(új-lat.), Regensburg neve.
l. Vratiszláv.
György báró, horvát történetiró, szül. 1612., megh. 1666 szept. 1. Családja egyike azon számos magyar nemesi családoknak, melyek Mátyás király halála után ennek a magyar trónról mellőzött fiát, Corvin János horvát bánt, elkisérték Horvátországba és ott letelepedvén, egészen elhorvátosodtak. R. Grazban és Bécsben tanult s a jezsuiták rendjébe lépett, de ezen rendböl csakhamar kilépett és világi pappá lett. 1640, Bécsben II. Ferdinánd erényeiről horvát nyelven irott könyvet adott ki. 1640. zágrábi kanonok s utóbb kalocsai nagyprépost lett. A törökök elleni harcokban Zrinyi Miklós és Péter (rokonai) oldalán hősileg harcolt és Zrinyi Péter kérelmére a zágrábi káptalan megengedte neki, hogy mint tábori lelkész a svédek elleni harcban részt vegyen; R. el is ment, de inkább katona mint lelkész volt. 1648. a zágrábi káptalan a megüresedett püspöki székre R.-t hozta javaslatba, de a Zrinyiek ellenségei kivitték az udvarnál, hogy R.-t mellőzték. R. vigaszt keresett a törökök elleni harcokban és irodalmi tevékenységben. 1652. Bécsben kiadta nagy történelmi munkáját: Memoria regum et banorum regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. A szókimondó és hazafias szellemben irt munka sok tisztelőt, de sok ellenséget is szerzett neki, főkép mert Opmer hollandi tudós értesítéseit a horvát dolgokról nevetségessé tette és a protestánsok túlkapásait nyiltan elmondotta. A német protestánsok könyvét Frankfurtban és Regensburgban nyilvánosan elégették s a hajsza itthon is megindult ellene. A zágrábi püspök 1644. R.-t kanonoki állásától s jövedelmeitől megfosztotta. R. testben és lélekben megtörve, mint a Zágráb melletti Novavjes falucska plébánosa halt meg. Halála ellenségeit kiengesztelte s hült tetemeit kanonokot illető tisztességgel a zágrábi székesegyház sírboltjában temették el. R. munkája, a horvát bánok, kivált a Zrinyiekre nézve valóságos forrásmű, történeti kútfő.
László, iró, országgyűlési képviselő, szül Gönyőn (Győr) 1853 okt. 11. Középiskolai tanulmányait elvégezvén, jogi pályára lépett. 1877. Dunaföldváron ügyvédi irodát nyitott. 1896 a pincehelyi (Tolna) kerület képviselővé választotta. R. mint népszinműiró is kitünt. Felhő Klári (Budapest 1895) pályadíjat nyert és számos népdala közszájon forog (Gyere haza Kossuth Lajos).
l. Ratichius.
nagyközség Gömör vármegye nagyrőcei j.-ban, (1891) 825 tót és magyar lak., kik élénk ipart űznek; van iparostanonc-iskolája, postahivatala és postatakarékpénztára.
a gömör-szepesi Érc-hegység egy kisebb tagja, mely Gömör vármegyében a Jolsva és Rima völgyei közt terjed el és É-on a murányi fensíkhoz csatlakozik. A Turóc patak völgye e hegycsoportot két félre osztja, a keletiben a Vashegy (812 m.) egyike a jelentékenyebb emelkedéseknek, melynek környékén jelentékeny vasércbányászat folyik. A nyugatiban a Tersztye (1117 m.) emelkedik Tiszolc mellett, mely az egész hegycsoport legmagasabb csúcsa.
ácskötés; két, egymás meghosszabbítását képező gerenda összetoldásánál mint rálapolást (l. o.) vagy illesztést (l. o.) használják.
l. Raeto-román nyelvek.
(Ratóth), nagyközség Veszprém vármegye veszprémi j.-ban, (1891) 1490 magyar és német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; van várromja és szép kastélya.