(ejtsd: remszget), város, kikötő és tengeri fürdő Kent angol grófságban, a Thanet-félsziget K-i partján, vasút mellett, részint egy mélyebb völgyben, részint festői mészsziklákon, (1891) 24 733 lak. hajó-, kötélgyártással, halászattal, világító toronnyal. 3 km.-nyire É. felé van Broadstairs nevü tengeri fürdő 5266 lak.
Péter (Pierre de la Ramée), francia filozofus, szül. Cuthban (Soissons mellett) 1515-ben, megh. mint a Bertalan-éj áldozata 1572 aug. 24. Nemes, de elszegényedett családból származott. Mint szolgagyerek lépett be a navarrai Collegebe és igy talál alkalmat a tanulásra. 1543. két művel lépett föl: egy dialektikával s egy Aristoteles ellen irott vitaművel, melyek nagy üldözéseket vontak fejére. Az egyetem azonnal kieszközölte, hogy műveit elnyomják, és vádolta, hogy rontja az ifjuságot. A választott biróság, mely előtt védelmeznie kellett magát, elitélte, a két könyvet konfiskálták és I. Ferenc eltiltotta a filozofia tanításától. II. Henrik király alatt 1551. külön tanszéket kapott a College de Franceon. De mikor 1561. a kálvinizmushoz hajolt és a királyi türelmi rendelet megjelenése után nyiltan átlépett, ellenségei kerekedtek felül. Már 1562. meg kellett szöknie Párisból, és csak az amboisei békekötés után (1563) tért vissza Párisba. De most sem volt nyugta. Előbbi ellenségeihez újak csatlakoztak, főleg a matematika tanára Charpentier, kit személyesen megsértett, dühöngött ellene és élete sokszor veszélyben forgott. Midőn a második polgári háboru kiütött, R. ismét menekült Németországba, ahol nagy tisztelettel, mint a francia Platont (Gallicus Plato) fogadták és ünnepelték. Két évig maradt ott és Svájcban; Heidelbergában, Genfben és Lausanneban nyilvánosan tanított. 1570-ben ismét Párisban találjuk irodalmi munkákkal foglalkozva; a Bertalan-éjen (l. o.) ölték meg valószinüleg az említett Charpentier által bérelt orgyilkosok. Legfőbb törekvése a logika reformjára irányult; ő volt egyike az elsőknek, kik Aristoteles tekintélye ellen küzdöttek, ennyiben megelőzője Baconnak és Descartesnak; pozitiv alkotásai ezen a téren nem maradandó értéküek, mégis elismerendő, hogy a logika tanulmányát egyszerüsítette s megelevenítette, s hogy a logika reformjának eszméjét nagy erővel kitűzte. Jelentőségéről tanuságot tesz az a nagy hatás, melyet egész Európára gyakorolt. Magyarországon a protestánsok közt számos hive akadt; Apáczai Cseri János és R. és Descartes tanítványának vallja magát; R. röviddel halála előtt meghivást kapott Erdélybe; a legkiválóbb filozofusok, főleg protestánsok őt követték (ramisták). Nagyon sokat irt, leginkább tankönyveket, latin, görög, francia, nyelvtant, retorikát, dialektikát, fizikát, matematikát, geometriát (Scholae mathematicae, 1569), melyek évtizedeken át használatban voltak. V. ö. Waddington, Pierre de la Ramée (Páris 1855); Desmaze, P. R. (1864); Lobstein, Petrus R. als Theolog (Strassburg 1878).
Egir (l. o.) felesége.
(lat.) a. m. béka.
(Ranavalona), e néven Madagaszkár szigetének több királynéja ismeretes. - R. (I.), I. Radama király neje volt, kit 1828. követett a trónon. Kegyetlen és zsarnok módra gyakorolta hatalmát és különösen a keresztényeket üldözte. Megh. 1861 aug. 18. Fia II. Radama követte a trónon. - R. (II.), Rozaherina királynő testvére, kit 1868 ápr. 1. követtett az uralomban. Behozta a keresztény vallást és szigoruan eltiltotta a pogánykultuszt. - R. (III.) Manjaka, az előbbinek rokona, szül. 1862-ben. 1883. lépett a trónra, de nemsokára háboruba keveredett a franciákkal, kik 1886. lealázó békekötésre kényszerítették, 1894-95. pedig döntő diadal után a francia fenhatóság elismerésére kötelezték. Újabban 81896) a franciák a szigetet annektálták, R. férjét és kormánytársát pedig, Rainilaiarivonyt az országból eltávolították és Réunion szigetén internálták. (L. Madagaszkár, XI. köt. 769. old.) V. ö. Vasárnapi Ujság, 1895, 46. sz.
(ejtsd: rańk) Arthur, francia politikus, szül. Poitiersben 1831 dec. 20. Párisban tanult és korán vett részt demokratikus mozgalmakban, minek folytán 1858. (az Orsini-féle összeesküvésben való részvétellel vádoltatván), számkivetésbe küldték Afrikába, ahonnan azonban elmenekülnie sikerült. Az 1859-iki közbocsánat kihirdetésekor Franciaországba tért vissza s több radikális lapba dolgozott. 1870 szept. 4. után Gambetta az általános közbiztonsági szolgálat igazgatójává nevezte ki. 1871 márc. megválasztották a párisi commune tagjává, mely állásban eredménytelenül iparkodott a mairek és a felkelők között békét létesíteni, amiért azután mandátumát letette. Mindazonáltal a hadi törvényszék utóbb (okt.) in contumaciam halálra itélte. 1879. közbocsánat alapján visszatért Belgiumból és munkatársnak állott be a République Française-hoz, Gambetta közlönyéhez. 1881. a képviselőházba választották. Művei: La roman d'une conspiration (1868); Histoire da le conspiration de Baboeuf (1869); Sous l'Empire (1872); De Bordeaux a Versailles. L'assemblée de 1871 (1877) stb.
l. Redő.
(ejtsd: rańsz), 110 km. hosszu parti folyó Côtes-du-Nord francia départementban. A Le Mené (340 m.) K-i lejtőjén ered, Evrannál egyesül a Rennesnél kiágazó hajózható csatornával, jobbról fölveszi a Linont, Dinnannál 21 km. hosszu öböllé szélesedik és St.-Malónál Ille-et Vilaineben a La Mancheba torkollik.
(ejtsd: rańszé) Domonkos, a trappista szerzetesrend alapitója. L. Trappisták.
(ejtsd: -csérosz), igy nevezték az amerikai spanyol gyarmatokban a spanyol és indus vérből származó földmives népet, mely gyermekkorától fogva a lovagláshoz szoktatva, vakmerő lovasságot szolgáltatott.