Realmuto

olasz város, l. Racalmuto.

Reálszerződések

(contractus reales obligationes quae re contrahuntur), a római jogban oly szerződések, amelyekben a kötelmek nem a felek megegyezése, hanem csak az állapítja meg, hogy az egyik fél valamit ad vagy tesz (dat aut facit), amiért a másik valamit adni (dare) vagy szolgáltatni (facere) tartozik. Ilyenek a kölcsön (mutuum), a haszonkölcsön (commodatum), a letét (depositum) és a kézi zálog (pignus). H.

Reálterhek

azok a szolgáltatások, melyek valamely ingatlant terhelnek, s melyeket annak tulajdonosa mint ilyen teljesíteni tartozik. A jogosultnak megfelelő joga lehet reáljog (l. o.). Szorosabb értelemben R.-nek csak a magánjogi természetű terheket nevezik, ellentétben a közjogi természetűektől. A R. mindig pozitív szolgáltatásban állanak, s ezáltal különböznek a szolgalmaktól, melyek csak valaminek nemtevésében vagy valaminek tűrésében állanak. A R. a földesúri intézménnyel függnek össze, a modern jogfejlődés mindenütt azoknak eltörlésére irányul (úrbéri terhek). A R. jogi természete, vajon ti. az azoknak megfelelő jog dologi vagy kötelmi jog-e: vitás. A két ellentétes nézetet egy harmadik nézet akarja közvetíteni, amely szerint a szolgáltatásokra való kötelezettség mint ilyen, és annak megfelelő jog dolog, ellenben az egyes lejárt szolgáltatások követelhetésének joga kötelmi természetű.

Reálunió

(lat.), e néven régebben két vagy több, közös uralkodói személy alatt élő államnak az állami életre történt egyesülését értették, amellett, hogy belügyeikre kisebb-nagyobb önállóságot továbbra is megtartottak. De az újabb államtudományi meghatározások az ilyen összeköttetést vagy uniót, már inkább szövetséges államnak vagy erősen decentralizált egységes államnak tekintik. R. alatt két vagy több, szuverenitásukat teljesen megőrzött államnak megegyezését arra nézve, hogy jövőre közös uralkodói személy alatt élnek, illetve e megegyezésből folyó viszonyt értik, amely már most nem puszta történeti tényen, hanem jogi alapon nyugszik; míg mások szerint ez még a perszonálunió fogalma alá ez még a perszonálunió fogalma alá tartoznék és a R. csak ott keletkezik, ahol a fejedelmi közös személy mellett, az államok kölcsönös megegyezéséből, még bizonyos, a felségjogok körébe tartozó ügyek (rendesen hadügy, külügy) közös organumok által intéztetnek. L. még Perszonálunio.

Rea Silvia

(Rhea Sylvia), l. Kybele.

Reassecuratio

(lat.) a. m. viszontbiztosítás.

Reassumtio

(lat.), bírósági eljárásban a) az ügynek újra felvétele; b) a tárgyalás eredményeinek összegezése.

Reate

híres ókori város Középső-Itáliában, a Velinus-tó mellett, a szabin törzsű népek központja és gyülésező helye: a hagyomány szerint a pelaszgok vagy aboriginok építették; volt egy szép régi temploma: mostani neve Rieti.

Reatus

(lat.), a) bűntett; b) vád alatt állás. - Reus, bűnös, vádlott.

Réaumur

(ejtsd: reomür) René Antal Ferchault, de, francia természettudós, szül. La Rochelle-ben 1683. febr. 28., megh. Bermondiere-ben 1757 okt. 17-én. Jogot tanult, de különösen kedvelte a természettudományokat és nemsokára komolyabban kezdett velük foglalkozni, kivált fizikával, de azonfelül még állattannal és növénytannal is. 1703. Párizsba költözködött, hol 1708. az Institut tagja lett. Fizikai működésének legnevezetesebb eredménye a róla nevezett új termométer-beosztás. Ô ti. a termométer alapközét 80 fokra osztotta, és a 80-ik fokot vette föl a víz forráspontjának. Ez újítását tárgyalja Regles pour construire des thermometres dont les degrés sont comparables (Mém. Par. 1730) című műve. R. az acél előállítása körül is szerzett érdemeket és feltalálta a róla nevezett R.-porcelánt (l. Kristályos üveg), amelyet Mém. sur l'art de faire une nouv. espece de porcelaine par des'moyens extremement simples et faciles ou de transformer le verre en porcelaine (Párizs, 1739) című munkájában írt le. Nevezetes végre zoológiai fölfedezése, amely szerint a héjas állatok héja a tőlük kiválasztott nedvből képződik. Ezt tartalmazza De le formation et de l'acroissement des coquilles des animaux (u. o. 1709) című műve. Egyéb művei közül csak a Mémoires pour servir a l'histoire naturelle des insectes (u. o. 1734-42, 6 köt.) címűt említjük.


Kezdőlap

˙