l. Győri emlékkeresztek.
(lat.) a. m. rekedtség.
Levin báró, horvát bán, szül. Zágrábban 1819 okt. 6., megh. 1890. Családja 1640 körül Pomeriniából költözködött a Muraközbe, s egyik elődét, R. Dánielt a Corpus juris 1715. és 1723. mint Zágráb és Kőrös vármegyék főispánját és vicebanust említi, elődei sorában több főispánt, vicebánt és tábornokot látunk. A család 1741-ben nyéki előnévvel báróságot kapott. R. Zágrábban és Győrön tanult s 1837-ben lépett a közélet terére. Ezen időben Gaj Lajos (l. o.) az illirizmus zászlóját bontotta ki. Az illir párttal szemben állott a horvát-magyar uniópárt, melynek élén Draskovics Sándor állott és soraiban R. is helyet foglalt. Midőn Jellachich bán 1848. az uniópártot elseperte, R. Grazba költözött, majd Zágráb melletti birtokára, Luzsnicára vonult s a gazdálkodásnak élt. A horvát gazdasági egylet 1860. R.-ot választotta elnökévé. A kiegyezés után szőnyegre került az unió kérdése s annak megvalósulása R. nevéhez fűződik, kit bánná neveztek ki, s az unió 1868. létestül. R. azon szerencsés politikusok közé tartozik, kik programmjukat életükben teljesen megvalósíthatták. Tisza Kálmán 1872. elejtette R.-ot és a régi uniópártot. V. ö. Vasárnapi Újság 1868-iki évf. 425. old. és 1890-iki évf. 565. old.
Keresztély Dániel, német szobrász, szül. Arolsenben 1777 jan. 2., megh. Drezdában 1857 dec. 3. Valentin és Ruhl szobrászoknak volt tanítványa, de 1797. a porosz királyi udvarnál komornyik lett és csak szabad óráiban foglalkozhatott művészetével. 1802. azonban Lujza királyné mellszobrával olyan tetszést keltett, hogy elküldték Rómába. Itt sokat közlekedett Humboldt Vilmossal, Canovával és Thorwaldsennel, buzgón tanulmányozta az ókori szobrászat remekeit. Már néhány kisebb domborművet és mellszobrot készített, mikor 1811. a porosz király Berlinbe hivatta és Lujza királyné márványsíremlékének elkészítésével bízta meg. Rómában készítettel el ezen hires, klasszikus egyszerüségü és szépségü művét, melyet 1815. a charlottenburgi mauzoleumban állítottak föl. 1819. végleg Berlinben telepedett le és folytonos, az évekkel mindig növekvő munkásságot fejtett ki. Kitünő mellszobrok hosszu sorozatán kivül elkészítette Scharnhorst, Bülow, York, Gneisenaz és Blücher, a német szabadságharc hőseinek emlékszobrait Berlinben (a két elsőt márványból, a többi bronzból), Blücher bronzszobrát Boroszlóban, Dürer bronzszobrát Nürnbergben, Frankénak a hallei árvaház alapítójának szobrát Hallében, I. Miksa bajor király emlékszobrát Münchenben, III. Frigyes Vilmos porosz király síremlékét Charlottenburgban stb. Műveinek mintegy betetőzését képezi Nagy Frigyesnek hatalmas lovas szobra Berlinben (1839-51), amelyen nemcsak a nagy királyt, hanem korának legnevezetesebb embereit is megörökítette. Eszményi alakjai közül a Regensburg melletti Valhallának 6 világhirü Victoria-szobra a legjobb alkotások közé tartozik e nemben. R. műveiben a történelem nagy alakjainak történeti, eszményi, soha nem köznapi fölfogása nyilatkozik. Akár a valóságnak, a kornak megfelelő, akár stilizált, klasszikus öltözetben ábrázolja őket, föléje emeli a közönséges emberiségnek. Nem akart pillanatnyi hangulattal hatni; hiven, de általánosságban jellemzett. A berlini szobrászati iskolának megalapítója és a berliniek kegyelete 1865. muzeumot állított föl, amelyben összes műveinek mintái vagy öntvényei láthatók. V. ö. Eggers, Christian Daniel R. (5 köt., Berlin 1873-90). Rietschellel folytatott levelezését Eggers adta ki (Berlin 1889. s köv.)
a. m. sejtes dolomit.
l. Vercelli.
an der Elbe (Roudnice nad Labem), az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, az Elbe bal partján, vasút mellett, (1890) 6615 lak., cukor-, szesz-, maláta-, likör-, olaj-, bőr-, sörgyártással, parafadugó-, fémárukészítéssel, kémiai gyárral; fa-, gabona-, marhakereskedéssel; egyéb iskolákon kivül mezőgazdasági középiskolával: a Lobkowitz-család nagyszerü kastélyával, amelyben nagy könyvtár (50 000 kötet, 1200 inkunabulum, a többi közt az 1462-iki mainzi biblia), kép-és fegyvergyüjtemény látható. 1350. itt volt elzárva Cola di Rienzi mint IV: Károly császár foglya.
község Wiesbaden porosz kormányzósági kerületben. Van katolikus temploma, hires bora, 1014 lakosa Mellette van Tiefenthal egykori kolostor.
(német) a m. Rau-gróf (lat. comes hirsutus), ezt a címet viselte a középkorban egy német birodalmi grófi rangu család, mely a Nahegaubeli ősi Gau-grófoktól származtatta magát. VI. Emich, Nahegau grófjának két fia Konrád és Emich (1140-60) megosztozkodván az atyai örökségen: Konrád a Wildgraf (comes sylvester), Emich pedig Altenbaumberg, Ruwenberg, Stolzenberg birtokainak vadregényes természeténél fogva a Raugraf (comes hirsutus) címet vette fel. miután e birtokok a raugrafi család kihalta után Pfalz fejedelmeire szállottak volt, Károly Lajos pfalzi választó-fejedelem balkézre esküdt nejének, Degenfeld Mária Lujzának, adományozta a Raugrfin-féle címet. Az e házasságból (1658-77) származó gyermekek is ezt a címet viselték.
a Sváb-Jura (l. o.) legszélesebb része. Benne megkülönböztetik a Játsó-Albot a Laucharttól a Lauterig, a Közép-Albot a Lautertől a Lone felső részéig s az Elő-Albot. A legjelentékenyebb barlangok Oberhausennél és Erpfingennél (Karlshöhle) vannak.