orosz város, l. Oranienbaum.
l. Almafa.
előbbi neve Amricarnak (l. o.).
(ejtsd: ramó) János Fülöp, francia zeneköltő és buvár, az összhangtan megalapítója, szül. Dijonban 1683 szept. 25., megh. Párisban 1764 szept. 12. Atyja 1701. olasz tanulmányútra küldte, de R. elégedetlenül szinházi hegedüsnek ment, majd többféle mint kitünő orgonás működött és zongorára szerzett darabokat. Végre 1721. végkép Párisba térhetett. Traité de l'hamonie c. értekezése feltünést keltett, orgonási álláshoz és összeköttetésekhez juttatta. Legfőbb vágya teljesült, mikor Pellegrin abbé az első operaszöveget irta számára: Hippolite et Aricia (1733), melynek fényes sikerét még 21 követte; kiválóbbak: Castor et Pollux (1737); Dardanus (1739). Zongorára szerzett művei: több könyv Pieces de clavenic; teljes kiadásuk Riemann Hugótól, Steingräbernél jelent meg. Kisebb-nagyobb zeneelméleti dolgozatai: az angolra is rövid idő alatt kétszer lefordított Traité d'harmonie réduite a ses principes naturels (1722); Nouveau systeme de musique théorique (1726); Plan abrégé d'une méthode nouvelle d'accompagnement (1730); Dissertation sur les différentes méthodes d'accompoagnement (1732); Génération harmonique (1737, ez évben szentesítette a francia akadémia is tekintélyével R. tenait); Démonstration du principe de l'harmonie (1750); Nouvelles réflexions sur la démonstration (1752); Observations sur notre instinct pour la musique (1754); Code de musique pratique (1760) stb. 1880 óta szobra áll Dijonban. V. ö. Changer, Réflexions sur divers ouvrages de R. (1761); Nisard, Monographie de J. P. R. (1867); Pougin, R., sa vie et ses oeuvres (1876).
1. Lujza de la, angol irónő, álnéven Ouida, szül. Bury-St.-Edmundsban 1840. Atyja halála után, ki francia eredetü volt, anyjával Londonban költözött, ez idő szerint pedig Firenzében él. Korán kezdett hirlapokat és folyóiratokba dolgozni, s első regénye: Granville de Vigne a New Monthly Magazine folyóiratban jelent meg; ugyanazt 1863. könyvalakban is kiadta: Held in bondage cimmel. Igen sok regényt irt; a nevezetesebbek: Strathmore (1864); Cecil Castlemaine's gage (1867); Under two flags (1868); Folle farine (1871); A dog of Flanders 81872); Signa (1875); In a winter city (1876); Friendship (1878); In the Maremma (1882); Pipistrello (1884); The tower of Taddeo (1890); Two offenders (1894) stb. magyrul is: Cigarette (fordította L. Gy., Budapest 1874); A molyok (u. o. 1882); Egy pár kis facipő (fordította Belényesi G., u. o. 1879); Don Gesualdo, Esős mézeshetek (fordította Fái J. Béla, u. o. 1886). - 2. R. Péter, l. Ramus.
északnémetországi jeles haszonfajta, melynek első költésü csibéi karácsony és újév táján hamburgi csibék néven jutnak a kereskedésbe. Magától értetőleg ily korai költés csak fűtött ólakban lehetséges. A R. korán érő, termékeny, de elkényeztetett fajta, mely falusi tartásra alkalmatlan. Csőre, valamint tollazata fehér. A kakas taraja felálló, a jércéé apró és lecsüngő. Szeme sötét, fülkagylója kékes-fehér, lába kékes.
olasz festő, l. Bagnacavallo.
(növ.), l. Csalánszösz.
l. Ramses.
(Ramesszeram), sziget Bengál-öbölben a Palki- és Manari-öblök, illetőleg Élő-India és Cejlon közt, a Ramnad-félszigettől K-re, amelytől a Pambam-szoros választja el. A 18 km. hosszu és 8-9 km. széles, alacsony szigetnek középső részében van a Coil nevü nagy búcsujáró templom, amelyet hagyomány szerint Ráma épített s amelyet 305 m. hosszu, 200 m. széles és 30 m. magas körfalak fogtak körül. A sziget lakóinak száma 17 854, fővárosa Pambam 4900 lakossal- R. város a K-i parton 6119 lakost számlál.