József, a magyar kisdedóvás egyik előharcosa, szül. Pápán 1814 márc. 13., megh. Budapesten 1894 jan. 18. A gimnáziumi tanulást Pápán kezdte, s Győrben és Székesfehérváron folytatta, Kovács Tamás, a pannonhalmi főapát vette maga mellé mint udvari tisztet. Ez állásában alkalma nyilt a gazdag könyvtár kincseivel is megismerkedni. 1845-től 1852-ig mint bérlő gazdálkodott. Egy ízben, még mint ifju, a Brunswick Teréz grófnő által alapított kisdedóvó intézetet látogatta meg, ez a látogatás egész életére irányadó volt. Ettől fogva a kisdedóvás ügye annyira érdekelte, hogy Alapnevelés címen egész rendszert dolgozott ki arról s mikor 1852. Székesfehérvárra ment lakni, ott saját házában kisdedóvót nyitott. Nőtlenség címü munkája azonban összeütközésbe hozta a fejérvári papsággal, s örömmel fogadta el az egriek meghivását s intézetét oda tette át. Egerben megvolt a hajlandóság, hogy tért nyitnak neki s intézetét a kat. képezdével is összeköttetésbe hozzák. De időközben Ney Ferenc lemondott a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület képzőintézetének igazgatásáról s helyébe R.-t hivták meg. Ez állásában sok önfeláldozással s lelkesedéssel munkálkodott 1870-ig, mikor is sokféle támadás miatt állását odahagyni kényszerült. Önállóan megjelent művei: Korszerü szózat (1842); Nőtlenség (1860); Brunswick Teréz vagy a közalapnevelés multja és jövője hazánkban (1868); Az alapnevelők (1868); Önéletrajza (Pedag. Szemle 1883).
1. János gróf, francia tábornok, szül. Kolmarban 1772 ápr. 27., megh. Rheinweiler nevü birtokán (Baden) 1821 nov. 8. Katonai pályáját 1788. kezdte, részt vett a rajnai hadjáratokban s mint Desaix szárnysegéde az olasz és egyiptomi hadjáratokban, mire 1801. az első konzil szárnysegéde lőn. Austerlitz mellett (1805) annyira kitünt, hogy a császár hadosztály-tábornokká nevezte ki. 1812. az Oroszországból való visszavonulás alkalmával a császár Danzigba küldte, mely erősséget R. olyan hősiesen védelmezte, hogy csak 1814 jan., élelmi szerek és lőszerek hiányában tette le a fegyvert, mire R. mint hadi fogoly Vilnába került, ahonnan csak 1814 jul.-ban térhetett vissza Párisba. XVIII. Lajos 1818. pairré és főudvarmesterré nevezte ki. 1853. emlékszobrot emeltek neki Kolmarban. Danzig ostromának leirásán kivül emlékiratokat is hagyott hátra (Mémoires, Páris 1823; ném. Gotha 1824). Életét Spach irta meg a Biographies alsaciennes címü gyüjteményes műben (Nancy, 1871).
2. R. György, l. Harmonista.
1. folyó Virginia É.-amerikai államban, 225 km. hosszu. A Blue Mountainsben fakadó három forrásból ered, amelyek Culpepper county határán egyesülnek. A R. ezután DK. felé folyik, fölveszi a Rapidant és 75 km. hosszu, 3-5 km. széles torkolatban a Chesapeake-öbölbe szakad. 140 km.-nyi hosszuságban Fredericksburgig hajózható. Az É.-amerikai polgárháboruban fontos stratégiai vonal volt. - 2. R., county Virginiában, 624 km2 területtel, 10 000 lak., Washington székhellyel.
kőzet, amfiboltartalmu granitit (l. o.). Finnországból és Norvégiából. Az ortoklaszt benne plagioklasz növi körül.
a XV. sz. óta aprópénz Svájcban, jelenleg a frank 1/100 részének a neve = centime.
(Rappersweil), járási székhely és kikötő Zürich svájci kantonban, a felső Zürichi-tó jobb partján kinyuló földnyelveken, vasút mellett, (1888) 2789 lak., pamutfonókkal, vasöntéssel, fém- és papirosáru készítéssel; fürdővel a tóban, hotelekkel; régi kastéllyal, amelyben egy lengyel nemzeti muzeum van elhelyezve; a lengyelek szabadságharcát dicsőítő emlékkel; a város fölött szép sétahelyekkel. A tó két partját egy 931 m. hosszu, 11 m. széles kőgát köti össze, amelyen 20 nyilás vezet keresztül. A gát D-i végében egy obeliszk jelöli meg azon helyet, ahol három kanton szögellik össze. R. 1354. Ausztriához került; 1458. Ausztria uralma alól fölszabadult és a svájci szövetség védelme alatt megtartotta önállóságát 1798-ig, amidőn a Helvét-köztársaság Linth nevü kantonjába kebelezték be. V. ö. Rickenmann, Geschichte der Stadt R. (1978).
Rapp György követői, l. Harmonista.
Ede, olasz származásu német hegedüművész, szül. Bécsben 1839 febr. 21. A konzervatoriumon Jansa, Böhm, Sechter tanítványa s már 1854. a bécsi opera tagja, 1861. óta hangversenymester Rotterdamban stb. 1871 óta Berlinben és 1877 óta Drezdában első udvari hangversenymester. Neje, szül. Kahrer Laura, szül. Bécs mellett Mistelbachban 1853. jan. 1., zongoraművésznő, Liszt tanítványa.
Hohen-R., várrom Felső-Elzász rappoltsweili kerületében és kantonjában. Egyike az ország legrégibb várainak, amelynek mostani épülete a XIV. sz.-ből való. R. alatt vannak Ginsberg (Giersberg) s Sankt-Ulrich (az alsó vár) várak, amelyeket a harmincéves háboru idejéig R. urai laktak. 1673. az R.-i uradalom a birkenfeldi, 1734. a zweibrückeni őrgrófokra, a francia forradalom idején Franciaországra jutott. R. utolsó ura Miksa Jósef, a későbbi bajor király volt. A XIV. sz. óta a R.-i várurak voltak a hegedősök, síposok és Elzász valamennyi játékosainak védőurai. V. ö. Rathgeber, Die Herrschaft R. (Strassburg 1874); Albrecht, R.-sches Urkundenbuch (u. o. 1891).
(franc., ejtsd: rapór) a. m. jelentés, tudósítás, továbbá viszonosság, kölcsönös vonatkozás; katonai értelemben általában az alárendeltnek minden szóbeli vagy írásbeli jelentése a fölebbvalójához, különösen pedig szabott mintára készült, számadatos kimutatás szolgálati ügyekben. Ilyen a létszám-R. az egyes csapatokról, a front-R. a díszszemlére kivonult csapatok létszámára, a fegyver-R. a fegyverek mennyiségéről stb., melyeket rendesen időszakonkint nyujtanak be. Valakit R.-ra rendelni a. m. az illetőt egy meghatározott órában és fölszereléssel felsőbb hatóság elé idézni; ez a közös hadseregben és a honvédségnél a büntetést megelőző kihallgatás. A mintarajzolásnál a R. a. m. egy s ugyanazon mintának időszaki, de rendszeres ismétlődése.