buja. Az 5 km.-nyire fekvő Tahaea szigettel együtt korallzátony fogja körül. Cook fedezte föl, 1887 óta francia birtok.