Rántotta

felvert tojásokból készül, melyet sózva forró zsírban folytonos keverés közben féllágyra sütnek meg. Önálló ételnek vagy húsfélék szegélyezésére tálalják, néha párolt gombával keverik.

Rabtzau

kastély, l. Barmstedt.

Ranttzau

(Rantzow), régi dán és holsteini nemes család, mely jelenleg három ágban virágzik: Rastorff-ág 1727., a Breitenburg-ág 1728., a Schmoel-Hohenfelde-ág pedig 1650. kapta meg a német birodalmi grófi rangot. A Rastorff-ág ismét két mellékágra oszlott: az idősebbik vagyis R.-Ascheberg, másként Oppendorff nevü mellékágnak feje R. Keresztély, aki 1830 szept. 23-án született, az ifjabbik mellékág feje R. Emil (szül. 1827 jul. 12.), az 1857. elhunyt R. Keresztély gróf és Lauenburg kormányzójának a fia. A Schmoel-Hohenfelde-ág szintén két mellékágra szakadt. V. ö. Das Haus R. Eine Familienchronik von Karl v. R. aus dem Haus Neese oder Panker (Celle 1865).

A család legnevesebb ivadékai a következők: János, szül. 1492 nov. 14., megh. 1565 dec. 12. Luthernek a wormsi birodalmi gyülésen mondott beszéde annyira elragadta, hogy a reformátor tanainak legbuzgóbb hive és terjesztője lőn Dániában. Fia Henrik, R. grófja, Schleswig-Holstein kormányzója, szül. 1526 márc. 11-én, megh. 1598 jan. 1. A tudományok barátja és művelője volt; több latin nyelven irott történeti értekezése maradt. Ennek fia Geert, R. grófja, atyját követte a kormányzóságban és mint hadvezér vált ki a kalmar ellen viselt háboruban. Meghalt 1627 jan. 18. Dániel gróf, szül. 1529., megh. 1569 nov. 11. Tanulmányait Vittenbergában végezte, mire V. Károly hadseregébe lépett. Azután számos utazást tett. Hazájában visszatérve II. Frigyes dán királyt szolgálta a Dithmarschen s győztesen a svédek ellen. Warburg ostroma közben vérzett el. Josiás gróf, szül. 1609 okt. 18., megh. 1650 szept. 14. Korán lépett a katonai pályára s a svédek soraiban harcolt. 1635. Párisba ment Oxenstierna kancellárral. XIII. Lajos tábornokká nevezte ki, mire Orléans és Enghien hercegek alatt Flandriában és Németországban harcolt. 1640. Arras ostrománál egyik lábát ellőtték. Mindamellett 1643. a francia haderő fővezére lőn. 1643. ugyan Tuttlingen mellett vereséget szenvedett, de 1645. elfoglalta Casselt. A katolikus vallásra áttérve, Franciaország marsalja lőn. 1647-48. Flandria összes kikötőit keríttette hatalmába. Keresztély Detlev gróf, szül. 1670., megh. 1721. A porosz királlyal való viszálykodása miatt Spandau várában zárták, ahonnan csak 1720. szabadult ki a császár közbenjárására. Fogsága alatt Vilmos Adolf öccse foglalta le birtokait s midőn a császár azok kiadására szorította Vilmost, ez orgyilkosokat bérelt bátyja ellen. E miatt a dán király Vilmost élet-hossziglan Aggerhus várában fogva tartotta, birtokaikat pedig a császár tilalma dacára magának foglalta le. Utóbb az örökség a két grófnak hugára szállott. A család jelenleg élő tagjai közül említendők: R. Henrik gróf, szül. 1871., az idősebb ág feje. Ennek nagybátyja Kuno gróf (szül. 1843 márc. 10.), ki a diplomáciai pályán működött s 1878 óta Bismarck herceg leányát Máriát birja nőül. Az ifjabb ág feje Keresztély gróf, szül. 1858.

Ranula

l. Békadaganat.

Ranunculus

L. (növ.), l. Boglárka és Algumó. - Ranunculaceae, l. Boglárkafélék.

Ranvier-féle gyűrük

l. Idegrostok.

Rányergelés

az ácsmunkában két fa összekötésénél, a kötés kivágásai miatt annak erősítésére használt harmadik fának - a nyeregfának (l. o.) - kapcsolási módja. Leginkább kötőgerendáknak függő vagy álló oszlopokkal és támasztó gerendákkal való összekötésénél használják.

Ranz des vaches

(franc., ejtsd: rańz dé vás), a svájci pásztorok dala, melyet a havasi kürtön fújnak. L. Kürt.

Ráolvasás

az igézés ama neme, mely formaszerü varázsigék, vagyis bűbájoló imádságok elmondásában áll és ezekkel akar valami gyógyítandó bajt orvosolni, fenyegetőt elhárítani, vagy akármi másféle csodás hatást előidézni; tehát a bűvölés (l. o.), varázslás tágabb fogalomkörébe tartozó babonás cselekedet, mely a szó hatalmába vetett hiten alapul. De rendesen egyéb varázsló vagy bűbájoló cselekedetek is kisérik, mint már az iralás szó magyarázatánál említettük. A R. többnyire a javasok (l. o.) mestersége, kiket a magyar alföldön seppegőknek is hivnak (ugyanigy a német és finn babonában is), minthogy R.-aikat rendesen seppegő, vagyis suttogó hangon mondják el; akár mert igy hatásosabbaknak vélik, akár mivel nem akarják, hogy varázsigéiket mások is eltanulják tőlük. A betegségek elleni R.-ok, melyek a leggyakoriabbak, többnyire abból a babonás hiedelemből indulnak ki, hogy a betegséget valamely a testben lakó gonosz démon okozza, melyet a R. által ki lehet űzni. De amint a beteg testből ki, épp ugy az egészségesbe be is lehet varázsolni a bajt, amiért is a R.-nak oly fajtái is gyakoriak, amelyekkel valakire át lehet a bajt hárítani. Vannak továbbá egyéb, p. tolvajt megkötő, elveszett vagy ellopott tárgyat megszerző, fegyvert edző, láthatatlanná tevő, kincset fellelni segítő, a jószágot (ingót és ingatlant) gyarapító vagy rontó stb. R.-ok; főképen pedig a szerelmi varázslás szolgálatában állók, amelyek szintén több csoportba oszthatók a szerint, amint szerelemkeltés, hárítás vagy áthárítás, megtartás stb. a céljuk. Sok R.-nak közös vonása a homeopatikus alapelv (similia similibus), amely benne kifejeződik. Igen sokban pedig valami kis mitoszról történik említés, mely összefüggésben áll a varázslás céljával s mintegy a magyarázata annak, miért fordul az igéző éppen az illető és nem más felsőbb lényhez a kérdéses esetben. A R.-ok ősrégi volta mellett számos ókori följegyzés is tanuskodik, minőkből igen takaros kis gyüjtemény olvasható Heim Rikárd Incantomenta Magica Graeca Latina c. munkácskájában (Lipcse, Teubner 1892). Magyar R.-okról az Igézés alatt idézetteken kivül v. ö. még Ipolyi, Magyar myth. 396. s köv. old. Számos magyar R.-t találhatni a Nyelvőr és az Ethnographia köteteiben, valamint Kálmány Lajos népköltési gyüjteményeiben (Koszoruk és Szeged népe). Scherer, Altdeutsche Segen (1885); Weinhold, Altdeutsche Verwünschungsformeln (1895); magyar emlékekről: Szilágyi Áron (Magyar Nyelvőr II., 1873, 308. old.); Heinrich Gusztáv, A merseburgi R.-ok (Philologiai Közlöny IX., 1885, 371. old.).

Raoul-Duval

(ejtsd: raul-düval) Edgár, francia politikus, szül. Laonban 1832 ápr. 9., megh. Párisban 1887 febr. 11. Ügyész volt Nantesben. 1870. az állami szolgálatból kilépett s 1871. képviselőnek választották; mérsékelt monárkisták csoportjához tartozott.


Kezdőlap

˙