Rajziskola

oly intézet, mely a rajz tanításával foglalkozik. A legtöbb R. ipari jellegü, melyekben szabadkézi, mértani és szakrajz, ábrázoló mértan és sok esetben mintázás is taníttatik. Nálunk nagyon kevés az ily speciális R.-k száma, mindössze Budapesten 2, Aradon és Kolozsváron 1-1, utóbbi az ottani ipari szakiskolákkal kapcsolatban. Ausztriában, de különösen Német- és Franciaországban, valamint Svájcban igen tekintélyes ezeknek száma. L. még Iparoktatás.

Rajzminta

oly rajz, mely a tanításnál, vagy általában a rajzolásnál mintául szolgál. Az iskolai tanításnál a R.-nak igen nagy fontossága van. L. még Rajz és Mintalapok.

Rajzolat

l. Árnyék és világosság.

Rajzoló művészet

a térbeli művészet minden ága, ellentétben az időbeli művészetekkel.

Rajzón

v. ceruza, l. Grafit.

Rajzó spórák

rajzó sejt v. csak rajzó (növ.), a moszatok meg a gombák különös spórái. Vizben élnek, sejtfaluk nincs és szabadon mozognak. Finom pillájok (cilia, csillandó) folytonosan rezeg, ami a helyzetváltoztatásukat is elősegíti. L. Moszatok és Gombák.

Rajztanárképző

oly felsőbb foku iskola, mely rajztanárok képesítésével foglalkozik. Nálunk a R. kapcsolatban van az országos m. kir. mintarajziskolával (l. o.).

Rák

(állat, Astacus L.), a tizlábu rákok alrendjében a hosszu farkuak csoportjának Astacidae családjába tartozó nem, melynek képviselői kizárólag édesviziek. A közönséges folyami rák (Ast. fiuviatilis L.) 15 cm. hosszu 120-140 gr. nehéz; zöldes-barna. Csaknem egész Európában otthonos; folyókban, patakokban és tavakban él. Leginkább a meredek partokat szereti s itt nappal a gyökerek között és lyukakban tartózkodik. Döggel, csigákkal, férgekkel és rovarlárvákkal táplálkozik, s ezek után éjjel jár. Télen nem hagyja el vackát. Juniusban vedlik; levetett bőrét megeszi; új páncéljának megkeményedését rejtett helyen várja be. Októberben párosodik s a nőstény ezután elvonul s biztos helyen addig marad, mig 200-400, kezdetben kékes-fekete, majd piros és sárga petéje megérik. A 15 mm. hosszu fiatalok májusban bujnak elő és az 5-6-ik évben ivarérettek lesznek. A 100 g.-nál nehezebb példányok 20 évnél idősebbek. Gyomrában az u. n. rákszem képződik (l. o.), amely a vedlés után emésztés alá kerül s a páncél keményítésére szolgál. A kereskedésben értékesítik s igen keresett. A kisebb folyókban élők húsa ízletesebb, mint a nagy folyókban vagy tavakban élőké, de nehezen emészthető. Főzés alkalmával megpirul s ennek oka a kék festék elenyészése. Másik faj a karcsu ollós rák (Ast. leptodactylus E.), amelynek ollói keskenyebbek; húsa nem oly ízletes. Ez most kezd hazánkban elterjedni s az előbbit mindenütt kiszorítja ősi lakhelyéről. A kövi rák (Ast. saxatilis), az előbbenieknél jóval kisebb; a hegyi patakocskákat lakja.

Rák (carcinoma, cancer) az orvostanban, a bőr és nyákhártya hámsejtjeinek burjánzása által jellemzett, a kötőszövetbe és mélyebben fekvő szövetekbe terjedő, tehát szövetroncsoló, rosszindulatu daganat (l. Húsdaganat), mely másodlagosan a vér, de főleg a nyirokerek (l. o.) útján az egész szervezetben elterjedhet s magára hagyatva rákos kachexia (l. o.) kifejlődése után halálhoz vezet. A rák kedvelt helye férfiaknál az alsó ajk, nőnél az emlő és a méh. Gyakran található továbbá a gyomorban (l. Gyomorrák), vastag- és végbélben, nyelvben (l. Nyelv betegségei), gégében (l. Gégebetegségek) stb. A rák külső megjelenési alakja igen változó. Egyes szervekben, p. a húgyhólyagban (l. o.) majd mindig boholy- (a penisen gyakran polip-) v. karfiolszerü, széles alappal az anyaszövettel összefüggő és utóbbit infiltrálja a szöveteket s további fejlődésében kemény, néha emberfejnyi gócokat alkot. Ha közel fekszik a felszinhez, könnyen szétesik és rendetlen alaku, felhányt szélü és erősen sarjadzó, bűzös, rákos fekélyt alkot. A bőrrák ama félesége, mely gyorsan kifekélyesedik és a mélybe való terjedés nélkül felületesen kúszik tovább, ulcus rodensnek neveztetik. De a szövetek mélyében fekvő nagyobb gócok is elégtelen táplálás folytán gyakran szétesnek, egyes sejttömegek a nyirok- és véráram útján egyéb szervekbe vitetnek az elsődleges gócnál gyakran aránytalanul nagyobb rákos gócok képzéséhez vezetnek. E másodlagos áttételek (l. Metasztázis) leggyakrabban s leggyorsabban a nyirokerek útján az elsődleges rákgóccal öszefüggő nyirokcsomókban lépnek föl; igy alsó ajkráknál az áll alatti nyirokcsomókban, emlőráknál a hónalji nyirokcsomókban stb. E mellett a gyomorrák leggyakrabban a májban (l. Májbetegségek), az emlőrák hosszabb fennállás után, kínzó övszerü mellkasfájdalmak jelentkezése közben a csontokban alkot áttételeket. A rákot alkotó hámsejtek alakja, elfajulása, továbbá a kötőszöveti váz (stroma) és a hámfészkek (ráknedv, ráktej) viszonylagos mennyisége szerint különféle rákalakok különböztethetők meg. A rák valódi oka ismeretlen. Oki vagyis prediszponáló momentum gyanánt az egy helyre ható tartós nyomást és ingert emlegetik, minő a pipacsutora állandó nyomása az alsó ajkra, a bélsár, nagyobb nyomása a bél áthajló redőire és a koromnak a kéményseprők bereborékjára ható huzamosabb ingere. A magasabb kor különösen hajlamos a rákra, bár gyermekeknél is előfordul. Bizonyosnak veszik a rák öröklékenységét; a ragályosságát megcáfolja a tapasztalat. Újabban sikerült ugyan a rákot fehér patkányok bőrébe átültetni, de ez nem bizonyítja az emberre való átvitelt. A rák infekciozus elméletét szem előtt tartva, a kórokozó mikroorganizmus után ugy a szkizomiceták (baktériumok) mint a protozoák és blasztomiceták világában kutattak; kiderült azonban, hogy a rákparazitáknak tartott mindenféle sejtzárlat valószinüleg nem egyéb, mint magának a ráksejtnek elfajulási produktuma. A rák tünetcsoportja között első sorban a fájdalom említendő; ez lehet húzó, nyilaló, égető, egyszerre beálló, majd pedig alábbhagyó s a környezetre ható nyomástól függ. Majd megdagadnak a szomszédos nyirokcsomók, mi a rákos góc szétesésének a jele. A beteg mindinkább gyengül, étvágya csökken, bőre szürkés-piszkos halványsárga lesz s általános kimerülés, rákos kachexia között beáll a halál. A rák kezelése helyi és általános lehet. A számos helybelileg alkalmazott gyógyszer között a jódecsetelés inkább csak diagnosztikus értékü. Az edző szerek fájdalmasak és hasztalanok; ha az egyedül célhoz vezet iperativ kiirtás bármely okból kivihetetlen, ugy a beteg fájdalmainak csökkentése, a vérzések csillapítása, a seb tisztán tartása és az erősítő diéta a legfontosabb teendő. Általános szerek közül az arzént és a kondurangot dicsérik. Kiindulva ama tapasztalatból, hogy az orbáncban megbetegedő rákos betegek állapota javul a rákos gócai visszafejlődnek, az orbánccal inficiált juhok s egyéb állattok savójával kisérelték meg a rák gyógyítását, de kevés eredménnyel.

Rák a kertészetben, a gyümölcsfák, különösen az almafa ágain található laza, főleg faparenchima-szövetből álló szabálytalan daganat, mely fagysérülés beforrasztása alkalmával keletkezik. E daganatok néha oly erős kifejlődést mutatnak, hogy átmérőjük az őket viselő ág átmérőjét kétszeresen-háromszorosan fölülmulja. Megkülönböztetünk zárt vagy gumós és nyilt vagy rózsás rákot, az előbbinél a sebhely egészen zárt, az utóbbinál pedig a forradásos szövet által tányéralakban van körülvéve. A rák rendesen a tavaszi fagyok következménye s akkor támad, ha a megelőző meleg napokra, melyek a kambiumot nagy tevékenységre sarkalták, a hőmérséklet erősen lehűl s az ágat, főleg a rügyeknél, valamely ponton a farészig elfagyasztja. A szőllőn is, különösen hazai homoki szőllőinkben, igen gyakori a rák s itt a betegséget taplósodásnak nevezik. Az európai szőllőfajtáknál a rák leggyakrabban a talaj felszinének közelében, leginkább a venyigék tövén jelentkezik, mig az amerikai fajoknál nagyobb magasságban is észlelhető. A fagy okozta rákdaganatokon sokszor a Nectria ditissima Tul. nevü gomba mutatkozik, melyet magában a rák előidézésében is részesnek tartottak. Mivel a rák főleg ott tesz károkat, ahol a talaj nedves, ajánlatos az ilyen helyeket alagcsövezni; a már képződött bajt lokálisan az által gyógyítják, hogy a rákot az ágról egészen az egészséges fáig lemetszik s utána a sebet tehénganéj, agyag és némi fahamuból készült tapasszal bekenik. Némely növénynél másnemü bántalmakat is ráknak neveznek, l. Herefélék és Kender.

R. (Cancer), a csillagászatban az állatöv negyedik jegye (a), mely jelenleg az equinokciumo hátrálása miatt az Ikrek csillagképébe esik. Benne éri el a Nap legnagyobb magasságát az equator felett, mire némi megállapodás után ismét délnek fordul. Ezért a Rák középpontján átmenő parallelt a nyári szoliticium vagy nyári napforduló (térítő, trópus) körének szokás nevezni. A Rák egyszersmind 7h 30m és 9h 20m rektaszcenzió és 7° és 34° északi deklináció között fekvő csillagkép, mintegy 46 szabad szemmel látható csillaggal, melyek azonban 4-edrendnél nem fényesebbek. A két feltünőbb észak-déli irányban elhelyezett csillag (a két Kis Szamár) között áll a Praesepe, a jászol, szabad szemmel is látható csillaghalmaz. A Rák egy hármas csillaga, z Cancri, mozgási viszonyai folytán vált nevezetessé.

Rakamaz

nagyközség Szabolcs vármegye dadai felső j.-ban, (1891) 3473 magyar lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. 1604 okt. 25. Belgiojoso császári vezér seregét Bocskay István itt teljesen megverte. 1630. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szintén itt verte meg II. Ferdinánd seregét.

Rakasdia

kisközség Krassó-Szörény vármegye jámi j.-ban, (1891) 2941 oláh lak.; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.


Kezdőlap

˙